HERÉNYI KÁROLY
HERÉNYI KÁROLY
HERÉNYI KÁROLY (MDF): Köszönöm szépen a szót. Azt hiszem, hogy tényleg a megoldásra kellene törekednünk. Ez, amit itt vázol képviselőtársam, azért felháborító és elfogadhatatlan, mert ha a kérdést meg lehetett volna oldani, valamikor 1994 és ’98 között lehetett volna, hiszen akkor az MSZP-SZDSZ-koalíciónak kétharmados többsége volt. Itt sem kellett volna lennünk, úgy oldja meg ezt a kérdést saját szája íze szerint, ahogy akarja; hozzá se nyúlt. Még egyszer emlékeztetem képviselőtársamat arra, hogy nem a mi kormányzati ciklusunk idején derült ki két nagyon fontos pozíciót, közjogi főméltóságot betöltő emberről, hogy az előéletében bajok vannak. Azt pedig ne kérdőjelezze meg, hogy az ellenzéknek erkölcsi alapja van arra, hogy ezt szóvá tegye akár az ország nyilvánossága előtt, mert az ország nyilvánossága úgy érezheti, hogy be lett csapva, hiszen egy olyan dolgot hallgattak el előle, aminek tudatában talán más döntést hoz. Amire pedig hivatkozott, a közvélemény-kutatások és hogy beleesik a gödörbe, aki saját magának ásta; komolyan gondolja képviselőtársam, hogy erkölcsi kérdések közvélemény-kutatási adatok alapján eldönthetők? A moralitásnak legalább három szintje van: a morális viselkedés, az immorális és az amorális. Ez a fajta viselkedés az amoralitás kategóriájába tartozik. Fejtse meg!
Köszönöm szépen. (Lezsák Sándor tapsol.)
