DR. SZABÓ ZOLTÁN
DR. SZABÓ ZOLTÁN
DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Felfújható gumimatrac - ez volt az a bizonyos szóösszetétel Örkény novellájában, amelyet Szalai Annamária képviselőtársam egy esztendővel ezelőtt idézett, és én is ezzel kezdtem akkor a felszólalásomat, érzékeltetvén, hogy miként a novella hősei, mi is ugyanarról beszélünk, de azért nem értjük egymást. Úgy tűnik, hogy ebből a szóösszetételből a gumimatracot most már kezdjük érteni - a felfújhatóval még vannak problémák.
Mindenekelőtt, hogy jól értsük egymást, azért szeretném Várhegyi Attila képviselőtársamat emlékeztetni arra, hogy a bizottsági ülésen nem hirdettük meg a treuga deit, az isten békéjét, nem azt mondtuk, hogy soha többé nem beszélünk arról, ami nézetkülönbség közöttünk volt, kifejezetten azt mondtuk, hogy ezt nem a bizottsági ülésre tartogatjuk, hanem a politikai kontextust majd ki-ki elmondja a plenáris ülésen.
(11.20)
Én tehát azt gondolom, hogy e tekintetben egyik fél sem tehet a másiknak szemrehányást.
Aztán valószínűleg nem egészen értjük egymást abban a tekintetben sem, hogy mi volt az a probléma, ami miatt a jelenlegi kormányzó pártok az elmúlt ciklusban nem kívánták megszavazni ezt a törvényjavaslatot, úgyhogy kénytelen leszek még egyszer elmondani. Mi azt mondtuk, hogy nem európai az a médiagyakorlat, amely Magyarországon uralkodik, és nem válik azzá akkor sem, ha a törvényt európaivá tesszük. Mi tehát ahhoz kötöttük az igenlő szavazatunkat, hogy a helyzet váljék európaivá, ne csak a törvény betűje. A nem európai helyzet, mint képviselőtársaim említették, megszűnt. Azért ezt pontosítanám: nem megszűnt - megszüntettük. Az előző ciklusban is megszűnhetett volna, ha az akkor kormányzó pártoknak ez érdekükben állott volna, de nem állott érdekükben. A jelenleg kormányzó pártoknak érdekükben áll, tehát megszüntették.
Ugyanakkor - és ezt is kénytelen vagyok elmondani - sajnos nem szűnt meg teljesen. Nem lett a helyzet európai, csupán a törvény által megszabott médiafelügyelet vált azzá. Ettől még ma is vezető hír lehet a Magyar Rádióban fél napon keresztül, hogy mit szeretne a Fidesz, tehát nem egy tény, hanem egy óhajtás. Ettől még ma is meg lehet azt tenni, hogy a televízió heti összefoglaló hírmagazinjában arról a közalkalmazotti vagy pedagógusbér-emelésről, amelyről Hiller államtitkár úr szokta mindig elmondani, hogy Eötvös József, Csáky Albin és Trefort Ágoston óta Magyarországon ehhez hasonló nem volt, erről úgy adjanak hírt, hogy a pedagógusok, anélkül, hogy egy szót szólnának arról, hogy örülnek a béremelésnek, azt kifogásolják, hogy miért nem terjed ez ki a pótlékokra is. (Közbeszólás az MDF soraiból: Nem ezt ígértétek!)
Szeretném jelezni, hogy nem várjuk azt a lojalitást a televíziótól és a rádiótól, amelyet az előző kormányzat megkapott, de azt sem tartjuk helyesnek, ha ugyanazt a lojalitást, amelyet az előző kormányzat iránt a közmédiumok tanúsítottak, most az ellenzéki pártok iránt tanúsítják. Mi a független közmédia európai ideáljában vagyunk érdekeltek, amelytől sajnos még ma is távol vagyunk, de ami a törvényes helyzet helyreállítását illeti, abban elvégeztük azt, amit el lehetett végezni.
Hogy milyen távol vagyunk ettől a helyzettől, arra Pető képviselő úr is utalt az imént az általa idézett EBESZ-jelentés következtében. Azt gondolom, ez is intő jel arra, hogy van még dolgunk, amíg helyrehozzuk mindazt a rombolást a közmédiában, amit az előző ciklusban sikerült elvégezni. Ugyanakkor szeretném leszögezni, a magam részéről helyesnek és a közmédiumok kormánytól való függetlensége jelének tekintem azt, hogy pusztán egy kormányváltástól a médiumok belső helyzete nem változott meg. Nem azt tartom sajnálatosnak, hogy a kormányváltást követően nem lett más a televízió, azt tartom sajnálatosnak, hogy a kormányváltást megelőzően olyan lett, amilyen még ma is.
Nem változott, tisztelt Ház, a televízió gazdálkodásának számtalan problémája sem. Ezekben az ügyekben ma vizsgálatok folynak, hiszen a Magyar Televízió több tucat milliárd forintnyi költségvetési juttatásról, ilyen vagy olyan formában nyújtott költségvetési juttatásról nem tud elszámolni. Az elmúlt négy évben semmivé vált a televízió vagyona, számtalan formában költségvetési támogatást, illetőleg köztartozás-elengedést kapott a televízió, ennek ellenére gyakorlatilag az anyagi csőd szélén áll. Az a félmilliárd forint, tisztelt képviselőtársaim, amitől a magyar filmipar elesett az uniós jogharmonizáció hiányában, nagyon fájó a magyar filmiparnak, de ennek a pénznek mintegy százszorosa volt az, amely ellenőrizhetetlen csatornákon tűnt el a Magyar Televízióban, és úgy gondolom, hogy ennek egy töredékéből a magyar filmipart a mainál sokkalta jobb helyzetbe lehetett volna hozni; Kósa képviselőtársam majd megcáfol, ha tévedek.
