VARGA MIHÁLY
VARGA MIHÁLY
VARGA MIHÁLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Veres János kollégámtól hallhatták, hogy karnyújtásnyira a Paradicsom, és nemsoká itt lesz a Kánaán. Nos, tisztelt Ház, tisztelt képviselőtársak, én ezzel ellentétben arról szeretnék szólni, hogy ez a beterjesztett törvényjavaslat nem igazán állhatja ki a parlamenti vita próbáját.
Parlamentáris demokráciákban az első komolyabb mérföldkő egy kormány életében, amikor adótörvényeket kell beterjeszteni. Általában ilyenkor derül ki, hogy mit vált valóra, vagy mit kíván valóra váltani egy kormány a választási ígéretekből, mit tartanak fontosnak ezen ígéretek közül, és mi az, amiről már kevesebb szó esik. Nos, nyugodtan mondhatjuk, hogy a beterjesztett törvényjavaslat alapján a Medgyessy-kormány megmérettetett, és könnyűnek találtatott.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az idő nem elegendő arra, hogy ezt az adótörvény-módosítást egy nagyobb környezetbe helyezzük bele, hiszen érdemes volna most arról beszélnünk, hogy merre is tart a magyar gazdaság, milyen hatások érnek bennünket, és ebben a környezetben ez az adótörvény mit jelent a magyar vállalkozások, a magyar családok, a magyar emberek számára. Most talán csak annyit hadd említsek meg, hogy egy olyan világgazdasági környezet vesz körül bennünket, ahol, úgy tűnik, a recesszió egy elhúzódó, hosszabb folyamatára kell számítanunk. Sem Amerikában, sem Nyugat-Európában nem látszanak a növekedés izmosodó jelei. Köztudott tény, hogy a világ egy része háborúra készül, ez általában nem kedvez a gazdasági növekedésnek, a beruházásoknak, a fejlesztéseknek. Ugyanakkor Magyarországon azt látjuk, hogy a költségvetési expanzió tovább folytatódik, a kiadások növekedése már meghaladja a bruttó hazai termék növekedésének a mértékét. Ebben a helyzetben kell tehát ezt az adótörvényt is értékelni.
Ha most egy mondattal kell ezt az értékelést megtenni, azt tudom mondani, hogy úgy tűnik, a kormány gazdaságpolitikáját egyfajta pangás, a meglévő tartalékok felélése jellemzi, és sokkal kevésbé az, hogy a terheinket csökkentse, sokkal kevésbé az, hogy a gazdaságfejlesztésre koncentráljon.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Hadd kezdjem azzal, hogy ez az adótörvény-módosítás egyértelműen csalódás; csalódás elsősorban a középosztály számára. Ez az adótörvény-módosítás a középosztály szőnyegbombázását jelenti, elsősorban a családok és a diplomások terheinek a növekedését. Hadd kezdjem azzal, hogy sok szó esett már itt a mai ülésnapon a választási ígéretekről. A választási ígéreteket nem pusztán azért kell az ellenzéknek megemlítenie, mert azt várjuk el a kormánytól, hogy ezeket feltétlenül és azonnal teljesítse. Nem erről van szó, tisztelt Ház, hiszen jó néhány olyan választási ígéret volt, amelyikről már akkor tudtuk, hogy komolytalan, nem betartható. Itt van például az az ominózus hirdetés, amellyel önök a tavaszi választások során úton-útfélen óriásposztereken találkozhattak. Ez arról szólt, hogy az SZDSZ majd csökkenti az adókat 18 százalékra, és nem fog rámenni a gatyánk. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy ezzel nem kell foglalkoznunk, hiszen ez már akkor is komolytalan volt.
Komolyabban kell azonban vennünk annak a pártnak a választási ígéreteit, amely a választások nyertese volt, és a kormányalakításra felkérést kapott. Ebből a szempontból sincs túlságosan jó helyzet, hiszen a korábbi ígéretekben - én, Medgyessy Péter, ígérem, és így tovább, olvasható mindez az Egyetértésben a nemzettel című programban - 13, 25 és 40 százalékos kulcsról volt szó. Nos, ennek egyelőre híre-hamva sincs, úgy tűnik, hogy ez az ígéret is a Háry János-kategóriába került. Reményeink szerint - Veres János képviselő úr most erről beszélt - majd 2006-ig teljesülnek ezek az ígéretek is. Képviselő úr, meglátjuk, kétségtelen tény azonban, hogy 2003-ra és 2004-re ezek az ígéretek nem teljesülnek.
