DR. KURUCSAI CSABA
DR. KURUCSAI CSABA
DR. KURUCSAI CSABA (FKGP): Most már nyolccal kevesebb... Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Az Országgyűlés törvényalkotó munkájában kevés olyan tárgy van, melyet akkora figyelem követ, mint az éves költségvetés megvitatása és elfogadása. Igaz ez a képviselőkre ugyanúgy, mint az állampolgárokra; nem mindegy, hogy jövőre vagy azt követően hogyan élünk, mire mennyit költhetünk.
Az elmúlt napokban pro és kontra érvek hangzottak el a kétéves költségvetés előnyeiről és hátrányairól. A Független Kisgazdapárt frakciójának meggyőződése, hogy minden kritikai észrevétellel szemben alapvető és döntő érv az előreláthatóság és a tervezhetőség. További érdeme a törvényjavaslatnak, hogy a választás évében nem a napi politikai küzdelmek percgyőzelmei vagy -vereségei határozzák meg az ország pénzügyi mozgásterét.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Beszédemben a költségvetés szociális ágazatot érintő fejezeteivel kívánok foglalkozni, természetesen nem az ágazat egészére kiterjedően, hanem az önkormányzatok feladatstruktúrájához kötődően. Ezt megelőzően néhány általános érvényű megállapítást szeretnék tenni. Mindenekelőtt azt, hogy a normatívák előirányzatai 2001-ben 11 százalékos, 2002-ben 12,8 százalékos emelkedést mutatnak. Az inflációs rátát meghaladó növekedés az általános keresetnövekedésen felül a minimálbér-emeléssel, a felsőfokú végzettségűek 2001. szeptemberi alapbérfejlesztésével, valamint a bentlakásos szociális intézmények már megvalósult létszámfejlesztésével függ össze. Itt szeretném megjegyezni, hogy a középfokú végzettségű szakdolgozók a tervezett 8,75 százalékos béremeléssel együtt összesen 20 százalékos alapbérfejlesztésben részesülnek.
Melyek a törvényjavaslat szociális ágazatokat szolgáló változásai?
1. Az átmeneti gondoskodás lehetőségének bővítésére a bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátás jogcímnél 2001-től belép a helyettes szülői ellátás.
2. A bentlakásos átmeneti ellátást nyújtó intézményi ellátási normatívából a lakóotthon átkerül a pszichiátriai és szenvedélybetegek és fogyatékosok intézményi ellátása normatívába.
3. Üdvözlendő eredménye a törvényjavaslatnak, hogy a szociális intézményi módszertani feladatok ellátása önálló hozzájárulási jogcímmé vált. Külön üdvözlendő, hogy ezen jogcímen nemcsak a fővárosi és megyei önkormányzatok jogosultak hozzájárulásra, hanem a helyi önkormányzatok is, melyeknek intézményét a Szociális és Családügyi Minisztérium módszertani feladatok ellátására kijelölte.
4. Új feladatként jelenik meg a gondozási központok működtetése. Ennek célja a kistelepüléseken az elmúlt évek alulfinanszírozása miatt visszafejlődött időskori területi ellátás javítása. A feladat megvalósításához az indítás évében, 2001-ben 200 millió forint áll rendelkezésre. A gondozási központ feltételezi a házi segítségnyújtást, étkeztetést és az idősek klubjának szolgáltatásait.
5. Változtatást javasol a törvényjavaslat a falugondnoki szolgáltatásra való jogosultság tekintetében: az eddigi 2000 fő alatti települések helyett a 660 fő alatti és legalább 100 fő külterületi lakossal rendelkező települések jogosultságát kívánja a törvényjavaslat támogatni. Meggyőződésem, hogy ez a rendelkezés a források ésszerű felhasználását szolgálja, hiszen az önkormányzati struktúrában a 600-2000 fő lakosságszám közötti települések lehetőségeiben hatalmasak a különbségek, természetesen az aprófalvak kárára.
A továbbiakban a szociális ágazaton belül két területről szeretnék szólni: az egyik az előbb említett falugondnoki szolgálat jelene és jövője, a másik a pszichiátriai és szenvedélybetegek fogyatékosintézményi ellátása.
A Független Kisgazdapárt álláspontja szerint a szociális ágazaton belül a rendszerváltás óta eltelt időszak egyik sikeres kezdeményezése a falugondnoki hálózat kiépítése volt. Modellkísérleti keretek között 1990-ben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 27 településen indult el a szolgáltatás; az elmúlt tíz év alatt, mindenekelőtt az aprófalvas megyéket érintően, 560 településen szerveződött meg ez a szolgálat, az aprófalvak több mint fele választotta ezt az alternatív ellátási formát. Különösen sikeres a szolgálat tevékenysége Baranya megyében, ahol 302 település közül 68 tagja a rendszernek. Az elmúlt tíz évben a falugondnok-hálózat fejlesztésére a kormányok összesen 1 milliárd 312 millió forintot fordítottak.
