DR. MÁNYA KRISTÓF
DR. MÁNYA KRISTÓF
DR. MÁNYA KRISTÓF, az egészségügyi és szociális bizottság előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Az egészségügyi és szociális bizottság egy hete tartott ülésén megvitatta a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 2000. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot és azt általános vitára alkalmasnak találta.
A bizottság többsége megelégedéssel nyugtázta, hogy az államháztartásról szóló törvény előírásait pontosan megtartva, a kormány a tb-alapok költségvetését a központi költségvetés törvényjavaslatával együtt és időben nyújtotta be. Ezt azért is fontos kiemelni, mert ez az előző ciklusban rendszeresen nem így volt.
Az Állami Számvevőszék véleményével összhangban lényegesnek tartjuk, hogy az együtt-tárgyalás révén az Országgyűlés tisztább képet kaphat a központi és társadalombiztosítási alrendszer költségvetésének összhangjáról, kapcsolódási pontjairól. A biztosítási elv fokozott és régóta várt érvényesülését jelenti, hogy 2000. január 1-jétől új forrásként a sorkatonai szolgálatot teljesítők után, valamint a fegyveres testületek hivatásos tisztjei nyugdíjkedvezményének megtérítésére a központi költségvetés járulékot fizet.
A jövő év eleji 8 százalékos nyugdíjemelés a nyugdíjak vásárlóértékének 2 százalékos emelkedését teszi lehetővé. Fontosnak tartjuk, hogy a tervezettnél magasabb infláció vagy nettó átlagkereset-növekedés esetén évközi, visszamenőleges hatályú nyugdíjemelésre kerül sor. A nyugdíjbiztosító igazgatási szerveinél, kirendeltségeinél az idén elkezdett és jövőre befejeződő informatikai fejlesztésekre a költségvetés biztosít forrásokat. Így a nyugdíjak megállapítása, folyósítása lényegesen gyorsabb, míg a nyilvántartás egyszerűbb lesz. Több százezer nyugdíjas ügyintézési kényelmetlenségeit lehet így csökkenteni.
Az egészségbiztosítás költségvetési tervezetének tárgyalásánál a bizottságban igen éles vita alakult ki a kormánypárti és az ellenzéki oldal között. Kormánypárti oldalról nem tudtuk elfogadni azt az ellenzéki véleményt, hogy az előirányzatok feszessége egyben az ellátórendszer működésképtelenségét is jelentené. Főleg azért nem, mert mi összevetjük a költségvetés előirányzatában kétségkívül meglévő feszültséget az egészségügy szerkezetének jövő évi változásával és az ebben lévő jelentős tartalékkal. Itt mindenekelőtt a háziorvosi ellátás privatizációjára és a kórházak közhasznú működésére gondolunk, a megfelelő törvényi szabályozás segítségével.
A bizottságban olyan vélemény is elhangzott, hogy az egészségbiztosítás tervezett, 41,4 milliárd forintos hiánya nehezen lesz tartható. Bevételi oldalon az egészségügyi hozzájárulás előirányzata felültervezettnek tűnik, és ez annál is inkább így van, mivel az idei teljesülés eddig elmaradt az időarányostól.
A bizottság többsége a legnagyobb feszültséget abban látja, hogy az egészségügyi dolgozók évek óta várt, legalább a nemzetgazdaság átlagos kereseti szintjét elérő béremelésére a gyógyító-megelőző kassza nem biztosít elegendő forrást. Ezt a feszültséget tehát meg kell oldani, s e tekintetben a központi költségvetés szerepvállalására is számítunk.
Célszerű figyelembe venni azt is, hogy az ország számos kórházában a tulajdonos önkormányzat támogatásával már most elkezdődött a szerkezeti átalakítás a gazdaságosabb, költséghatékonyabb működés érdekében. Ez az átalakítás elébe megy a kihívásoknak, s nem mindent a finanszírozási források jelentős bővülésétől vár.
Fontosnak tartjuk, hogy az előttünk lévő költségvetési javaslat egy-egy előirányzata már a szerkezetátalakítást támogatja forrásoldalról. Ezt látjuk például a járóbeteg-ellátás kiemelt, 4 milliárd forintos fejlesztést biztosító előirányzatában és az irányított betegellátás 200 ezer főre való kiterjesztésében. Meg lehet találni az új, az intézményeknek és egészségügyi dolgozóknak egyaránt ösztönző elemeket, de csak akkor, ha az ellátórendszer jelzett átalakulása felgyorsul. Ezt is figyelembe vettük akkor, amikor javasoltuk általános vitára a tb-alapok 2000. évi költségvetését.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
