DR. KÖKÉNY MIHÁLY
DR. KÖKÉNY MIHÁLY
DR. KÖKÉNY MIHÁLY egészségügyi, szociális és családügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Attól tartok, hogy ön némileg túlértékeli a miniszter és a kormány felhatalmazását és az ön által említettekhez hasonló ügyekben a rendelkezésére álló mozgásteret.
Természetesen szomorú dolog, amit ön elmond, szomorú a történet, és legfőképpen azért az, mert azok az idős emberek, akikért ön most szót emelt, jóhiszeműen, ámde kellő körültekintés és óvatosság nélkül aláírtak egy szerződést. Nem tudták, mert nyilván erről őket nem tájékoztatták, hogy a szerződés aláírásával részeseivé válnak egy áttekinthetetlenül bonyolult, cégek közötti kapcsolatrendszernek, illetve az idős emberek feje fölött zajló jogi csatározásoknak. Sajnálatos, hogy amikor az idős emberek aláírták a szerződéseket, nem győződtek meg arról, hogy a másik fél rendelkezik-e a vállalt kötelezettségek teljesítéséhez szükséges feltételekkel.
Abban önnek igaza van, hogy felháborító, hogy az érintett cégek úgy vállalkoztak idős emberek ellátásra, hogy - maradjunk abban - jóhiszeműségük erősen megkérdőjelezhető.
(22.20)
Pillanatnyilag az a helyzet, illetve akkor, amikor ezzel kapcsolatos kérdéseit beadta, az a helyzet volt, hogy az érintett cég kérte ugyan az arra hivatott hatóságtól a szociális intézményként történő működéséhez szükséges engedélyt, de ezt nem kaphatta meg, mert az előírt feltételeket - márpedig feltételei vannak egy idősotthon létesítésének és tevékenységének - nem volt képes teljesíteni.
Azzal nehéz szembesülni, hogy kormányzati eszközökkel az ilyen természetű konfliktusokba nincs mód beavatkozni. Úgyhogy egyik oldalon azt kell hogy mondjam - kár, hogy ilyen késői órán kerül sor erre a diskurzusra -, hogy meg kell mondani az idős embereknek, és itt erről a helyről is fel kell hívni a figyelmet arra, hogy akik a lakhatásukról és az ellátásukról hasonló szerződés aláírását fontolgatják, legyenek nagyon körültekintőek, és győződjenek meg arról, hogy a szerződést kínáló fél valóban képes-e a teljesítésre.
Azt gondolom, hogy amit a minisztérium tud tenni ebben az esetben, az az, hogy erőfeszítéseket tesz a hasonló esetek elkerülésére, részben az idős emberek tájékoztatásával, részben pedig a hatályos rendelkezéseknek olyan módosításával, amelyek segítségével a hasonló esetek elkerülhetőek.
Az sajnos tény, hogy az idős emberek által jóhiszeműen aláírt szerződésekben foglaltak teljesítésének kikényszerítése bírósági feladat. Tehát ebben a tekintetben sem a miniszter, sem az államtitkár, sem a minisztérium munkatársai nem tudnak mit tenni ennek az ügynek a rendezésében. Az egy másik kérdés, hogy abban a minisztérium munkatársai segítenek, de bizonyos értelemben egyfajta karitatív akcióként, hogy más önkormányzatokkal, más szociális intézményekkel megpróbálják befogadtatni ezeket az embereket. Ez nyilván átmeneti megoldást jelent; nyilván nem tudjuk azt a fajta kényelmet biztosítani számukra, amelyet ők jóhiszeműen maguknak megvásárolni véltek. Tehát egyfajta gyors segítséget lehet ajánlani, ezt meg is teszik - ön is utalt a hozzászólásában erre - a lehetőségek határain belül, azonban itt ezt a helyzetet, amelynek a szomorú történetét ön elmondta, most már nem tudjuk megakadályozni. Itt bíróság feladata, hogy valamilyen módon igazságot tegyen, és el kell kerülni, tisztelt képviselő úr, a hasonló eseteket.
Köszönöm a figyelmet.
