DR. SALAMON LÁSZLÓ
DR. SALAMON LÁSZLÓ
DR. SALAMON LÁSZLÓ, az ügyrendi bizottság elnöke: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Elöljáróban szeretnék emlékeztetni arra, hogy ennek az állásfoglalásnak a meghozatalára a Magyar Szocialista Párt kérelmére került sor. Engedjék meg, hogy ebből a kérelemből idézzek! "Mint ahogy korábban számos vizsgálóbizottsági kezdeményezés megítélésekor, jelenleg is az a kérdés, hogy a 'bármely kérdés' kifejezés hogyan értelmezendő. Álláspontunk szerint e kifejezés értelmezésének legalább két természetes korlátja van, az egyik maga a Házszabály, a másik a józan ész." Az idézet eddig tart, ezt tartalmazza a Szocialista Párt beadványa.
Az ügyrendi bizottság jogosnak és indokoltnak tartotta az MSZP képviselőcsoportjának a felvetését. Egyetértett azzal, hogy a "bármely kérdés" fogalma nem jelentheti azt, hogy vizsgálóbizottságok felállítására minden tárgyi és témabeli korlátozás nélkül kerülhet sor. Az ügyrendi bizottság az általános érvényű állásfoglalásában megjelölte mindazokat az alkotmányos korlátokat, amelyek a vizsgálóbizottság vizsgálati tárgyának a meghatározásakor számba jöhetnek. A bizottsági vita során az általános érvényű állásfoglalás I. pontjában leírt korlátokat a bizottság tagjai lényegében nem tették vitássá. Vita tárgyát az képezte, hogy az általános érvényű állásfoglalással az ügyrendi bizottság nem lépi-e túl a hatáskörét, vagyis az MSZP megkeresésének a megválaszolása nem tartozik-e inkább az alkotmányügyi bizottság hatáskörébe.
E kérdéssel kapcsolatban utalnom kell arra, hogy a Házszabály értelmezése önmagában is alkotmányjogi kérdések értelmezését jelenti, mivel a Házszabály - mint a parlamenti jog legjelentősebb jogi szabályozási kódexe - maga is az alkotmányjog részét képezi, miként a parlamenti jog se más, mint az alkotmányjog egyik jelentős területe. A Házszabály néhány meghatározó súlyú rendelkezése kifejezetten az alkotmányban szereplő jogtételen alapszik.
Az egyes alkotmányjogi területek összefüggéseiből és egymástól nem függetleníthető, nem elválasztható szabályaiból önmagában következik, hogy a Házszabály értelmezése gyakran szétválaszthatatlan az alkotmányos berendezkedést meghatározó alkotmányos alapelvektől s az azokon nyugvó más alkotmányjogi szabályoktól. Mindezekre tekintettel az ügyrendi bizottság nem követett el hatásköri túllépést akkor, amikor a Magyar Szocialista Párt felkérésének eleget téve, vállalkozott a felvetett probléma megválaszolására.
A hatásköri kérdés lezárásaként csupán még arra szeretnék hivatkozni, hogy az Országgyűlés jelenlegi állandó bizottsági rendszerében tulajdonképpen négy bizottság van, mely alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozik: általánosan az alkotmányügyi bizottság; parlamenti jogi kérdésekkel az ügyrendi bizottság; emberi jogi, kisebbségi és a vallásszabadsággal kapcsolatos kérdésekkel az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság; végül eseti, mentelmi és összeférhetetlenségi ügyekkel a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság.
Tisztelt Képviselőtársaim! Kisebb vita alakult ki az állásfoglalás II. pontjában foglaltakkal kapcsolatban is. Az ügyrendi bizottság, a szabad mandátum elvére tekintettel, hatályon kívül helyezte az alkotmányügyi bizottságnak azt a korábbi állásfoglalását, mely kötelező igenlő szavazást írt elő a képviselőknek a vizsgálóbizottságok felállítására irányuló önálló indítvánnyal kapcsolatban. A vizsgálóbizottság felállításának kötelező eseteit szabályozó házszabályi előírások, hasonlóan más, az Országgyűlést meghatározott kérdésekben való döntések meghozatalára kötelező előírásokhoz, mint például az Alkotmánybíróság által határidőre előírt törvényalkotás vagy meghatározott közjogi tisztségek betöltésére vonatkozó döntések meghozatala, nem biztosíthatóak a szabad mandátum sérelmét jelentő, tartalmát illetően kötelezően meghatározott szavazások előírásával. Ezt nyilván az MSZP frakciója is így gondolta akkor, amikor az országgyűlési képviselők vagyoni viszonyaira vonatkozó vizsgálóbizottság felállítására, általa fennállónak vélt alkotmányjogi indokokra hivatkozással, nemmel szavazott.
A fentiekre tekintettel kérem, hogy az Országgyűlés az MSZP és az SZDSZ kérelmét utasítsa el. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
