KOVÁCS LÁSZLÓ
KOVÁCS LÁSZLÓ
KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Ön valószínűleg nem volt benn a teremben, amikor Gémesi képviselő úr napirend előtti felszólalására válaszoltam, és ezért beszélt itt össze - megbocsásson a kifejezésért - sületlenségeket, népmesének álcázva.
Elmondtam akkor: a nemzeti ünnepek természete olyan, hogy ami az egyik országnak győzelem, az a másiknak vereség, ami az egyiknek gyarapodás, a másiknak veszteség, ami az egyiknek siker, a másiknak kudarc.
(11.30)
Ezért a nemzeti ünnepek igenis ellentétes érzelmeket váltanak ki, és így van ez december 1-jével is. De azt is elmondtam, és ha figyelt volna, akkor tudná, hogy december 1-je nem Trianonról szól, nem Erdély visszacsatolásáról szól: december 1-je a gyulafehérvári nagygyűlésről szól, ennek az évfordulója, ahol a wilsoni elvek szellemében jelentették be, hogy Románia, amelynek, tudjuk, soha nem volt színmagyar a lakossága - ezt csak azok hiszik (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Erdély!), akik soha nem olvastak történelemkönyvet -, tudjuk, hogy ha úgy történt volna minden, ahogy Gyulafehérváron történt, akkor ma nem lenne probléma, nem lenne vita, és ön nem is szólalt volna fel itt most az azonnali kérdések körében.
Tehát én azt gondolom, érdemes a történelemben picit elmélyedni, ahelyett, hogy a népmesék világában téved el a képviselő úr - sokkal több hasznát venné. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Szégyen!) És én remélem, hogy senki nem fogja elmondani Romániának, a román vezetésnek vagy akár a román népnek, hogy ön most milyen hasonlatokat használt itt, mert ha a Fidesz-kormány annak idején ebből kiindulva próbálta a magyar-román kapcsolatokat javítani, akkor értem, miért váltak ezek a kapcsolatok ilyen feszültté.
Tehát azt gondolom, az a politika, amit annak idején a Horn-kormány követett, és amit a Medgyessy-kormány követ, azaz a jószomszédi viszonyra törekvés, a megbékélésre törekvés, amiben benne van egymás nemzeti ünnepeinek a tiszteletben tartása (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát. - Nyitray András: Kádárizmus!), akkor is, ha ezt ők is és mi is másképp látjuk, ez sokkal célravezetőbb - de mivel van még egy percem, majd mondok én is önnek egy tanmesét. (Szórványos taps a kormányzó pártok padsoraiban. - Közbekiáltás a karzatról: Pfuj!)
