BURÁNY SÁNDOR
BURÁNY SÁNDOR
BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A 2001. év költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat elfogadása előtt már csak nagyon röviden reagálnék a vitában érintett néhány kérdésre. Kitérnék egy-két gazdaságpolitikai vetületre, szólnék néhány szót a vita során is hangsúllyal kezelt 2001. és 2002. évi költségvetési törvény 2002-re vonatkozó egyes előirányzatainak módosításairól, és ismertetném a kormány által is támogatásra javasolt módosító indítványokat.
Az általános vitában felszólalók több esetben érintették a gazdasági folyamatok alakulását. A legnagyobb vita az előző kormány gazdaságpolitikájának értékelésében, de főként a következő évekre kivetített hatásának megítélésében volt. Engedjék meg, hogy magam is néhány gondolat erejéig visszatérjek ide, mert e folyamatok értékelése alapvető fontosságú, elsősorban a további évekre alkalmazható gazdaságpolitika alakításában.
Mint korábban is kiemeltem, egyes gazdasági folyamatok előzetes feltételezettől való eltérése külső, de sajnálatos módon igen hangsúlyosan belső okokra is visszavezethető. Ilyen volt többek között a sávszélesítés utáni forintfelértékelődés is, ami pontosan olyan időszakban következett be, amikor fő kereskedelmi partnereink importkereslete egyébként is gyengülő volt. Ez akkor is így van, ha az árfolyamrendszer megváltoztatása önmagában helyes lépésnek tekinthető.
További fontos és elgondolkodtató tény, hogy a beruházások szerény növekedésén belül az igazi vállalkozói beruházások visszaestek. Sajnos, nem valósult meg tehát az az elképzelés, hogy az állami finanszírozás növelése majd a magántőke jelentősebb bevonását fogja eredményezni.
Pontosan a beruházások ilyen alakulása miatt fontos annak egyértelmű tisztázása is, hogyan alakult valójában az államháztartás egyensúlya. Ugyanis egy várhatóan megkezdődő fellendüléshez a magyar gazdaság csak úgy tud csatlakozni, ha a vállalkozói beruházások növekvő hiteligényei jórészt belföldről biztosíthatók. A megtakarítási hajlandóság tapasztalt csökkenése mellett ez csak akkor következhet be, ha az állam nem növeli, hanem csökkenti saját finanszírozási szükségletét. Ezért jelentené önmagunk becsapását, ha a folyamatok elemzésekor nem vennénk figyelembe azokat az elemeket, amelyeket most kifejtettem, az államháztartás helyzetét illetően pedig azt hangoztatnánk - mint tette azt több ellenzéki képviselő is -, hogy 2001-ben az államháztartás hiánya a GDP-hez mérten csökkent, sőt a csökkenés még a tervezettnél is nagyobb volt.
A valóság ennek pont az ellenkezője. Tudjuk, hogy valójában az EU-ban alkalmazott metodika szerint a hiány már 2001-ben is növekvő volt. Továbbá figyelembe kell venni, hogy az előző kormány 2001 végén jelentős összegű költségvetési előirányzatot osztott fel, amelynek elköltésére 2002-ben került sor, vagyis az ez évi törvényi előirányzaton felüli kiadásokat növeli. Azaz ha a hiány számításánál figyelembe vesszük a 2000 végén letéti számlára kihelyezett 94,5 milliárd forintot, továbbá az előző kormány év végi kötelezettségvállalásaként hátrahagyott mintegy 160 milliárd forintnyi összeget, a GDP-arányos államháztartási hiány a bemutatott 3,1 százalék helyett 1,7 százalékponttal növekedve 4,8 százalékra teljesült volna. Itt meg kell jegyeznem, hogy ideje áttérnünk a korrekt számolási módszerekre.
(14.30)
Nemcsak azért, mert az EU-ban ez így szokásos, hanem amikor a magyar költségvetés hiányáról beszélünk, akkor valamennyi állami kiadást közvetve vagy közvetlenül figyelembe kell venni. Ezzel számolva a helyes módszertan alapján az államháztartás hiánya valójában a GDP 5,6 százaléka.
Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Mint ismert önök előtt, a zárszámadási törvénytervezetben módosításra került a 2001. és a 2002. évi költségvetési törvény 2002. évi előirányzatainak egy része is. A törvényjavaslatnak a kétéves költségvetési törvényt módosító részei közül a legjelentősebb és a legtöbb kritikát ért paragrafusai az agrárgazdaságra vonatkoznak. Ellentétben számos ellenzéki képviselő véleményével, a módosítás az uniós felkészülésünket szolgálja, ugyanis a jövedelmi, jövedelmezőségi hátrányokat hivatott mérsékelni. Az adósságrendezési program nem tulajdoni formák szerint szelektál, hanem a tartozásállomány megléte, nagysága, vagy az egyéb vállalások szerint, tehát minden agrártermelő részt vehet benne.
Tisztelt Országgyűlés! Szeretném megköszönni még egyszer az Állami Számvevőszék zárszámadási ellenőrző munkáját. Nagyon fontosnak tartom, hogy megállapításaikat tárgyszerűen, szakszerűen úgy fogalmazták meg, hogy rávilágítottak mindazon fontos tennivalóra is, amelyek nagyban hozzájárulnak a pénzügyi munka hitelességének, átláthatóságának javításához, a közpénzek hatékonyabb felhasználásához, az elszámolási fegyelem szigorításához. Kiemelt figyelmet érdemel a zárszámadások már évek óta feltárt azon hiányossága, hogy még mindig nem teljes az államháztartásnak, az állami vagyonnak a mérlege. Ez vitathatatlanul probléma.
Hölgyeim és Uraim! A 2001. évi zárszámadási törvényjavaslat módosító indítványainak szavazásra bocsátása előtt végezetül engedjék meg, hogy a törvényjavaslat szerkezetét követve kiemeljek néhány fontosabb módosító indítványt. A támogatásra javasolt indítványok egyik köre az Állami Számvevőszék vizsgálata során megállapított elszámolási adatokat illeszti be a törvényjavaslatba, illetve jogtechnikai és elszámolási pontosításokat tartalmaz. Támogatjuk ennek megfelelően azt a képviselői indítványt, mely a közfeladatokat ellátó egyházak kiegészítő hozzájárulásainak pontos összegét tartalmazza. A számvevőszéki ellenőrzés eredményeként támogatjuk továbbá a számvevőszéki bizottság módosító indítványát, mely a helyi önkormányzatok elszámolásaival kapcsolatos visszafizetési kötelezettségeket és pótlólagos támogatási igényeket határozza meg.
Az elfogadásra javasolt másik kör a 2002. évi költségvetési törvény módosítását kezdeményezi az Országgyűlés hatáskörébe tartozó előirányzat-átcsoportosításokkal. Ennek megfelelően elfogadásra javasoljuk azt a képviselői módosító indítványt, amely a megnövekedett méltányossági nyugdíjigények kielégítéséhez szükséges forrást biztosítja.
Végezetül támogatjuk a költségvetési és pénzügyi bizottság azon kapcsolódó módosító javaslatát, mely a közalkalmazottak 2002. szeptember 1-jétől megvalósult 50 százalékos mértékű alapilletmény-növelését kiterjeszti a hitoktatást végzők körére is.
Tisztelt Országgyűlés! Kérem, hogy ezek alapján a kormány részéről támogatni javasolt módosításokkal együtt a 2001. évi zárszámadási törvényt elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiból.)
