MOLNÁR LÁSZLÓ
MOLNÁR LÁSZLÓ
MOLNÁR LÁSZLÓ (FKGP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetés vitája mindig az országban meglévő helyzetről, a következő év gazdaság- és társadalompolitikai célkitűzéseiről szól. Ha a költségvetést egy gondolkodó, előrelátó, jövőt akaró kormány terjeszti a tisztelt Ház és az ország széles nyilvánossága elé, akkor egy ilyen költségvetésnek megalapozott, hosszú távú stratégiai döntéseket is tartalmaznia kell. Ez a költségvetés ilyen szándékú. A most tárgyalt költségvetés három nagyon fontos stratégiai kérdésre helyezi a hangsúlyt:
1. A Magyarországon élő családok helyzetének javítása. 2. Az agrárgazdálkodás felzárkóztatása a közelgő európai uniós tagság figyelembevételével. 3. A magyar mikro-, kis- és középvállalkozói kör erősítése.
Természetesen 10-12 perces előadói lehetőséggel ezeket a témákat csak érintőlegesen kell megközelíteni. De nem is szeretnék az általános vitában minderről szólni, hiszen a frakció vezérszónokai tévé előtt, 30 perces időkerettel megtették ezt.
Főleg a mikro-, kis- és középvállalkozókat érintő kérdésekről, a nyugdíjasok helyzetéről és - ami minden vezérszónok felszólalásából kimaradt - a magyar sportról szeretnék néhány gondolatot felvetni a tisztelt Ház előtt.
Tisztelt Képviselőtársaim! Mindhárom téma egyformán fontos, de tekintettel arra, hogy a piacgazdaságban a legfontosabb a vállalkozó, de természetesen a vállalkozó is csak akkor lehet sikeres hazánkban, ha közvetlen környezetében fogyasztásra képes nyugdíjasok és családok veszik körül, tehát van hazai fizetőképes belpiaci kereslet.
A most tárgyalt költségvetés céljával teljesen egyetértek. De felhívnám a kormányzat figyelmét, hogy a beruházások bővülését - ezt még egyszer teszem a nyomaték kedvéért, az oly áhított beruházásokat, kiemelve a termelői beruházásokat - elsősorban a belpiaci kereslet és természetesen, amennyiben lehetőség van rá, az export bővülése vezérli. A magyar költségvetés csak akkor és csakis akkor lesz gazdag, ha a becsületes, adófizető magyar vállalkozók is gazdagodnak; azaz a magyar tulajdonban lévő vállalkozások műszakilag, technológiailag és pénzügyileg is versenyképesek lesznek a hazai és nemzetközi színtéren.
A foglalkoztatás, a munkahelyteremtés és a munkahely megtartása terén a legnagyobb szerepet a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások játsszák. Mi nem megyünk el, nem visszük ki az országból a profitot. Mi itt fizetünk adót, tb-t, és itt fizetjük az egyéb közterheket is. Ezt a helyzetet a mi kormányunk is felismerte. A kormánynak meg kellett tennie az első lépést a vállalkozók felé. Sikerült kiharcolnunk az átalányadózást, és ami a leglényegesebb, a közeljövőben véglegesen elfogadásra kerül a mikro-, kis- és középvállalkozások támogatását rögzítő törvénytervezet.
Itt szeretném megköszönni képviselőtársaimnak azt a segítséget és azt a támogatást, hogy a törvénnyel kapcsolatos módosító javaslatokat sikerült a parlament elé hozni, és elfogadásra is kerültek. Természetesen ezeket az intézkedéseket folytatni kell. Elsősorban az élőmunka terheinek tovább kell csökkenniük. Konkrétan: csökkenteni kell az adókat és a tb-t. De nem úgy, hogy az egyik oldalon látványosan csökkentünk, a másik oldalon pedig ravaszul, burkoltan emelünk az adón vagy a tb-n. Az élőmunkaterhekkel és a tb-vel holnap délután lesz lehetőségem bővebben foglalkozni.
