BURÁNY SÁNDOR
BURÁNY SÁNDOR
BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Különleges helyzetben érzem magam akkor, amikor a kormány 2003-as, illetve 2004-es évre vonatkozó adó- és járulékrendszerben tervezett módosításait kell előterjesztenem.
(9.40)
Mondom ezt azért, mert a Medgyessy-kormány megalakulása után azonnal munkához látott a kabinet, és a választási programjában ígérteket, majd a kormányprogramban rögzítettek egy részét már működése első száz, majd ezt folytatva a második száz napjában megvalósította. Erre az azonnali, gyors és határozott cselekvésre nemcsak azért volt égetően szükség, hogy a Medgyessy-kormány bebizonyítsa szavahihetőségét, hanem azért, mert az EU-csatlakozás fényében a gazdaság növekedésének lassulása, a szegényebb társadalmi rétegek leszakadása a tehetősebbektől, a közalkalmazotti bérek átlagosnál is nagyobb lemaradása az uniós átlagtól, a mezőgazdaság katasztrofális helyzete indokolta, hogy a kormány türelmi idő kérése helyett azonnali intézkedéseket dolgozzon ki a legfontosabb, legégetőbb problémák megoldásának első lépéseire.
Azonban bármennyire is szerette volna, illetve szeretné a Medgyessy-kormány, a gondokat nem lehet orvosolni négy hónap alatt, még ha az ellenzék az eltelt négy hónapon kéri is számon a kormány négy évre szóló programjának megvalósítását. Tehát különleges a helyzetem, mert a beterjesztett javaslat sokban épül már a Medgyessy-kormány első és második száznapos programjának már elfogadott, illetve megvalósított elemeire.
Tisztelt Ház! A kormány által az adó- és járulékrendszerben a 2003. és 2004. évre vonatkozóan javasolt módosítások alapvetően a gazdaság versenyképessége erősödését és az igazságos közteherviselés elvének érvényesülését szolgálják. Ennek elsődleges adópolitikai eszköze a közterhek érdemi csökkentése, valamint célzott, a megtakarításokat ösztönző kedvezmények kialakítása. A javaslatok között meghatározó a kormányprogramban megjelölt célok megvalósítása, és kiemelt szerepet játszanak az Európai Unióhoz történő csatlakozással összefüggő jogharmonizációs lépések is.
A 2003. évre javasolt adó- és járulékpolitikai intézkedések a kormány programjában szereplő célok megvalósításának második lépését jelentik. Ennek keretében megvalósul az adó- és járulékszabályok összehangolása, a nyugdíjreform következetes folytatása, a vállalkozások közterheinek mérséklése. A kormány javaslatai a GDP-hez viszonyított jövedelem-központosítás közel 1-1,5 százalékpontos csökkenése mellett valósulnak meg. A javasolt változtatások a személyi jövedelemadóztatás módosítása által alapvetően a lakosság számára eredményeznek tehercsökkenést. Az adóterhelés-mérséklés javítja a bérköltség-versenyképességet, és egyben elősegíti a munkanélküliség alacsony szintjének és a magasabb foglalkoztatási aránynak az elérését. A közterhek mérséklése lehetővé teszi, hogy a reálkeresetek alacsonyabb bérkiáramlás mellett is emelkedjenek. A javasolt módosítások a vállalkozások terheit is lényegesen csökkentik, például a tételes egészségügyi hozzájárulás összegének mérséklése, valamint az adómentes beruházási célú fejlesztési tartalékra vonatkozó új szabályozás kialakítása.
Tisztelt Ház! Nézzük a személyi jövedelemadó módosításait! Miután a Medgyessy-kormány az első száznapos programjában az adójóváírást 3000 forintról 9000 forintra emelte, és adómentessé tette a minimálbért már az idéntől, következő lépésként jelentősen kitolja a kulcsokhoz tartozó sávhatárokat. Az adótábla 2003. évi sávhatárai növekedésének mértéke meghaladja mind az infláció, mind a várható bruttó keresetnövekedés mértékét. Jövőre az adójóváírás teljes igénybevételének határa az évi 1 millió 200 ezer forintról 1 millió 350 ezer, éves szinten 60 ezer forintról 108 ezer forintra emelkedik. Részleges igénybevételére pedig a 2002. évi eredeti 1 millió 400 ezer, valamint az év közben megemelt 1 millió 533 ezer forintos jövedelemhatár helyett jövőre 1 millió 950 ezer, vagyis felső határon havi bruttó 162 500 forint keresetig lesz lehetőség. Ezzel emelkedik az adójóváírást részben vagy egészben igénybe venni tudók száma is. Ebből következően az átlagos keresetnövekedésben részesülő munkavállaló adóterhelése csökken és nem nő amiatt, mert bérnövekedése már egy magasabb sávban adózik.
