DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, olyan pillanathoz érkeztünk, amikor az elején érdemes kijelenteni, hogy 2003 az adócsökkentés első éve. (Közbeszólások a Fidesz soraiból.) Azért lehet ezt kijelenteni - annak ellenére, hogy az ellenzéki képviselők badarságokat beszélnek a sorokból -, mert 1988 óta, amióta az új adórendszer bevezetése Magyarországon megtörtént, ilyen mértékű adócsökkentésre nem került sor.
Azok az ellenzéki képviselők, akik mindezt nem hiszik el, valamilyen vágyálmokat kergetve megpróbálnak megalapozatlanul csak negatívumokról beszélni, szeretném, ha figyelembe vennék azt, hogy abban a négy évben, amikor legutóbb a Fidesz és az MDF a kisgazdákkal közösen kormányzott Magyarországon, akkor folyamatosan és tartósan növekedtek Magyarországon az elvonások, hiszen ezekben az években hol 0,3 százalékkal, hol 1,3 százalékkal, de nőttek az elvonási mértékek. Ez azt jelentette, hogy amely évben átvettük a kormányzást, ha júliusban nem fogadja el az új parlamenti többség az adószabályok módosítását, akkor 22,1 százalékos átlagos adóterheléssel, szja-terheléssel kellett volna számolnunk ebben az évben Magyarországon. Miután azonban ez bekövetkezett, ez önmagában már 0,9 százalékos átlagos tehermérsékléssel járt együtt. Ez döntően az átlag alatti keresetűeket érintette kedvezően, de az átlag fölötti keresetűek számára is jobb lehetőségeket nyújtott nettó jövedelem szerzésére. Amikor tehát az ellenzéki kritikák elhangzanak, akkor ezt kérem figyelembe venni.
Kérnék még egy dolgot figyelembe venni így az adótörvények tárgyalásának elején: az ellenzék a mai hozzászólásokból is láthatóan elkövette azt a hibát és feltehetően ezt követően is el fogja követni, illetve az eddig lefolytatott bizottsági vitákban és a nyilvánosság előtt zajló viták során is elkövette, hogy azt kéri tőlünk, a négy évre vállalt ígéreteket váltsuk valóra 400 napnál is rövidebb idő alatt, hiszen azt kérik, hogy ennek az évnek a második felében és a jövő év során váltsuk valóra ezeket az ígéreteket. Miután mi erre nem vállaltunk kötelezettséget, és nem is érzünk rá képességet, hogy ilyen rövid idő alatt ezt teljesítsük, ezért a beterjesztett javaslat nem is azt tartalmazza, hogy a négyéves ígéretek valóra váltásának ideje következett volna el, hanem azt tartalmazza, hogy folyamatosan és érzékelhető módon csökkentjük a közterheket. Ez viszont bent van ebben a javaslatban.
Amikor az ellenzék ezt számon kéri rajtunk, szeretném őket emlékeztetni arra, hogy 1998-ban, amikor választásokat nyertek és kormányozni kezdtek, akkor egyszeri, nagyarányú adó- és járulékcsökkentés szerepelt az ígéretekben. Ehelyett nem egyszeri, nem nagy arányú, hanem folyamatos adó- és járuléknövekedés zajlott le abban a négy évben, amikor kormányoztak. Ebből következően tehát kérném szépen, hogy akkor, amikor véleményt formálnak, vegyék figyelembe ezeket a tényeket, hiszen tényekről van szó.
A mostani adócsomagról: a mostani adócsomag az igazságos közteherviselés jegyében a lakosság adóterheinek mérséklését úgy valósítja meg, hogy mind - az itt ma már elhangzott - bérből és fizetésből élők, mind a vállalkozások terhei csökkennek.
Az adójóváírás bevezetett növelésével, a mostani javaslatban szereplő értékhatárainak kiterjesztésével, megnövelésével, az adósávok szélesítésével elérjük azt, hogy Magyarországon jelentős mértékben - itt már elhangzott -, hozzávetőlegesen 2,5 százalékos mértékben csökken az elvonási mérték, és az adófizetőknek nagyon nagy aránya, több mint 3 millió adófizető számára válik kedvezőbbé az új feltételek szerint az adózás Magyarországon. De elérjük azt is, hogy nemcsak a bérből és fizetésből élők, hanem a vállalkozások terhei is kedvezőbbé válnak. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozások számára hallatlanul nagy előnyt jelenthet az, ha a bruttónál gyorsabban tudnak nőni a nettó keresetek, ugyanis a vállalkozások ebben az esetben nem kényszerülnek bele egy olyan költségnövekedési spirálba, amelybe sajnos az előző két évben belekényszerültek, amikor nagyon magas közvetlen költséget és nagyon magas járulékot kellett ezután fizetniük a munkavállalók terhei esetében.