Összefoglalva: a kormánynak még a fizethetőség szintjére kell csökkenteni az elvonásokat; nagyobb mozgásteret hagyni a vállalkozásoknak, hisz ha a vállalkozások mozgástere nagyobb, akkor a kormány a saját mozgásterét bővíti. Egyetértek azokkal a kormánypárti képviselőtársaimmal, akik szerint a megtermelt jövedelem ott van a legjobb helyen, ahol azt létrehozták. Keveslem a vállalkozások támogatására felhasználható 5,5 milliárd forintot.
Kifogásolom, hogy a makrogazdaságban jól kimutathatóan csökkenő inflációt az állampolgárok csak a szerény megtakarításaik utáni kamat leszállításánál érzik. Felhívom a figyelmet, hogy ha a megtakarításokat nem tudjuk optimális szinten tartani, veszélybe kerülhet az államháztartási hiány finanszírozása. A hazai vállalkozások tőkeszegények. A legtöbb vállalkozás likviditási gondokkal küzd. Nincs Magyarországon működő, magyar tulajdonban lévő bank.
Nagyon sajnálom, hogy az ÁPV Rt.-n keresztül még most is jelentős magyar érték kerül a hazai vállalkozók helyett külföldi vállalkozók tulajdonába.
Az ÁPV Rt.-t sajnos komoly költségvetési pénzekkel kell támogatni. Ezeket a pénzeket és az ÁPV Rt. bevételeit kizárólag csak termelő beruházások létrehozására és az ezeket létrehozó vállalkozások és vállalkozók támogatására, ingyenes autópályák építésére s a többi kellene fordítani.
Itt jegyezném meg, hogy a költségvetés elfogadása után kezdeményezni fogom az ÁPV Rt. és a privatizációs gyakorlat parlamenti bizottság általi megvizsgálását. Erős, versenyképes, hazai tulajdonú vállalkozások nélkül nem lehet jól működő, szociálisan érzékeny társadalom. Ahhoz, hogy az erős és versenyképes vállalkozások működjenek, a kormánynak mindent el kell követni, hogy a nyugdíjak megőrizzék értékállóságukat, és tovább kell erősíteni a nyugdíjasok létbiztonságát.
Ha netán 6-7 százaléknál magasabb lesz az infláció, akkor a nyugdíjasoknak garantálni kell, hogy a különbséget egy összegben minden nyugdíjas - hangsúlyozom: minden nyugdíjas - 2000. december 5-éig megkapja. Ennek a garanciavállalásnak törvényben rögzített formában kell megjelennie. Hangsúlyozom, hogy adott esetben önálló képviselői módosító indítványommal fogom ezt kezdeményezni.
Nagyon sajnálom, hogy, mint már említettem, az előbb a költségvetési törvény általános vitájában megszólaló vezérszónokok a sporttal kapcsolatosan nem mondták el észrevételeiket. Először nagyon megijedtem, hogy a költségvetési vita hevében esetleg elkerülték a figyelmemet a vezérszónokok sporttal kapcsolatos észrevételei.
(17.50)
Arra gondoltam, hogy ha sztár képviselőtársaim nem szólalnak meg a magyar sport érdekében, biztos minden rendben van. Természetesen egy sportot szerető kormányzat esetén így is kell hogy legyen. A költségvetési számokat figyelembe véve első látásra van lényeges előrelépés. A sportra felhasználható pénzösszegek nőttek, de véleményem szerint ezek a lehetőségek csak a jelenlegi állapotok konzerválására lesznek elegendőek. Sem a minőségi versenysportok, sem a tömegsportok lehetősége nem fejleszthető a számok tükrében. Nagyon félek, ha 2000-ben, a millennium évében nem sikerül az amatőr, nevelő kisegyesületeket állami költségvetésből megtámogatni, akkor tömegével fognak ezek a kis csapatok, vidéki sportklubok megszűnni.
Figyelmükbe ajánlom például, hogy a törvényben a futballfejlesztési programra csupán 405 millió forint főösszeg található. Véleményem szerint ez a jelenlegi szint tartására is kevés. Felajánlom segítségemet, ha a szaktárca igényli; módosító javaslatokkal még lehetne jelentős összegeket átcsoportosítani a magyar sport fejlődése érdekében.
A költségvetési törvényt elfogadásra javaslom. Köszönöm.
