DR. SÁLING JÓZSEF
DR. SÁLING JÓZSEF
DR. SÁLING JÓZSEF, a gazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy látszik, Balla képviselőtársammal nem egy bizottsági ülésen ültünk, ugyanis én egész mást hallottam a bizottsági ülésen.
Ha az előttünk fekvő törvényjavaslatot az általános vitára való alkalmasság szempontjából megvizsgáljuk a Házszabály által rögzített kritériumok alapján, akkor egyértelműen megállapítható, hogy ez a törvénycsomag teljesen alkalmatlan a vitára. De nézzük a részletesebb indokokat!
Úgy vélem, itt három alapvető kérdést kell feltenni. Van-e ma foglalkoztatási probléma, és azt milyen módon kell kezelni, esetleg az itt ismertetett módon? Azt a célt, amelyet az indoklásban a kormány megjelölt, az itt leírt eszközrendszerrel el lehet-e érni? És végül: vajon jó-e ez a rendszer, illetve milyen hatással van az érintettekre?
Kezdeném azzal, hogy a kormány hamis feltevésekből indul ki, és igencsak előítéletesen gondolkodik. Azért, mert a munkanélküliek egy része tartósan nem tud vagy nem akar visszakerülni a munkaerőpiacra, nem helyes a munkanélküliek összességét visszaélőnek feltüntetni. Csak megjegyzem, hogy a munkaügyi kutatások a szigorítás és az elhelyezkedés gyorsasága között nem igazoltak egyenes összefüggést eddig. Végül pedig nem elegendő érv a rendszer átalakíthatósága mellett az sem, hogy 130 ezerrel, vagy mint hallottuk, 150 ezerrel nőtt nem a munkahelyek, hanem a foglalkoztatottak száma, pedig a gazdasági bizottsági ülésen erre hivatkozott a gazdasági miniszter is, mondván, ilyen számok mellett nincs probléma. Ha csak az intézményi statisztikát vesszük szemügyre, máris látható, hogy az új munkahelyek száma egy év alatt nem éri el a 30 ezret, és még ez sem teljes munkaidős főállás mind, nem is szólva a regionális és strukturális problémákról. Azt pedig a miniszter úr is elismerte, hogy a nemzeti foglalkoztatási stratégia még nem készült el, pedig erre egyrészt európai uniós felszólítást is kaptunk, másrészt enélkül elkezdeni sem lett volna szabad egy ilyen munkát.
Az itt megismert módszerekkel a kormány által kitűzött célok nem érhetők el, sőt további káros hatásokra kell számítani. Ez a közhasznú munka nem olyan munkavégzést jelent, ami tartósan megoldja a munkanélküli problémáját. Ez a rendszer egyáltalán nem biztosít tisztességes megélhetéshez szükséges bért, illetve jövedelmet. Hiszen itt 12-13 ezer forintról van szó mindössze! Ha szóba kerül a minimálbér, máris megjelenik a részmunkaidős foglalkoztatás lehetősége, és még a 26-27 ezer forint is elérhetetlen távolságba kerül, pláne ha minden munkavégzést eleve meg is tiltunk. Majd kiszorul a munkanélküli a fekete-, illetve szürkegazdaságba!
Ez a rendszer csupa tiltás és büntetés, ösztönzésről szó sincs. Ennek a rendszernek is célja kell hogy legyen a munkanélküliek visszavezetése a munkaerőpiacra. Így azonban attól éppen távolabbra kerülnek, sőt még a munkaügyi központokkal, illetve a kirendeltségekkel is elveszítik a kapcsolatukat az emberek. A kormány képviselője itt azt mondta, hogy majd együttműködési megállapodásokat kötnek az önkormányzatok, illetve a munkaügyi központok a szolgáltatásokról. Miközben rendezetlen a szolgáltatások sorsa, a törvény ezt éppen csak megemlíti, sőt félő, hogy a közszféra béralkuja során leépülnek a szakmailag igen jól működő szervezetek is. Igaz, így spórol az állam, de közben mit veszít! A munkanélküliek között lévő szakmunkások, érettségizettek, diplomások sokkal rosszabb helyzetbe kerülnek a jövőben.
A járulékidő csökkentésével pedig elsősorban azokat büntetik, akik ma aktívak, de potenciális munkanélküliek, hiszen az úgynevezett visszaesőknek ma sincs annyi jogszerző ideje, ami kilenc hónapnál hosszabb ellátást biztosítana. Egyszóval ezzel a rendszerrel nem lehet elérni a kitűzött célokat.
A kérdés az: várható-e társadalmi feszültség a törvény elfogadása után? Igen, várható. Az Országos Munkaügyi Tanács javaslatait nem vették figyelembe. Nincs megnyugtató válasz a biztosítási jog védelmére. Azt senki nem tagadta, hogy itt egy biztosított viszonyról van szó, amit a járulék befizetésével szereztek a munkavállalók. De hogy sérül-e most ez a jog, arra az volt a válasz: a hatalom adta, a hatalom elvette. Ez nem tűnik demokratikus eljárásnak. Félő, hogy a mai ellátórendszer szétesik, az új pedig nem működőképes. Baj van a kényszermunkával is, és nemcsak Európa miatt, hanem az alkotmányban biztosított szociális jogok miatt is. Teljesen rendezetlen a Munkaerő-piaci Alap jövőbeni felhasználása, pedig a befizetés okán ehhez is fűződnek munkavállalói jogok; a probléma áthárítása az önkormányzatokra pedig nem mindenütt okoz örömet.
Mindezek alapján, tisztelt képviselőtársaim, a gazdasági bizottságban helyet foglaló szocialisták csak sajnálják, hogy mindössze ennyi telt a kormánytól a probléma megoldására. Ez általános vitára, úgy véljük, teljességgel alkalmatlan. Köszönöm. (Taps az MSZP padsoraiban.)