Meggyőződésünk szerint a minimálbér-növekedés, ami korábban bekövetkezett, olyan módon is megvalósulhatott volna, amilyen módon most láthatóan megvalósulhat, hogy egy szolidabb mértékű költségnövekedést okozzon a vállalkozásoknál, ugyanakkor a munkavállalók számára nagyobb nettó jövedelmet eredményezzen.
Rendkívül fontos elemnek tartjuk a most beterjesztett javaslat azon tételét, amely a tételes egészségügyi hozzájárulás mérsékléséről szól. Ez az az elvonási forma, amely az elmúlt években mindenki által ismert módon, a leginkább feszítően a magyarországi kis- és középvállalkozásokat terhelte, és számukra jelentett rendkívül magas elvonási tételt. A Fidesz-kormány azzal párhuzamosan, hogy a százalékos mértékű tb-hozzájárulás értékét csökkentette, a fix összegű egészségügyi hozzájárulást viszont növelte.
(12.30)
Ebből következően a viszonylag magasabb keresettel foglalkoztató cégek esetében ez kedvező döntés volt, ugyanakkor a hazai kis- és középvállalkozások esetében - amelyekről csak a politikai szlogenek szóltak - magasabb tehernövekedésre került sor, hiszen az ő esetükben nincs, nem volt mód arra, jövedelmezőségi korlátaik nem engedték meg, hogy több százezer forintos havi bérrel foglalkoztassanak személyeket.
A harmadik elemét is fontosnak tartjuk ennek a beterjesztett javaslatnak, amit ha össze akarnék foglalni, akkor azt kell mondanom, hogy a megtakarításokat és a beruházásokat ösztönzi. Magyarország az elmúlt időszakban olyan fejlődési pályát futott be, amikor két nagy kihívással kellett szembenéznie. Az egyik kihívás annak a bizonyos beruházási értéknek a nem kellő nagysága, a beruházási arány nem kellő mértéke Magyarországon. Mi úgy véljük, hogy még több eszköz is szükséges ahhoz, hogy Magyarországon a beruházások nagysága elérje azt a szintet, ami Magyarország fejlettségi viszonyainak, a magyarországi jövőképnek, Magyarország felzárkózásának alapvető szükségessége, és kell ahhoz, hogy lehetőségünk legyen immár majd az Európai Unió tagjaként valóban fejlett gazdasággal egy fejlett országban élni.
A benyújtott javaslatok tartalmaznak több olyan tételt, amelyek az európai uniós jogharmonizáció részeként kerültek megfogalmazásra. Ebből következően például az áfában bekövetkező változások döntően ilyen indíttatásból keletkeztek, és szeretném azt is elmondani ellenzéki képviselőtársaink kedvéért, hogy ezeknek a módosításoknak a keresztülvitele lényegében az előző kormány időszakában lefolyt csatlakozási tárgyalások eredményeképpen került be a javaslatba, nem pedig a mostani kormány úgymond hirtelen jött ötletéből adódóan. Ezt csak azért mondom, mert időnként a vitákban elhangzanak ezzel kapcsolatban is megalapozatlan és nem kellően körültekintő megállapítások.
Az imént már szóltam arról, hogy az elvonási nagyság milyen arányban változik a következő évben. Szeretném egyértelművé tenni számszerűsítve is azt, hogy ha Magyarországon ez év júliusában nem változtatja meg a parlament a személyi jövedelemadó rendszerét, akkor az előző parlamenti többség által elfogadott szja-szabályok szerint 2002-ben 22,1 százalékos átlagos szja-terhelés alakult volna ki. Így, a 22,1 százalékot viszonyítva ahhoz a mértékhez, ami a júliusi és a mostani adótörvény-módosítások eredményeképpen létre fog jönni Magyarországon, már 2,3 százalékban megfogalmazható az az átlagos adóterhelés-változás, és az elején megfogalmazottak szerint amióta Magyarországon az szja-rendszer működik, azóta ilyen mértékű csökkenésre nem került sor. Azaz ha 2003-ban változatlan formában fogadná el a parlament a beterjesztett javaslatot, akkor 19,8 százalékra változik az átlagos adóterhelés mértéke.
Meggyőződésem szerint ez az átlag ugyanakkor azt takarja, hogy az adózó állampolgárok döntő többségének a helyzete kedvezőbbé válik, döntő többsége kisebb adóteherrel számolhat a következő évben, és ilyen módon megvalósulhat az a Magyarországon régen volt szituáció, régen volt helyzet, hogy nem szükséges nagyon magas mértékű nominálbér-növekedéseket végrehajtani ahhoz, hogy a magyarországi bérből, fizetésből élők, a magyarországi vállalkozók nagyobb nettó jövedelemmel rendelkezhessenek.
