DR. KÖKÉNY MIHÁLY
DR. KÖKÉNY MIHÁLY
DR. KÖKÉNY MIHÁLY egészségügyi, szociális és családügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Mindenekelőtt szeretném egyetértésemről biztosítani, teljes mértékben osztom azt a véleményét, hogy a haldokló betegek ellátása a törvényi szabályozás óta fejlődésében messze elmarad a lehetőségektől, és különösen attól az igénytől, amely a betegek és a hozzátartozók részéről megnyilvánul. Van előrelépés, miniszteri rendeletekben megjelentek szakmai szabályok, volt néhány kérdésben konszenzus kialakítására lehetőség, de áttörésről messze nem beszélhetünk. Ma Magyarországon a hospice-beteggondozást végző szervezetek száma mindössze huszonkettő.
Tisztelt Képviselő Asszony! Nincs arra most lehetőségem két percben, hogy feltárjam az elmúlt négy évnek a hospice-ellátás fejlődését lassító körülményeit, ideértve az otthoni szakápolás gúzsba kötését, noha ez megérne egy külön misét, sokkal inkább az a kérdés, hogyan teremtünk a fejlődéshez feltételeket. Azonban egy mondat erejéig meg kell köszönnöm azoknak a civil szervezeteknek a segítségét, áldozatos munkáját, elszántságát, amelyek a korábbi egészségügyi tárcától nem sok biztatást kaptak.
Arról tájékoztathatom önt és a tisztelt Országgyűlést, hogy az egészségügy jövőjét is felrajzoló nemzeti fejlesztési terv keretei között minden régió fontosnak tartotta a krónikus ápolási osztályok, hospice-osztályok létrehozását, van tehát jövőkép.
(11.30)
Most az a dolgunk, hogy a hiányzó szakmai láncszemeket kialakítsuk, egymáshoz illesszük, és közfinanszírozott, teljesítményfinanszírozott szolgáltatásként emeljük az ellátás rendszerébe. Ha ezt sikerül megtennünk, és ezt a jövő évben tervezzük, akkor ez a Hospice Alapítvány anyagi alapjait is kiszélesítheti, miközben természetesen a Hospice Alapítvánnyal erősíteni fogjuk az eddig is fennálló szakmai kapcsolatainkat.
Köszönöm szépen.