A falugondnoki hálózatfejlesztési program elmúlt tíz éve alatt jöttek létre a falugondnoki egyesületek. Az egyesületek évek óta fontos szerepet töltenek be a falugondnoki szolgálatok munkájának segítésében; továbbképzéseket tartanak, segítik az újonnan beinduló szolgálatokat, támogatást adnak a pályázati programok elkészítéséhez is.
A Független Kisgazdapárt úgy ítéli meg, hogy az ismertetett célok és feladatok ismeretében megalapozott az a javaslat, hogy a Szociális és Családügyi Minisztérium fejezeti költségvetésében, a társadalmi szervezetek címzett támogatása előirányzatai csoporton belül a Magyar Tanya- és Falugondnoki Szövetség kiemelt előirányzatként 2001-ben 10 millió forint, 2002-ben 15 millió forint támogatást kapjon.
A szociális ágazaton belül a másik jelentős terület, mellyel foglalkozni szeretnék, a pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint a bentlakásos fogyatékosellátás. Teszem ezt annak ellenére, hogy 2001-re 535 ezer forint/ellátott, míg 2002-re 596 ezer forint/ellátott hozzájárulás illeti az e körbe tartozó intézményeket.
Nyomban a legelején szeretném leszögezni, hogy a normatív finanszírozás bevezetése és az értelmi fogyatékos gyermekek gondozásának állami egészségügyi gyermekotthonból önkormányzati finanszírozás alá helyezése óta ilyen jelentős forrásnövekedés ebben az intézménystruktúrában nem volt.
Azok az önkormányzatok vehetik igénybe a hozzájárulást, melyek a szociális törvényben szabályozott módon pszichiátriai és szenvedélybetegek, fogyatékosok - látás-, mozgás-, értelmi és halmozottan fogyatékosok - ápoló-gondozó otthonát, rehabilitációs intézményét legalább tíz férőhellyel tartják fenn.
A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményrendszer országosan mintegy 400 ezer főnek nyújt szolgáltatást. A szociális törvény megalkotása óta eltelt időben folyamatosan nő az intézmények által biztosított ellátások iránti igény, melynek legfontosabb összetevői a kedvezőtlen demográfiai, illetve anyagi-jövedelmi viszonyok. Az országos adatokat nem ismerem, de Baranya megyében a pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint a fogyatékosok adják a bentlakásos gondozottak kétharmadát. Amint azt az előzőekben is mondtam, a normatíva 1998-hoz viszonyított csaknem 150 ezer forintos növekedése jelentősen javította és javítja a fogyatékosintézeti ellátottak helyzetét.
Ebből a körből azonban ki kell emelni a speciális feladatokat ellátó, értelmi fogyatékos gyermekek otthonát. Csak remélni tudom, hogy az ország hasonló feladatot ellátó intézményei közül a Baranya megyei az egyedüli szomorú példa. A bólyi intézmény 270 eltartottjából a gyermekkorúak aránya 90 fő, az összes ellátott közül 94 fő járóképtelen, 151 epilepsziás, 10 fő szondás táplálást igényel. Az intézetben naponta tízféle diétás menüt kell előállítani, a gondozottak közül 80 fő csak feküdni képes. Az intézetben, mint az ország valamennyi gyermekotthoni intézetében, a terhesség alatt, szülés közben, szülés után közvetlenül vagy a későbbi időszakban elszenvedett károsodások vagy genetikus okok miatt kialakult súlyos testi és középsúlyos értelmi fogyatékosságban élő, 2-18 éves korosztály kerül elhelyezésre. Az itt folyó gyermekellátási munkában az ápolás, gondozás, foglalkoztatás szoros kapcsolatban van egymással.
A gyerekkorú fogyatékosokra a szociális és családügyi miniszteri rendelet magasabb szakmai igényű személyzeti struktúrát ír elő, ami hozzájárul a bérköltségek emelkedéséhez; 100 főre vetítve a felnőtt fogyatékosoknál előírt 36 ápoló-gondozóval szemben itt 40 kell, további 50 férőhelyenként két mentálhigiénés szakembert kell alkalmazni. Mindez azt jelenti, hogy az intézmény működési költségeit a normatíván, illetve jelentős saját bevételen felül a fenntartó több mint 35 százalékban kiegészíteni kényszerül. A normatíva - ha figyelmen kívül hagyjuk a külföldi támogatásokat - alig 50 százalékban fedezi a működési költségeket. Ennek eredményeként az ágazat több bentlakásos intézménye részére biztosított források elvonására kényszerül a fenntartó önkormányzat, így a teljes pszichiátriai és szenvedélybeteg-, valamint fogyatékosstruktúrában állandósul a válságmenedzselés. Ez így marad, ameddig a bólyi otthonhoz hasonló feladatot ellátó fogyatékosotthonok a költségvetésből nem kapnak elkülönített forrást feladataik vitelére.
(11.30)
A Független Kisgazdapárt felkéri a tisztelt miniszter urat, vizsgálja meg a költségvetési törvény 3. számú mellékletében külön jogcím alkotásának lehetőségét. Ennek keretében vegye figyelembe az értelmi fogyatékosak gyermekotthonai ellátási normájának sajátosságait, magas költségigényét.
Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót, köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps.)
