IFJ. HEGEDŰS LÓRÁNT
IFJ. HEGEDŰS LÓRÁNT
IFJ. HEGEDŰS LÓRÁNT, a MIÉP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A politikusokról és más közéleti személyiségekről, valamint azok családtagjairól az előző parlamenti ciklusban folytatott törvénytelen és titkos adatgyűjtést vizsgáló bizottság munkája tagadhatatlanul elsekélyesedett a hónapok folyamán.
Ennek az elsekélyesedésnek az alapvető okát formai, illetőleg tartalmi szempontokra vezethetjük vissza. A formai okról már volt szó kormánypárti képviselők részéről. Én ezt úgy fogalmaznám meg, hogy ez nem más, mint jogi rabulisztika, melynek legkifinomultabb képviselői tagadhatatlanul a Magyar Szocialista Párt, illetőleg a Szabad Demokraták Szövetségének képviselői, akik a vizsgálóbizottság munkája során számtalanszor - bár meg kell említenem a valóság megfelelő és árnyalt ábrázolása végett -, többször helyesen, de mégis legtöbbször nem az ügy tartalmi kimenetelét döntően befolyásoló észrevételt tettek, és ezáltal hátráltatták az ügy kivizsgálását.
A másik tartalmi szempont, ami viszont mind a két oldalt terheli megítélésünk szerint - ellenzéki képviselőtársaimat és a kormánypárti képviselőket is -; nevezetesen arról van szó, hogy az első bizottsági ülésen a Magyar Igazság és Élet Pártja képviselőjeként felvetettem azt, hogy miután politikusokról és más közéleti személyiségekről, valamint azok családtagjairól, illetőleg azok megfigyeléséről van szó, ezért a vizsgálóbizottság munkájának területét érinthette volna a Magyar Igazság és Élet Pártja képviselőinek, illetőleg politikusainak, közéleti személyiségeinek a velük szemben alkalmazott megfigyelése, illetőleg ennek feltárása.
Ezt a javaslatomat akkor az ellenzéki képviselők többsége, illetőleg a kormánypárti képviselők mindegyike elvetette. Véleményem szerint ez az oka annak, hogy ez az ügy tartalmilag elsekélyesedett, mert a MIÉP közéleti személyiségeit, politikusait az előző parlamenti ciklus alatt, sőt - valósághűen meg kell említenünk - már azt megelőzően is figyelték, de a figyelem középpontjába ténylegesen 1994 májusa után került a párt.
Hogy törvénytelenül történt mindez, ezt a tömegtájékoztatás is közölte, bár a törvénytelenséget tagadta. Gondoljunk csak az 1995. évi március 15-ei nagygyűlésre: a Szabadság téren, Budapesten, az éjszaka leple alatt, általam azonban látható módon - miután a Szabadság téren lakom, ott van az általam vezetett egyházközség -, a villanypóznákra kamerákat helyeztek el. Ezen kamerák felvételeit hosszú időn keresztül törvénytelenül használták fel magyar állampolgárok megfélemlítésére, lehetetlenné tételére és olyan szituáció megteremtésére, miszerint egy alkotmányosan működő és törvényesen bejegyzett párt tagjai és szimpatizánsai politikai véleményüket ebben az országban, a Magyar Köztársaság területén szabadon ne fejthessék ki. (Csige József: Miről is van szó?)
Ha van ennek az ügynek - amit a vizsgálóbizottság vizsgált - pozitív mozzanata a jövőre nézve, az tagadhatatlanul az, hogy ha bárki megkísérelné azt, hogy hatalmi jogkörével visszaélve törvénytelenül és titkosan, esetlegesen közpénzekből bárkit megfigyeljen - politikusokat és közéleti személyiségeket -, százszor meg fogja gondolni, hogy mindezt ténylegesen kezdeményezze, valakiket megbízzon, illetőleg ezt végbevigye. (Demeter Ervin visszatér a terembe.)
Sok szó esett itt a jelentés megfogalmazásáról, illetőleg annak tartalmáról. Én a tartalmi részt - ami miatt a MIÉP képviselőjeként elfogadtam ezt a jelentést - döntően az összefoglaló megállapításban látom, mely kimondja, hogy egyetlenegy fideszes politikus esetében látja igazoltnak a megfigyelést - Pokorni Zoltán politikus esetében -; kimondja azt, hogy más politikusokat illetően a vizsgálóbizottságnak megfelelő és elegendő eljárási eszköz nem állt rendelkezésére ahhoz, hogy az események későbbi folyamatát feltárja vagy annak tényleges beszüntetési idejét meghatározza; ugyanakkor harmadrendben kimondja, hogy létrejött és négy éven keresztül működött egy olyan gazdasági társaságnak álcázott szervezett, ahol törvénytelenül, jogellenesen és ellenőrizhetetlenül folyt figyelési, adatgyűjtési tevékenység. És mindebből következően levonja azt a következtetést, amit a MIÉP támogat - annál is inkább, mert talán lehetőség nyílik arra, hogy a MIÉP-es politikusok és közéleti személyiségek megfigyelésére is fény derüljön -, hogy a bizottság álláspontja szerint az ügyészség viszont rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyek az eredményes nyomozáshoz szükségesek, és ezért keresi meg a legfőbb ügyészt; a határozati javaslat szerint az Országgyűlés kíván - amennyiben elfogadja a határozati javaslatot - a legfőbb ügyészhez fordulni.
Mi mindezt feltétlenül támogatjuk, azért, mert úgy véljük, hogy ha a gyanú árnyéka is fennáll egyáltalán, abban az esetben a végsőkig kell élni minden alkotmányos eszközzel arra nézve, hogy fény derüljön az ügy homályban lévő részeire. Abban az esetben, ha nem derül fény - úgy vélem, hogy ettől nem kell tartani, hogy a legfőbb ügyész ez esetben helytelenül járna el, és részrehajlóan a kormányoldal javára tenne megállapításokat -, az alkotmányos rendből következően a legfőbb ügyész megállapításait nyilvánvalóan mindenki - megfelelő oldalon megfelelő módon - tudomásul fogja venni.
A Magyar Igazság és Élet Pártja parlamenti frakciója ennek alapján a bizottság J/2235. számú jelentését és a H/2236. számú határozati javaslatot az Országgyűlésnek elfogadásra ajánlja.
Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