Tisztelt Ház! Beszéljünk először arról, hogy milyen formai követelményeknek nem egészen tett eleget a kormány akkor, amikor az adótörvény a Ház elé került. Arról már tán nem érdemes beszélni, hogy a múlt héten kedden kaptuk meg ezt a javaslatot, nagyon sok bizottságban, írd és mondd, egy nap volt arra, hogy a bizottsági vitára felkészüljünk. Talán arról már érdemesebb beszélni, hogy a háttérszámítások ezúttal elmaradtak, a kormány csak a bizottsági ülésen részt vevő ellenzéki képviselők nyomatékos kérésére kívánta ezt beterjeszteni, és amikor megkaptuk ezeket a háttérszámításokat, akkor nyilvánvaló volt, hogy miért is nem kívánták ezt velünk megosztani.
Azt gondolom, hogy nehéz komolyan venni úgy egy adótörvénycsomagot, egy beterjesztett adómódosítást, hogy ahhoz már a vita megkezdése előtt pontosítások, kiegészítések érkeznek, méghozzá olyan fontos kérdésekben, amelyekről úton-útfélen sajtónyilatkozatban a kormány képviselőit hallhattuk. Itt van például egy pontosítás, amely arról szól, hogy az átlagos adóterhelés nem x mértékkel csökken, mint ahogy azt korábban állította a kormány, hanem y-nal.
Tisztelt Ház! Jól tudjuk, hogy egy ilyen adótörvény azért nem egy nap alatt születik meg, bár némi jelek azért erre utalnak ennél a csomagnál. Van egy szakmai egyeztetés az illetékes minisztériumban, közigazgatási egyeztetés a tárcák között, bekerül kormányülésre, és miután a kormányülés döntött, erről sajtótájékoztatót tart az illetékes miniszter.
(12.50)
Mindegyik szűrőn ez a javaslat átment. Ehhez képest egy héttel később kapunk egy anyagot, hogy ezek a számok nem valósak, ezek a számok nem fedik a valóságot. Ezek után nehéz komolyan vennünk ennek az anyagnak a további számításait is. Éppen ezért készített el a Fidesz saját számításokat arra vonatkozóan, hogy különböző kereseti viszonnyal rendelkező személyeknél, családoknál, különböző nagyságú gyermekszámnál az adótábla vajon hogyan és milyen módon hat a családok keresetére.
Kezdeném tehát először az szja kérdésével, hiszen ez a legfontosabb része ennek az adómódosításnak. Talán annyit elöljáróban érdemes megjegyezni, hogy az a korábbi ígéret, hogy a minimálbér adómentes lesz, nem teljesült. Bizonyára emlékeznek rá a képviselőtársaim, a minimálbér a vállalkozók számára továbbra is adóköteles. Egyszemélyes kft.-k tulajdonosai, egyéni vállalkozók, a bt.-k beltagjai ugyanúgy adóznak a minimálbér összege után, mint ahogy ezt eddig tették. Ez azt jelenti, hogy a választási ígéret ebben a kérdésben nem teljesült. És ha ehhez hozzátesszük, hogy nagyon sok olyan kényszervállalkozó van Magyarországon, aki ezt a formáját próbálta választani a túlélésnek, vagy pedig a munkaadója kényszeríti arra, hogy ne pusztán alkalmazottként, hanem vállalkozóként dolgozzon nála, akkor ez - tudjuk jól - azt jelenti, hogy több százezer ember Magyarországon továbbra is adót fizet a minimálbére után.