Ez azért is üdvös lenne, mert ahhoz, hogy Magyarország uniós csatlakozását követően belátható időn belül el tudja érni a maastrichti kritériumoknak megfelelő inflációs mértéket, ahhoz a következő években is tartósan csökkenteni kellene az inflációt. Az inflációcsökkenés egyik lehetséges módja az, ha ilyen adózási technikával nem kényszerítjük a magyarországi vállalkozásokat, a magyarországi alkalmazókat arra, hogy magas bérnövekedéssel kelljen nekik biztosítani a reálbér-növekedést Magyarországon. Úgy gondolom tehát, hogy ez is egy előremutató lépés lehet, ha a 2007-2008 körüli időszakban el szeretnénk érni a 3 százalékos magyarországi inflációs mértéket, akkor ez a feltétel teljesítésének az egyik lehetséges útja.
Fontos elemnek tartom azt is, hogy azon túlmenően, hogy 2003-ra az adósávok szélesítésével biztosítjuk döntően a középrétegekig, tehát az átlagos jövedelemmel rendelkezőkig az igen jelentős mértékű kedvező nettó jövedelem elérését, ezen túlmenően be van terjesztve a javaslatban 2004-re egy új adótábla. Az új adótábla részben új adómértékeket, részben új adósávokat is tartalmaz. Az új adómértékek nagysága - a 18, a 26 és a 38 százalékos mérték - mutatja azt a tendenciát, azt a trendet, amelyet a négyéves kormányzás vége felé szeretne a polgári közép kormánya elérni. (Zaj az ellenzéki padsorokban.) Ez azt jelenti, hogy a mi elképzelésünk szerint lényegesen csökkenteni lehet a 20 százalékos adómértéket 2006-ra, ahogyan az a korábbi ígéretekben szerepelt, és szeretnénk a 40 százaléktól még nagyobb mértékű csökkenést elérni lefelé, és reményeink szerint megvalósítható lesz az az adótábla, amely a választási ígéretekben is szerepelt, de hangsúlyozom, nem 2003-ra, hanem a 2006-ig terjedő kormányzati ciklusban szeretnénk megvalósítani az akkor elhangzottakat.
Ha a továbbiakban megvizsgáljuk a beterjesztett javaslatnak azon elemeit is, amelyek az átlagjövedelemmel vagy átlagkeresettel rendelkezők adóterhelését, fizetendő közterheit mutatják, akkor két nagyon fontos megállapításra juthatunk. Ha a jelenlegi átlagkeresettel számolunk, akkor Magyarországon valamennyi családmodellt figyelembe véve egy igen jelentős mértékű nettó keresetnövekedéssel lehet számolni, ami azt jelenti, hogy nagyjából 3 és 8 százalék közötti az átlagkereset körüli sávban a nettó jövedelem növekedése.
Azt kell mondanom, hogy a mostani számítások alapján a beterjesztett javaslat szerint 220 ezer forintos havi bruttó jövedelemig minden kereső jobb lehetőséghez jut, minden keresőnek növekszik a nettó jövedelme, és ilyen értelemben csökkenni fog az elvonás, mely elvonást ezen személyeknek fizetniük kell. Csökkenni fog még egy tétel; az a tétel is csökkenni fog, amikor nemcsak a személyi jövedelemadó vizsgáljuk, hanem a személyi jövedelemadót és a társadalombiztosítási járulékot együttesen vizsgáljuk. Az elmúlt időszakban megvalósult egy olyan modell, mely modellben a személyi jövedelemadó szolid mértékű növekedését egyben a társadalombiztosítási kötelezettségek ettől erőteljesebb mértékű növekedése követte.
1998-ban egy átlagos keresetű dolgozó 100 forint keresetéből a fizetett adó mértéke 21,2 forint volt, 2001-ben ugyanezen átlagos keresetű dolgozónak a fizetett adója már 25,6 forint volt. A most beterjesztett javaslat szerint ugyanezen átlagos keresetű dolgozó esetében 2003-ban ez 20,8 forintra fog változni, azaz az átlagkeresetűek esetében minden további nélkül lehet jelentősnek tekinteni továbbra is. Az imént hivatkoztam arra, hogy lényegében 220 ezer forintos jövedelemig ez biztosítható.
Még egy nagyon fontos elemet szeretnék kiemelni, mégpedig a következőt. Az adójóváírás igénybevételi lehetősége határainak a tágítása, szélesítése azt is eredményezi, hogy lényegesen az átlagjövedelem fölött kereső személyek esetében is kedvezővé válik a nettó jövedelmi pozíció, ami abból a szempontból izgalmas, hogy bennünket sokszor ért az a vád, hogy csak a minimálbér környékén fog ez az adómódosítás kedvezőbb helyzetet teremteni az alkalmazottak esetében. Ez nem így van, hiszen egy jelentős mértékben azt meghaladó kereseti kategóriánál, azaz havi bruttó 162 500 forintig ez minden további nélkül lényeges javulást hoz a keresetekben.