Nézzünk meg ezzel kapcsolatban, tisztelt Ház, néhány példát, már csak azért is, mert az elmúlt hetekben és napokban ezzel kapcsolatban élénk vita bontakozott ki. Nézzük meg, hogy egy átlagos keresetű dolgozó 100 forint béréből mennyi volt az adó a különböző években, és mennyi lesz 2003-ban! Egy átlagos keresetű dolgozó által fizetett adó minden megkeresett 100 forint bérből 1998-ban valamivel több mint 21 forint volt a kormányváltás évében. Egy átlagos keresetű dolgozó 100 forint béréből fizetendő adó 2001-ben már közel 26 forintra emelkedett. Ezt a közel 26 forintot fogjuk az adómérséklés révén egy átlagos keresetű dolgozó esetében 100 forint bérből fizetett adó esetében kevesebb mint 21 forintra változtatni a 2003. évben. Ennyit tehát arról, hogy hogyan adóznak az átlagos keresettel rendelkező dolgozók bérei.
A volt miniszterelnök nem egy nyilatkozatában büszkén mondta, hogy az előző kormány 2002 elejére 112 ezer forintra emelte az átlagbéreket. Nos, nézzük meg, tisztelt Ház! Egy 112 ezer forintos keresetű dolgozó fizetése a javasolt adóváltoztatások következtében több mint 9000 forinttal lesz magasabb, ha az Országgyűlés a javaslatokat elfogadja.
Áder frakcióvezető úr legfrissebb nyilatkozata szerint a jelenlegi átlagbér 120-130 ezer forint. Ebben a nyilatkozatban azért egy burkolt dicséret is benne van, hiszen az átlagbér emelkedése nyilvánvalóan már a Medgyessy-kormány száznapos programjának végrehajtása miatt következett be. (Zaj a Fidesz soraiban.) Mi köszönjük ezt a burkolt dicséretet, de nézzük meg a kritikai észrevételét is! Ő azt állítja, hogy egy 120-130 ezer forinttal rendelkező dolgozó fizetésének adóterhelése nőni fog. Nos, ha a bruttó havi átlagkereset 130 ezer forint, akkor ha az Országgyűlés és a tisztelt ellenzék javaslatainkat elfogadja, akkor ez a dolgozó január 1-jétől az augusztusi fizetéséhez képest 7600 forinttal fog többet hazavinni. Ennyit tehát az elmúlt hetekben, napokban megvalósított, illetve elmondott kritikákról és a tények viszonyáról.
Az adótábla és az adójóváírás módosítása közel 3 millió állampolgárt érint kedvezően. Az adótábla sávjai 2004-re tovább szélesednek, és mérséklődnek most már az adókulcsok is. Az alsó kulcs 18 százalékra, a középső kulcs 26 százalékra, a felső kulcs 38 százalékra csökken. Az átlagos jövedelemadó-terhelés 2004-re tovább csökken, várhatóan alig haladja meg a 18 százalékot. Összességében tehát 2004-re olyan mértékben változik a személyi jövedelemadó-rendszer szabályozásának három eleme - az adójóváírás jelentős megnövekedése mellett a sávhatárok kiszélesednek és az adókulcsok csökkennek -, ami a kormányprogramban rögzítetteknek megfelelően igen jelentős személyi jövedelemadó-csökkenést eredményez már a kormányzati ciklus felére.
Tisztelt Ház! A személyi jövedelemadó mértékének általános csökkenésén túl számos egyéb adókedvezmény csökkenti a központi elvonás mértékét. Az öngondoskodás, a megtakarítások ösztönzése érdekében a biztosítási adókedvezményre vonatkozó szabályok módosítása alapján emelt, 30 százalékos mértékű kedvezményt lehet érvényesíteni a díjfizetés előző évet meghaladó összege után. Ezzel egyidejűleg az adókedvezmény éves összegének felső határa a jelenlegi 50 ezer forintról 100 ezer forintra emelkedik. Egy új kedvezmény alapján az összevont adóalap adóját csökkenti a felnőttképzés adóévben megfizetett díjának 30 százaléka. Adókedvezményt érvényesíthet a pedagógus, az oktató, a hallgató, valamint azon magánszemély, akinek gyermeke nappali iskolai oktatásban vesz részt számítógép, számítástechnikai eszköz bérlete és lízingelése esetén. A két új adókedvezmény együttes összege elérheti az évi 60 ezer forintot.
