DR. VARGA LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Az ügy egyre világosabbá válik, amit eleinte mondtunk, hogy a Magyar Szocialista Pártnak önző célja van a Nagy Imre-érdemrenddel. Nem most hangzik el először, az első felszólalásomban egy hete elmondottam, hogy a kuratórium összeállítása önkényes. Nem a Magyar Tudományos Akadémia elnöke ellen szólok - Hegyi Gyula mostanában gyakran félreért -, ő egy kitűnő ember.
Itt arról van szó, hogy október 23-án elindult nemcsak egy század, hanem Albert Camus szerint, sőt Jacques Chirac szerint a világtörténelem egyik legnagyobb forradalma, fiatalok, azzal a törekvéssel, hogy a megszállást szüntessék meg, vonuljanak ki a csapatok, és a magyar nép legyen szabad. Elindult, fiatalok, ismeretlen, senkiről se tudtunk semmit, és ebben a forradalomban megtisztult és naggyá lett Nagy Imre, ennek a forradalomnak a légkörében, és ez a nagysága, de innen kapta az erejét, enélkül ez a kitűnő humanista meghalhatott volna mint vergődő ember, sose tudtunk volna róla semmit. Ennek a forradalomnak a tisztaságában lett naggyá, a november 1-jei táviratával, hogy szabadságot kapjon a népünk, semlegességet, és a Varsói Szerződést felmondta, ezzel lett ő óriás és történelmi személyiség. Ez a kettő nem választható el.
Azért javasoltam az előző felszólalásomban is, hogy ott kell lenni a szabadságharcos szövetségnek, egynek vagy kettőnek; aki ilyeneket mond, hogy száz meg százötven, az teljesen tájékozatlan, ne szóljon hozzá. Én ismerem őket jól, mert beutaztam a világot, mondtam már, és egy vagy két szervezet van, és ott kell lenniük, mert együvé tartoznak, egyik sem lehetett a másik nélkül nagy. (Az elnök jelzi az idő leteltét.) Befejezem, elnök úr.
Tehát igenis szükséges a bekapcsolódás, amely enélkül önkényes, és még egy mondat, remélem, nem kell felszólalnom: a miniszterelnök teljesen alkalmatlan ilyen törvényjavaslatnak az előterjesztésére (Derültség az MSZP soraiban.), amelyben arról van szó, hogy végső soron egy országos, hazafias helytállást kíván... (Taps a Fidesz soraiban.)