VARGA MIHÁLY
VARGA MIHÁLY
VARGA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A forint árfolyamáról szólnék néhány szót, hiszen 2001-nek jelentős lépése volt a kötött devizagazdálkodás megszüntetése. Nos, azt gondolom, akik azóta csak az egyik oldalát látják az éremnek, és úgy gondolják, hogy a teljes igazság birtokában vannak, azok tévednek.
Emlékezzünk vissza, mi volt a helyzet! A forint árfolyama egy szűk sávban volt meghatározva, plusz-mínusz 2,25 százalék, és ez a görbe, ami a forint árfolyamának a mozgását mutatta, tartósan a sáv alsó széléhez tapadt, azaz a forint alulértékelt volt. Nem szabad elfelejteni, hogy ha a forint alulértékelt, az jó az exportőröknek, de nem biztos, hogy hosszú távon jó az országnak; pláne nem biztos, hogy jó, ha egy olyan országban van kötött árfolyam, amelyik egyébként az Európai Unióhoz szeretne csatlakozni. Világos volt, hogy ezt a helyzetet meg kell szüntetni, mert ennek pluszköltségei vannak, tisztelt képviselő úr. Ha tehát alulértékelt a forint, az lehetőséget ad a spekulációra; dőlt be a deviza Magyarországra, ennek jelentős sterilizációs költségei voltak - ezt a helyzetet kezelni kellett, mert az állam számára ez veszteséget okozott.
Azt gondolom, helyes volt tehát az a lépés, hogy a sáv szélesítésére sor került, és az érem másik oldalán látni kell azt is, hogy azok a vagyontárgyak, a munkaerő költsége és így tovább, amelyek forintban vannak kifejezve, ezek is értékesebbek lettek. Ezek is értékesebbek lettek, és ez is hozzátartozik az igazsághoz. Azt gondolom tehát, hogy ma már helyes az, hogy a piac méri meg a forintot - a Magyar Nemzeti Bank elnökének nem is lenne lehetősége arra, hogy a forint árfolyamába beavatkozzon. Akik ezt a helyzetet szerették volna megakadályozni, igazából a spekulációt ösztönözték volna, mert ha a korábbi helyzet fennmarad, az elsősorban nyilván a spekulánsoknak kedvez, és nem azoknak, akik hosszú távra terveznek ebben az országban.
Köszönöm. (Taps az ellenzéki padsorokban.)