(9.50)
A fogyatékos magánszemélyek esélyegyenlőségét javítja, hogy az általuk igénybe vehető személyi jövedelemadó-kedvezmény mértéke 30 százalékkal, 1500 forintról 2000 forint/hóra emelkedik.
A megtakarítások ösztönzése, a tőzsde fejlesztése, a tőzsdei forgalom élénkítése érdekében a tőzsdei ügyleteken elért árfolyamnyereségből származó jövedelem után fizetendő adó nulla százalékra módosul. Az adóterhelés megszüntetése érdekében 2003. január 1-jétől kamatból származó jövedelemnek minősül, azaz nullaszázalékos adómérték alá esik a magánszemély által belföldön működő tőzsdén kötött ügylet keretében megszerzett jövedelem.
Az idősekről és a fogyatékos személyekről való gondoskodás érdekében célszerű lakás célú jövedelemfelhasználásként nevesíteni az idősek otthonában vagy a fogyatékos személyek lakóotthonában történő férőhely megszerzését is. Az alternatív foglalkoztatási módszerek, például a távmunka terjedését is szolgálhatja, hogy a törvényjavaslat szerint a munkáltató által ingyenesen vagy kedvezményesen biztosított otthoni számítógép-használat és internet-hozzáférés adómentes természetbeni juttatásnak minősül. Az információs társadalom kiépítésének fontos eszköze, hogy az üzembe helyezést követően legalább két évig használt számítógépek ingyenes vagy kedvezményes átadása szintén adómentes.
Tisztelt Ház! A kormányprogramnak az agrárfejlesztést szolgáló lépéseivel összefüggésben már 2003-ban is szükséges néhány módosítás az adótörvényekben. Így a kormányprogramnak megfelelően a mezőgazdasági őstermelők e tevékenységéből származó bevétele adómentes értékhatárának 250 ezer forintról 350 ezer forintra történő emelését tartalmazza a törvényjavaslat. Indokolt, hogy a mezőgazdasági kistermelés értékhatára valamennyi mezőgazdasági őstermelő esetében 4 millió forintról - a családi gazdálkodókhoz hasonlóan - 6 millió forintra emelkedjék. A falusi vendégfogadásból származó adómentes bevételi értékhatár 400 ezer forintról 600 ezer forintra emelkedik.
A 2003. évtől kezdődően a törvényjavaslat szerint a magánszemély termőföld haszonbérbe adásából származó jövedelme mentesül a személyi jövedelemadó alól, ha a bérbeadásra tízéves időtartamot elérő időszakra kötött szerződés alapján kerül sor.
A vállalkozások adminisztrációs és adóterheinek könnyítése és a beruházásösztönzés is kiemelt cél a törvényjavaslatban. Ennek érdekében a beruházások ösztönzése terén a törvényjavaslat tartalmazza az úgynevezett fejlesztési tartalék adómentes képzésére és felhasználására vonatkozó szabályokat. Az új előírások révén az adózó által az adóévben lekötött tartalékba átvezetett összeg az adóévi adózás előtti nyereség 25 százalékáig, de legfeljebb adóévenként 500 millió forintig a társasági alap meghatározásakor csökkenti az adózása előtti eredményt. Az adómentesen lekötött tartalékot az adózó beruházásra köteles felhasználni a lekötés évét követő négy adóévben. E szabályozás különösen a kis- és középvállalkozások számára jelent majd nagy segítséget, lehetővé téve egy-egy nagyobb fejlesztéshez több év eredményének és adótartalmának a felhasználását. A törvényjavaslat szerint az adómentes fejlesztési tartalék már a 2002. évi adózás előtti nyereség 20 százalékáig, évi 500 millió forintig érvényesíthető annak érdekében, hogy a vállalkozások idei nyereségüket 2003-ban már kedvezményesen fordíthassák beruházásokra.