Szeretnék szólni a beterjesztett javaslat két másik eleméről is. A két másik eleme közül az első arról szól, hogy a vállalkozók terheinek csökkentésére is hoz a beterjesztett javaslat több elemet. Ebből elsőként a fejlesztési tartalékot szeretném megemlíteni, azt a fejlesztési tartalékot, ami az elmúlt tíz évben sokszor felmerült már mint javaslat, sokszor felmerült már mint elgondolás, azonban törvényi formát most ebben a javaslatban ölt. Nagyon fontos elemnek tartom azt, hogy már a 2002-ben előállított, megtermelt nyereség után a vállalkozások is igénybe tudják ezt venni, azaz ezen nyereségből is tudnak már tartalékolni a következő évi fejlesztéseikhez.
Az elején szóltam róla, hogy a magyar gazdaság, a magyar társadalom fejlődésének egyik legfontosabb momentuma lehet az a következő időszakban, ha kellően nagy arányú és kellően nagy értékű fejlesztéseket tudunk végrehajtani, egyrészt ez a lehetőség is ezt fogja majd bővíteni.
(12.40)
A vállalkozásoknak egy másik nagyon fontos elem, szóltam róla, a 4500 forintos tételes egészségügyi hozzájárulás csökkentése 3450 forintra. Ez meggyőződésünk szerint a következő három évben nulla forintra csökkenthető, azonban a magyarországi vállalkozások számára ez a mostani csökkentés is több tíz milliárd forint értékben fog kedvezményt, azaz be nem fizetendő, náluk maradó, szabad felhasználású forrást biztosítani.
A beterjesztett javaslat több más kedvező tételt is tartalmaz. Kedvező tételnek és a jövő egyik legfontosabb elemének tartjuk azt, hogy a felnőttképzés díjának 30 százaléka, a számítógépek bérlésére, lízingelésére fordított összegek kedvezményezettsége is megjelenik az adótörvényben, hiszen ilyen módon is szeretnénk elősegíteni azt, hogy azok a személyek, akik a jövőbe vetett bizalommal befektetnek a jövőbe, saját maguk is vállalva ennek anyagi terheit és az ezzel járó fáradságot és sok minden mást, kedvezményben részesülhetnek, összességében, ahogy elmondtam, 60 ezer forintos összegig.
Ugyancsak fontos elem a foglalkoztatás bővítésére, az új foglalkoztatási formák elterjesztésére az, hogy a számítógép beszerzésén túlmenően a széles sávú internetcsatlakozással kapcsolatos költségek adórendszerben történő kedvezményezése is megjelenik ebben a javaslatban. Meggyőződésünk szerint ez is elmozdíthatja azt a Magyarországon ma még nagyon pici arányt, ami a távmunkában, a számítógépek otthoni, munkahelyként történő felhasználásának a szélesedésében Magyarország számára lehetőségként itt van, hiszen az Európai Unió több országában a magyarországinak a tízszerese az az arány, amit a távmunkában foglalkoztatottak, a távmunkában részt vevők jelentenek.
Ennek a javaslatnak még egy apró elemére szeretném fölhívni a figyelmet. Az elmúlt években nagyon sok magyarországi vállalkozás számára volt igen keserű pirula az, hogy az áfa-visszaigénylésük nagyon sokáig az államnál maradt, az államnál dekkolt, nem tudták időben megkapni azt a pénzt, amit egyébként a végrehajtott fejlesztéseikre, beszerzéseikre visszaigényelhettek. Ez a mostani javaslat egy apró pont módosításával lehetővé teszi azt, hogy immár a negyedéves bevallást tevőknek nem kell szinte fél évet várniuk arra, hogy a pénzükhöz jussanak, hanem rendkívüli mértékben meggyorsítja, megfelezi tulajdonképpen azt az időtartamot, ami az áfa-visszaigénylés időtartamaként megjelenik, ezzel is nagyon sok magyarországi alulfinanszírozott vagy finanszírozási gondokkal küszködő vállalkozás terheit segítve.
Összességében szeretném befejezésül azt mondani, hogy a Magyar Szocialista Párt parlamenti frakciója néhány korábban már jelzett apró módosítás figyelembevételével a benyújtott adójavaslatokat elfogadásra ajánlja az Országgyűlésnek, a frakciónk ezen módosítások keresztülvitele után elfogadását meg fogja szavazni, és nagyon fontosnak tartom azt, hogy mindannyian vegyük figyelembe, hogy amikor erről szavazunk, akkor az adócsökkentés első évének adótételeiről, adótörvényéről szavazunk, és remélhetőleg Magyarországon nagyon sokan fogják ennek pozitív hatását élvezni.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
