LÁYER JÓZSEF
LÁYER JÓZSEF
LÁYER JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Amikor Béki Gabriella ügyrendi javaslatot tett, hogy 14 óráig lehessen leadni a módosító javaslatokat, azt hittük, hogy ekkorra már véget ér a Ház mai ülése. Lehet, hogy ez a Donáth László féle hitvita ki fogja húzni az időt, és még lehet, hogy tovább is, tehát 14 óra után is lehet majd leadni javaslatokat.
Nagy figyelemmel hallgattam Donáth László képviselőtársam, a csillaghegyi evangélikus gyülekezet lelkipásztorának - mint a módosítási javaslat egyik előterjesztőjének - hozzászólását. Elmondanám, hogy sem bennem, sem Sasvári Szilárd képviselőtársamban nem volt olyan gondolat, hogy bármelyik egyházi felekezetet is preferáljuk azáltal, hogy november 1-jét jelöljük meg a törvénymódosítási javaslatban ünnepnapnak.
Tulajdonképpen, ha belegondolunk, és ha megnézzük ezt a törvényjavaslatot, nem is igazából ünnepnek szánjuk. Ünnepnapnak abban az értelmében, hogy munkaszüneti nap legyen, de igazából ezt a megemlékezés napjának szánjuk.
Ennek a napnak a környéke gyakorlatilag régen nem kapcsolódik az egyházi ünnephez. Ha megkérdezünk nagyon sok, jelenleg is vallásost és vallásgyakorlót, hogy mit jelent a mindenszentek napja, nem biztos, sőt, biztosan olyan részletességgel, mint ahogy Donáth képviselőtársunk elmondta, nem fogja tudni elmondani, hogy valóban mit jelent ez a nap.
(12.10)
Ez, főleg, amióta megszűntek azok a temetők, hogy külön a katolikus, külön a református, külön a felekezeti temetők, hanem köztemetők vannak, azóta alakult ki gyakorlatilag ezen nap környékére ez a szokás. Ez egy szokás jelen pillanatban, amikor nagyon sokan több tíz, több száz kilométerről elmennek a szüleik, rokonaik, barátaik sírjához, gondozzák azt a sírt, rendbe teszik, és megemlékeznek a rokonságról, megemlékeznek az elhunyt közvetlen hozzátartozókról. Akkor sokan, akik más felekezethez tartozónak vallják magukat, nem azt mondják, hogy kérem, nálunk október 31-én van ez, nálunk november 1-jén, nálunk majd csak november 4-én, mi ráérünk, hanem úgy vannak vele, hogy amikor a legtöbben ott vannak, akkor mennek ők is, akkorra teszik rendbe a sírt, akkorra gyújtanak gyertyát, hiszen nem akarják, hogy azt mondják: ők még nem.
Ez egy kialakult szokás, egy országos hagyomány, amit - és elnézést a profanizálásért - szeretnénk törvényileg is szentesíttetni. Ez volt a célunk. Megmozdul az ország ennek a napnak a környékén, nagyon sokan mennek. Szó került arról, hogy sokan az eredeti lakhelyüket, szüleik lakhelyét elhagyják, mert munkát máshol találnak, tanulmányaikat máshol végzik; családot máshol alapítanak, elmennek a férjük, a feleségük után. Ezek az emberek azért a szüleiket, nagyszüleiket, őseiket megőrzik emlékezetükben, és úgy gondolják, ha máskor nem, legalább ekkor tartoznak annyi tisztelettel, hogy meglátogatják a sírt, rendbe teszik, gondozzák, és ott megemlékezést tartanak.
Nagyon sok esetben a családok, a közelebbi-távolabbi rokonok és barátok között évente csak ez az egy kapcsolat létezik - nagyon sok esetben. És gondoljunk bele: a jelenlegi gyakorlat szerint elmegy, megtörténik a megemlékezés, vonatra, autóbuszra, kocsiba ül, és megy haza, mert másnap dolgozni kell. Szerettük volna azt is, azt a lehetőséget is megteremteni, hogy szétszakadt családok, régen nem látott rokonok, régi ismerősök tudjanak egymással találkozni, nyugodtabb körülmények között is beszélgetni; ne kelljen azonnal a hazatérés, a másnapi munka gondolatával foglalkozni. Manapság, amikor világunk elidegenedőfélben van, amikor egyre többet halljuk azt, hogy nemcsak hogy az egy utcában vagy az egy településen lakók nem tartják a baráti vagy az ismeretségi kapcsolatot, hanem az egy lépcsőházban évek óta együtt lakók sem ismerik egymást, manapság minden ilyen gesztus értékű tettnek jelentősége van abban, hogy az emberi kapcsolatokat, a családi, baráti, rokoni kötelékeket szorosabbra tudjuk fűzni.
Ez volt kettőnk szándéka Sasvári képviselő úrral. És itt most az, hogy október 31-e és november 4-e között bármelyik nap lehetett volna, és miért pont november 1-je: azért gondoltunk pont november 1-jére, mert ez a szokás, ez a hagyomány, ez a legtöbb ember által elfogadott nap, amikorra ezt a munkaszüneti napot lehet tenni.
Én kérem a tisztelt képviselőházat, adja meg a lehetőséget az életben levőknek arra, hogy méltón emlékezhessenek meg azokról, akik már nincsenek közöttünk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok és a MIÉP soraiban.)
