GŐGÖS ZOLTÁN
GŐGÖS ZOLTÁN
GŐGÖS ZOLTÁN, a mezőgazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A parlament mezőgazdasági bizottsága szeptember 11-ei ülésén tárgyalta a Magyar Köztársaság 2001. évi költségvetésének teljesítéséről szóló törvényjavaslatot. Az előterjesztést 12 igen, 8 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartotta. A szakmai bizottság a törvénytervezet agrárfejezetét, valamint az ÁPV Rt. értékelésének mezőgazdaságot érintő részét tekintette át, felhasználva a hozzájuk kapcsolódó állami számvevőszéki jelentést is. A vitában mind kormánypárti, mind ellenzéki oldalról elhangzott, hogy az FVM gazdálkodása a 2000. évihez képest kismértékben javult, a vizsgált évet nem kísérték olyan botrányok, amelyek korábban az államtitkár letartóztatásához vezettek.
A költségvetést áttekintve, és ezt az Állami Számvevőszék is kihangsúlyozta, 2001-ben is több hiányosság terhelte az FVM gazdálkodását. A beruházási igényeket alaposan alábecsülte a tárca, és ennek következtében a géptámogatásokat már májusban le kellett állítani. Ez és az agrárfinanszírozással összefüggő egyéb tervezési hiányosságok felvetik egy teljes támogatási reform szükségességét. Ezt támasztja alá az a tény, hogy a tervezettől elmaradó pénzügyi teljesítés néhány olyan jogcímcsoportnál következett be, amelyek az Európai Unióhoz történő csatlakozás szempontjából alapvetően fontosak, ezért ezeken a területeken szakmai vonatkozásban előrelépés szükséges. A jelentős elmaradás okai visszavezethetők arra, hogy a tárcánál több szakmai program kidolgozása elhúzódott, ezen feladatok elvégzését nem kezelték súlyuknak megfelelően.
A másik súlyos problémát a nyilvántartási rendszer teljes zártságának hiánya okozza. Ez azt jelenti, hogy az FVM-hivatalok decentralizált jogkörben hozott döntései eredményeképpen keletkező teljesítési adatok nem kerülnek vissza a döntéshozókhoz. A megállapodások betartását csak az APEH ellenőrzi, amely azonban csak pénzügyi és nem szakmai felülvizsgálatot jelent. Ez az állapot visszaélésekre adhat módot, amire volt is bőven példa az elmúlt ciklus alatt. Ezt támasztják alá a napokban megjelent hírek, amelyek arról szólnak, hogy több, az agrártárcához kötődő vállalkozásnál lefolytatott nyomozás vádemelési javaslattal zárult.
Vitát váltott ki a bizottsági ülésen a hitelkonszolidáció és az elemi károk rendezésére a Pénzügyminisztérium fejezetében rendelkezésre álló 60 milliárd forint ügye. Abban egyetértés volt, hogy ez az összeg feltétlenül fontos, és a bizottság nem támogat olyan állítólagos szakmai véleményeket, amelyek szerint a gondok kisebb összeggel is orvosolhatók. A hiteligények és az elemi károk felmérése jelenleg még folyik, így pontosan nem tudható, hogy ez mekkora összeget jelent, ezért csak ily módon, a maximális keret megjelenítésével lehetett a törvényjavaslatba beépíteni. A kormánypárti oldal ennek kapcsán azt is nehezményezte, hogy az ellenzék soraiból a parlamentben olyan vélemény is elhangzott, hogy az ágazatnak ily módon juttatott kiemelt kormányzati segítség kizárólag a szövetkezeti lobbi érdekeit szolgálja. Természetesen ez a megállapítás nem fedi a valóságot, hiszen a magán- és családi gazdaságok - akik közül többen éves áfabevallók, és fejlesztéseik kapcsán az áfára piaci alapon vettek fel hiteleket - megváltásként értékelik és nagyon várják a hitelkonszolidációt. Nem is beszélve arról, hogy mekkora segítség a családi gazdaságoknak az integrátorokon keresztül juttatott, termelést finanszírozó hitelek elengedése. Az is lényeges elem, hogy a támogatás az elemi károk esetében a hitellel nem rendelkező termelői körre is kiterjed.
A bizottsági ülésen felmerült az agrárvállalatok privatizációjának ügye, amellyel a törvényjavaslathoz kapcsolódó ÁSZ-jelentés is részletesen foglalkozik. A privatizációs törvény módosításával az Orbán-kormány a tartós állami körből 12 mezőgazdasági vállalkozást kiemelt. A 2001. március 14-én kelt kormányhatározat úgy intézkedett, hogy ezeket a részvénytársaságokat az ÁPV Rt. térítésmentesen adja át a Fejlesztési Bank kezelésébe, amely végrehajtotta a meglehetősen furcsa, véleményünk szerint ajándékozással egyenértékű privatizációt. A Számvevőszék megállapítja, hogy a kormányhatározat több ponton sérti a privatizációs törvény előírásait, és mivel nem a könyv szerinti értéket, illetve az értékbecslés után felértékelt vagyont vették alapul az átadáskor, ellentétes a számviteli törvény szellemével is.
A Számvevőszék utal a privatizációt megelőző állami tőkejuttatásokra is, amelyek szintén erősen vitathatók. Az agrártársaságok privatizációjának teljes körű felülvizsgálata csak a Fejlesztési Bank ügyeinek tételes feltárásával végezhető el, amely nélkülözhetetlen a törvénytelenségek megszüntetéséhez és a valóban dolgozói körben végrehajtott magánosítás végrehajtásához. A törvényjavaslat és a hozzá kapcsolódó ÁSZ-jelentés jól bemutatja az Orbán-kormány agárminisztériumának gazdálkodási hiányosságait, és a költségvetésbe beemeli a hitelkonszolidációt, amely nagyban segítheti az ágazat súlyos likviditási gondjainak megoldását, ezért a mezőgazdasági bizottság többsége a parlamentnek elfogadását javasolja. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
(11.20)