Szóltam arról, hogy nincs adókulcscsökkentés, a kulcsok változatlanul 20, 30 és 40 százalékot tesznek ki. Az adósávok kitolása a kormány szerint jelentős mértékű tehercsökkentést jelent. Ezzel szemben, ha végigszámoljuk az idei bérnövekedés hatását, és megnézzük, hogy ennek keretében hogyan viselkedik az adótábla, és ez hogyan hat az adózási nagyságra, akkor már nem lehetünk ilyen optimisták, hiszen mindez összességében azt jelenti, hogy a bruttó keresetnövekedés a költségvetési szférában az idei esztendőben közel 30 százalék vagy 30 százalék fölötti lesz, a versenyszférában ez a növekedés 13-14 százalék körül várható. Átlagban tehát egy 19-20 százalékos keresetnövekedés valósul meg 2002-ben. Ha ehhez már hozzáteszem ezt az adósáveltolást, akkor ez kétségtelenül azt jelenti, hogy az átlagkeresettel rendelkezők a legmagasabb, tehát 40 százalékos kulccsal fognak jövőre adózni. Erre az elmúlt 12 évben azért nem volt példa, tisztelt Ház! (Dr. Vojnik Mária: Azért ezt legalább a pénzügyminiszternek csak tudni kellene! - Tállai András: Nehéz elviselni az igazságot.) 2003-ban elérte a Medgyessy-kormány, hogy egy átlagkeresettel rendelkező pedagógus, egészségügyben dolgozó közalkalmazott vagy éppen vállalkozó a 40 százalékos, legmagasabb adókulccsal fog adózni. Nos, azt gondolom, hogy ehhez nem kell különösebb kommentár. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Nem bizony!)
Ennél rosszabb a helyzet, ha már a családokat nézem meg, és megnézem, hogy a különböző modellekben alkalmazottakra kiszámolva a keresetváltozások milyen teherváltozást jelentenek. Nos, ez alapján az jön ki, tisztelt Ház, tisztelt képviselőtársaim, hogy egy egykeresős modellnél, ahol az eltartottak száma kettő, gyakorlatilag bruttó 133-140 ezer forint után nincs érdemi adóteher-csökkenés. Ha az eltartottak számát növelem, és három gyerekkel számolom ki a teherváltozást, akkor azt tudom mondani, hogy ellenkező: reálkereset-csökkenésről van szó, az adóterhelés pedig jelentős mértékben nő, hiszen köztudott tény, hogy hiába emelik az adójóváírást a kormány illetékesei, ez nem érinti a családokat, hiszen ők korábban is adókedvezményt tudtak érvényesíteni.
A kormány nem mellékelt most a számításához egy olyan rubrikát, ami arról szól, hogy igénybe nem vehető gyermekkedvezmény, mert ezzel a módosítással azt érte el a kormány, hogy bizony 50 ezer forint havi jövedelem és 134 250 forintos bruttó havi jövedelem között a gyermekkedvezményt a családok nem tudják igénybe venni, különböző mértékben. Ez van, ahol évi 300 ezer forintot tesz ki, de még a 134 ezer forintos körben is 10 ezer forint fölött van az a kedvezmény, amitől a családok elesnek. Ezért mondhatjuk azt joggal, hogy ez az adótörvény-módosítás a családokat bünteti, és minél több gyermeke van egy kereső családnak - akár egy kereső, akár két kereső van abban a családban -, annál inkább bünteti őket ez az adótörvény-módosítás. (Dr. Kis Zoltán: Ez elég sajátságos számítás, Misike!)
De mivel hallom oldalt a bekiabálásokat az MSZP-frakció részéről, végeztünk egy számítást arra is, hogy olyan alkalmazottnál, ahol nincs gyermek, vajon az adótábla hogyan és milyen mértékben változik. El kell mondani, hogy itt valóban az átlagkereset mértékéig egy tehernövekedés van, de bruttó 125 ezer forint/hó fölött ez a tehernövekedés leesik, írd és mondd, 0,5-0,3 százalékra. Nos, ez a gyermektelen alkalmazottaknál sem az a tehernövekedés, aminél itt egyfajta öntömjénezést kellene a kormánynak végrehajtani. Nincs tehát szó még a gyermekteleneknél sem érdemi adóteher-csökkenésről.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Összefoglalóan tehát azt állapíthatjuk meg ezeknél a módosításoknál, hogy minél magasabb a gyermekek száma, annál többen nem tudják igénybe venni a gyermekkedvezményt, hiszen az adótörvény szerint először az adójóváírást kell érvényesíteni, ezt követi a nyugdíjjárulék-kedvezmény igénybevétele, a gyermekkedvezménytől tehát a szülők döntő többsége elesik. Ebből a szempontból egyébként teherváltozásról sem beszélhetünk, hiszen korábban a gyermekkedvezmény miatt a legalacsonyabb jövedelmű családok nem fizettek adót.