A mikro- és kisvállalkozások fejlődésének elősegítése érdekében indokolt mind a személyi jövedelemadóban, mind pedig a társasági adóban meglévő kedvezményt kiterjeszteni. A kedvezmény vonatkozna a szellemi termékre, például szoftvertermékek beszerzésére, valamint az ingatlanfelújítás, -bővítés, -rendeltetésváltozás, -átalakítás adóévi költségére is.
Az általános forgalmi adó esetében a harmonizációs kötelezettségek teljesítésén túl a visszaigénylés rendszere is változtatásra szorul, miután sok kritika érte. A túlzott szigor leépítése fokozatosan történhet meg. Ennek első lépése az, hogy jövőre nem kell két, egymást követő negatív időszak ahhoz, hogy valaki visszaigényelhesse a neki visszajáró adót, és a megszűnő adóalanyok is visszakérhetik a nekik járó áfát.
A kormányprogramban meghatározott célkitűzés szerint az adóigazgatásra, ezen belül az APEH-re vonatkozó szabályozást úgy kell átalakítani, hogy a jövőben az adókötelezettségek számonkérése során kizárólag szakmai szempontok érvényesülhessenek, és a vállalkozásoknak ne kelljen rettegniük a politikának az APEH-ellenőrzéseken keresztül végrehajtott bosszújától sem. Az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései is ezt készítik elő.
Ugyancsak az adminisztráció csökkentése érdekében szerepel a számviteli törvény módosításai között az a javaslat, amely tartalmazza a nyilvántartásba vett, regisztrált mérlegképes könyvelők alkalmazási kötelezettsége tekintetében előírt 5 millió forintos éves nettó árbevételi értékhatár 10 millió forintra történő felemelését. Magyarán: ezen értékhatár alatt nem lesz kötelező 2003. január 1-jétől regisztrált mérlegképes könyvelő alkalmazása.
A foglalkoztatók tételes egészségügyi hozzájárulási fizetési kötelezettsége 2003-ban jelentősen csökken, a jelenlegi 4500 forint/fő/hóról 3450 forint/fő/hó összegre. Már a 2003. évre vonatkozóan is az élőmunka terheinek csökkenése kedvező hatással lehet a foglalkoztatásra, a korszerűbb foglalkoztatási formák elterjedésére. E fizetési kötelezettség csökkentése, majd megszüntetése a következő három évben fog megtörténni. Úgy, ahogy ezt a kormányprogramban elhatároztuk, és a tisztelt Ház ezt a kormányprogramot megszavazta, 2006-ig teljesen megszűnik a tételes egészségügyi hozzájárulás. A bérterheknek ez a fajta csökkentése elsősorban a mikro-, kis- és középvállalkozások számára lesz hasznos. A 35 százalékos személyi jövedelemadó-terhet viselő osztalékalap után 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége a javaslat szerint szintén megszűnik.
Végül, de nem utolsósorban 2003-ban végre folytatódik az 1997-ben nagy társadalmi egyetértéssel kidolgozott és elfogadott nyugdíjreform, amelyet az előző kormány működése alatt leállított, veszélyeztetve a mai tagdíjfizető és jövőbeni nyugdíjasok várható járadékát. A nem magán-nyugdíjpénztári tagok nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettsége a jelenlegi 8 százalékról 8,5 százalékra nő, de e járulékemelést kompenzálja a munkavállalói járulék 1,5 százalékról 1 százalékra való mérséklése. A magán-nyugdíjpénztári tagok a jelenlegi 6 százalék helyett 8 százalékos tagdíj fizetésére lesznek kötelezettek, de a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben a jelenlegi 2 százalékos nyugdíjjárulék mértéke helyett csak 0,5 százalékos mértékű járulékot fizetnek. A tagdíj emelésére az előző kormányzati ciklusban nem került sor. A jelenlegi emeléssel helyreállnak az eredeti feltételek, a pénztártagok felhalmozása után a nyugdíjazáskor megállapított ellátások mértéke már összhangban lesz az eredeti elképzelésekkel, és a javaslat értelmében nőni fog. A módosítás több mint 2 millió jelenlegi és jövőbeni pénztártag megtakarítását, majdani nyugellátását érinti kedvezően. Így a legfontosabb cél, visszaállás a nyugdíjreform eredeti feltételeihez, teljesülni fog.
Tisztelt Ház! A kormányprogram 2006-ig tetemes adócsökkentést irányoz elő. Ez természetesen több lépcsőben fog történni. Ennek megfelelően az adócsökkentés első éve a 2003-as esztendő lesz.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
