DR. FENYVESSY ZOLTÁN
DR. FENYVESSY ZOLTÁN
DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP): Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Lassan két hónapja már, hogy befejeződött a 2001. évi népszámlálás, de sajnos a MIÉP által korábban felvetett súlyos jogi problémák, amelyek a népszámlálást megelőzték, még mindig megválaszolatlanok.
Miként már korábban is szóvá tettük, a KSH elnöke az adatvédelmi biztossal való egyezkedése nyomán a számlálóbiztosoknak szóló utasítást úgy módosította, hogy a kérdőívek utca, házszám, emelet, ajtó rovatait, vagyis a részletes címmegjelölést üresen kell hagyni. Ettől kezdve mindaz, amire a magyar állam milliárdokat költött, minden volt, csak nem hiteles népszámlálás.
Márpedig az 1999. évi CVIII. törvény a 2001. évi népszámlálásról kimondja, hogy "az adatszolgáltatás kötelező, kivéve az egészségi állapotra, a vallásra, az anyanyelvre és a nemzetiségre vonatkozó kérdéseket". A lakcím tehát nem szerepelt a kivételek között. Mindezek alapján a lakóhely, a pontos cím a törvény szerint kötelezően megválaszolandó kérdések közé tartozik.
Érthetetlen az adatvédelmi biztos egyezkedése a KSH elnökével, ugyanis pontosan a személyes adatok védelméről szóló törvény világosan kimondja, hogy személyes adat - márpedig a lakcím ennek minősül - akkor kezelhető, vagyis gyűjthető, tárolható, feldolgozható, hasznosítható és törölhető, ha egyrészt az érintett hozzájárul, vagy azt törvény vagy helyi önkormányzat rendelete elrendeli. Márpedig jelen esetben az idézett népszámlálási törvény ezt egyértelműen elrendelte.
Az adatvédelmi törvény azt is tartalmazza, hogy kötelező adatszolgáltatáson alapuló adatkezelést közérdekből lehet elrendelni. Mint tudjuk, a népszámlálást pedig már az ókoriak is mind az állam, mind az állampolgárok tekintetében a legfontosabb közügyek közé sorolták, és szerintem ez azóta sem változott.
A népszámlálás - ha egyáltalán ennek lehet nevezni a februári adatfelvételeket - már megtörtént. Azonban az a kérdés, hogy az adatvédelmi biztos egyezkedhet-e egy másik jogalkalmazóval egy törvény tartalmáról és a törvény betartásáról, továbbra is fennáll. Pedig az országgyűlési biztosokat a törvény köti, és intézkedéseiket csak ezek keretei között tehetik.
Mindezek alapján várjuk a kormány álláspontját: egyezkedhet-e Majtényi László adatvédelmi biztos egy törvény tartalmáról, amelyet az Országgyűlés hozott, és őrá is vonatkozik, vagy túllépte-e hatáskörét?
Várom az államtitkár úr válaszát. (Taps a MIÉP soraiban.)