Térjünk rá ezek után, tisztelt Ház, arra, hogy az árfolyamnyereség adója hogyan és milyen módon érint bennünket! Nos, én kissé csodálkozom azon, hogy az MSZP milyen vehemenciával vetette bele magát az árfolyamnyereség adójának az eltörlésébe. Köztudott, hogy van egy hosszú vita a magyar parlamentben arról, hogy a tőkejövedelmek adóztatása és a munkajövedelmek adóztatása hogyan és milyen módon történjen meg. Az elmúlt években lehetővé vált az, amit mi korábban egy klasszikus baloldali értéknek tekintettünk, hogy ne csak a munkajövedelmeket adóztassuk, hanem a tőkejövedelmeket is. Ehhez képest, a korábbi állapothoz képest most visszalépés van; az úgynevezett baloldali, önmagát szociáldemokratának vagy időnként szocialistának nevező párt ebben a kérdésben inkább tőkepárti, és a tőkejövedelmek adóztatását megszüntette.
Nos, nem gondolom, hogy emiatt olyan nagyon el kellene marasztalnunk a kormányt, hiszen ki nem örül annak, ha adócsökkentésről van szó. Ha még a tőke ügyében teszi ezt a kormány, ez akkor is - azt gondolom - üdvözlendő. De talán hitelesebb lenne ez a fajta magatartás akkor, ha nem tudnánk azt, hogy ennek a kedvezménynek az első számú érintettje éppen maga a kormányfő, Medgyessy Péter, akinek a vagyonbevallásából közismert, hogy körülbelül 80 millió forintja van olyan értékpapírokban, befektetési jegyekben, amelyekre ez az adókedvezmény kiterjed.
Tisztelt Ház! Térjünk át ezek után az áfa kérdésére! A szocialista adócsökkentés - már elhangzott a mai nap - igazából adóemelést jelent. Nő az adója oktatási célra szolgáló termékeknek, könyvet helyettesítő CD-lemeznek, katalizátornak - környezetbarát kormányról van szó -; de ugyanúgy nő a zeneműkiadásnak, a raktározásnak, az áruszállításnak, a postai tevékenységeknek; a kutatási-fejlesztési tevékenységeknek duplájára nő az áfatartalma, a kéménytisztításnak - a családok mindennapjait érinti ez az adóemelés -, a film- és videogyártásnak és -terjesztésnek, a lakóingatlanok kezelésének; valamint az ügyvédi tevékenység ezentúl szintén a 25 százalékos áfakörbe tartozik.
Meg kell kérdeznünk, tisztelt Ház, hogy hol volt vajon Görgey miniszter úr akkor, amikor a zeneműkiadás adója duplájára emelkedett. Hol volt vajon Magyar Bálint, amikor a kutatás-fejlesztési adó mértéke ebben a törvényjavaslatban duplájára emelkedett? Hol volt vajon a környezetvédelmi miniszter asszony, amikor a környezetvédelmi tevékenységeket az áfakörben szintén dupla mértékkel kívánja a kormány adóztatni? Valószínű, csendben maradtak, hiszen tudták jól azt, hogy ennek az áfabevételnek megvan már a helye. Igen, az idei esztendőben olyan mértékű kiadásnövelést hajtott végre a szocialista kormány, hogy szükség van az adó mértékének a növelésére.
(13.00)
(Dr. Lázár Jánost a jegyzői székben Németh Zsolt váltja fel.)
Tisztelt Ház! Nem járunk jobban akkor sem, ha az illetéktörvényt nézzük át. 2003-ra jelentős mértékű illetékemelésről van szó. Nőnek az öröklési illetékek; van olyan illetékmérték, amelyik 200 százalékos mértékkel nő. Nő az ajándékozási illeték, a bírósági illetékek mértéke jelentős mértékben emelkedik. Erről nem kívánok bővebben szólni, hiszen kollegáim erről beszélnek majd.