Szeretném tehát leszögezni azt, hogy a megegyezés, az európai uniós jogharmonizációban való közös érdekeltség nem jelenthet menlevelet senkinek, aki netán vétkes abban, hogy a televízióban az ilyen gazdasági helyzet előállhatott.
Tisztelt Ház! Ezután a médiatörvény előterjesztett módosításáról szólok. Mint azt már korábban is jeleztem, ez a törvény az európai jogharmonizáció követelményein több ponton túlterjeszkedik. Eme túlterjeszkedések egy részével magunk is egyetértünk, más részét vitatjuk; a magam részéről most a vitatott kérdésekre szeretnék utalni.
Az egyik a kizárólagos közvetítési jog megosztására vonatkozó szabályozás. Egyfelől nekünk is eszünkbe jutott az, ami Balogh képviselőtársamnak, hogy tudniillik ezt, mármint a társadalmilag nagy jelentőségű műsorok meghatározását teljes egészében az ORTT hatáskörébe kellene utalni. Kiderült azonban, hogy ez nem megy, az európai uniós direktíva értelmében erről jogszabályt kell alkotni, márpedig az ORTT-állásfoglalás nem jogszabály, tehát valamilyen szerv, vagy a kormány, vagy a parlament ebből sajnos nem kapcsolható ki. Másfelől a jelenleg előttünk fekvő szabályozás a kizárólagos közvetítési jog kötelező megosztását kizárólag azok esetében írná elő, akik az országos vételi lehetőség 90 százalékát biztosítani tudják. Ez ma kizárólag az M1, a közszolgálati Magyar Televízió. Sem az RTL Klubnak, sem a TV2-nek, az összes többi csatornáról már nem is beszélve, nincs 90 százalékos lefedettsége. Ez tehát olyan monopolhelyzetet teremtene a Magyar Televízió számára, amelyet mi nem helyeslünk, ebben a tekintetben tehát módosító indítványt kívánunk benyújtani.
Módosító indítványokat nyújtottunk be vagy kívánunk benyújtani a reklámszabályozások ügyében is, amely sok területen szigorúbb, mint az európai uniós direktíva, és e szigorítások némelyikét helyeseljük is. Úgy gondoljuk azonban, hogy túlzottan merev az a szabályozás, ami most ebből a törvényjavaslatból kialakult, ezt némileg oldani szeretnők.
Módosító indítványokat kívánnánk benyújtani a kiskorúak védelme érdekében, megint csak egyetértve Pető Iván képviselő úrral, hogy a védelemben egyetértünk, ugyanakkor az uniós direktíva csak a védelmet írja elő; ezt a fajta kategorizálást, ami ebben a törvényjavaslatban szerepel, nem.
Én nem is annak az előírásnak az ésszerűségét kérdőjelezem meg, amelyik a legszigorúbb, tehát az úgynevezett V. kategóriás műsorokat megtiltaná vetíteni, hiszen ez csak értelmetlen, már persze ha valakinek nincs érdekeltsége videokölcsönző hálózatban, merthogy bármelyik videokölcsönzőben szekérderékszámra lehet az ilyet kölcsönözni.
A III. kategória azonban - amely úgy határoztatik meg, hogy az közvetett módon utal az erőszakra, vagy témakörének meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus -, ez a meghatározás nemcsak a hírműsorokra illik rá, hanem a Tom és Jerryre is, amely Tom és Jerryt ezek szerint csak 9 óra után lehetne vetíteni. Úgy gondoljuk, hogy ez a szabályozás azért túllőne a célon, e tekintetben is szeretnénk módosító indítványokat benyújtani.
Szerepel a törvényjavaslatban egy olyan módosítás, amely az eredeti médiatörvénynek a kuratóriumok visszahívhatóságáról szóló 58. § (3) bekezdését helyezné hatályon kívül. Nem tudom, az előterjesztőnek mi volt ezzel a célja, ez semmiképpen sem illik bele az európai jogharmonizációba, ugyanakkor az a helyzet áll elő, hogy ha megszűnik ez a paragrafus, akkor a kuratóriumok ezentúl a polgári törvénykönyvnek megfelelően nem az Országgyűlés kétharmadának döntésével, hanem az Országgyűlés felének döntésével lesznek visszahívhatóak. Mi ezt nem helyeseljük, tehát e tekintetben is módosító javaslatot kívánunk benyújtani.
Végezetül, Pető Iván képviselő úr utalt már a magyar nyelven gyártott műsorok meghatározásának problémájára. Csak szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy például Madách Imre: Az ember tragédiája című drámájának a római színében Lucifer azt mondja, hogy "Recipe ferrum! - Gyáva korcs." Ettől a pillanattól kezdve ez már nem magyar nyelven gyártott műsor a törvény meghatározása szerint, pedig úgy gondolom, hogy annak szeretnők tudni. E tekintetben is módosító indítványt nyújtottunk be, amely az ORTT egy hasonló tárgyban korábban elfogadott állásfoglalásán alapul.
Tisztelt Ház! Köszönöm a figyelmüket. Abban a reményben, hogy a módosító indítványokról csakúgy, mint a törvény egészéről meg tudunk egyezni, én ezt a törvényt a módosító indítványokkal együtt el fogom fogadni, és önöknek is elfogadásra ajánlom.
Köszönöm szépen. (Taps.)