Hadd emeljek ki csak egy olyan területet, mint a gépjárműilleték. Ha már gépjárműve van valakinek, akkor nagyon sok olyan tételt kell fizetnie, amely az autózás költségeit növeli. A kormány most ehhez járul hozzá azzal, hogy 30 százalékos mértékben növeli a gépjármű-átíratás illetékének mértékét. Nem hiszem, hogy ezzel az autóvezetők, az autótulajdonosok jól járnak; mint ahogy a fuvarozók is vesztesei ennek a módosításnak, a pótkocsi illetéke például 50 százalékos mértékben nő; de akár egy bírósági meghatalmazás illetéke is a következő években 15 ezer forintot tesz ki. Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy ennek a csomagnak az okán 2003-ban drágul az élet Magyarországon, nőnek a terhek, akár vállalkozóról, akár magánszemélyekről van szó.
Végül, de nem utolsósorban hadd szóljak néhány szót, tisztelt képviselőtársaim, a nyugdíjpénztárak ügyéről! Ez egy olyan kérdés, amelyben az elmúlt négy évben nagyon sok vitát lefolytattunk. A kormány most úgy döntött, hogy nem szabadon választott kategória, ki és hogyan, milyen módon akar gondoskodni magáról öregkorára - kötelezővé kell tenni a magánnyugdíjpénztárakat. Az is elhangzott a sajtótájékoztatón: lehet, hogy antidemokratikus, de így átlátható a rendszer. Nos, ezt mintha már a nyolcvanas években egyszer-kétszer hallhattuk volna - lehet, hogy antidemokratikus, de kötelező.
Tisztelt Képviselőtársaim! Itt van a kezemben a felügyelet elmúlt évi kimutatása arról, hogy a magánnyugdíjpénztárak hogyan és milyen hozammal működtek. 2000-ben negatív reálhozama volt a pénztáraknak, mínusz 1,83 százalékkal, 2001-ben pedig várhatóan 5,5-6 százalék körül lesz a hozama a nyugdíjpénztári rendszernek, ami azt jelenti, hogy összességében 3 százalékos reálhozam-veszteséget könyveltünk el a magánnyugdíjpénztárakon. Nos, azt gondolom, hogy embereket arra kényszeríteni, hogy kötelező módon oda tegyék a pénzüket, ahol egyelőre veszteség van, az egyáltalán nem demokratikus magatartásra vall, még akkor sem, ha a kormány nagyon büszke arra, hogy ezzel a tőkepiacok élénkítését hajtja végre.
(Nagy Nórát a jegyzői székben dr. Világosi Gábor váltja fel.)
Nem hiszem ugyanis, tisztelt képviselőtársaim, hogy nekünk azt kellene ösztönözni, hogy a pénzünk értéke veszítsen abból az értékből, amit mi betettünk abba a pénztárba. Itt van a kezemben, hogy a magánnyugdíjpénztárak portfólió-összetétele milyen volt. Amikor a tőzsdei részvények árfolyama meredeken zuhant Magyarországon, érdekes módon nagyon sok olyan magánnyugdíjpénztár volt, amely részvényeket vásárolt nagy tételben. Kiderül az, hogy az elmúlt években körülbelül 15 százalékra kúszott fel a részvényportfólió nagysága a magán-nyugdíjpénztári portfólióban. Nem gondolom tehát, hogy célszerű a kormány részéről arra ösztönözni a pályakezdőket, hogy most a pénzükön veszítsenek, és úgy öngondoskodjanak magukról, hogy annak a pénznek az értéke, amiért ők keményen megdolgoztak, veszítsen az értékéből.
Tisztelt Képviselőtársaim! Befejezésül: a hetvenes-nyolcvanas években, ahogy a vicc tartotta, a magyar értelmiség előtt két út volt - nem akarom most a viccet elismételni -, az volt a végső megoldás, hogy igyunk. A kormány azonban erre is gondolt. Ebben az adótörvény-módosításban a bérfőzési szeszadó mértékét 10 százalékkal emeli. Gratulálunk hozzá! Gratulálunk, hogy a nyugati whiskygyártók nyertek a magyar kisüstit előállítókkal szemben. Ezért is mondhatjuk azt, hogy erre az adótörvényre még inni sem illik, ez az adótörvény úgy rossz, ahogy van. A Fidesz-Magyar Polgári Párt ezt az adótörvény-módosítást nem fogja támogatni.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)
