DR. JUHÁSZNÉ LÉVAI KATALIN
DR. JUHÁSZNÉ LÉVAI KATALIN
DR. JUHÁSZNÉ LÉVAI KATALIN, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Tisztelt Elnök Asszony! Képviselőtársaim! A foglalkoztatási bizottságban jelentős arányú kisebbségi vélemény fogalmazódott meg, a 12 igennel szemben 8 nem és 1 tartózkodás.
Több szempontból is elfogadhatatlannak ítéltük a beterjesztett módosítást, hiszen úgy véljük, hogy alapvetően elhibázott koncepción nem segíthetnek majd a módosító javaslatok sem. Cinikus, érzéketlen az a gondolkodásmód, amely a törvényjavaslatból árad. Hamis az a kiinduló feltevés, hogy ma Magyarországon bőséggel van álláslehetőség az ország minden szegletében, s ennek ellenére a munkanélküliek nem akarnak dolgozni, nem használják ki ezt a lehetőséget; kényszerítsük tehát őket 30 napos munkával arra, hogy piacképes tudást szerezve csatlakozzanak a tisztes munkából élőkhöz. Felháborító és embert alázó ez a szemlélet, hiszen minden realitást nélkülöz.
A már szokásos törvényszerkesztési technikára épít, a részproblémát nagyítja egésszé az, hogy az ellátottak közül az a 2-3 százalék, amely valamilyen módon visszaél az ellátással, erre hivatkozva lehetetlenít el 350 ezer embert családjával együtt. Az álláspontunk, hogy csak reális, nemzeti foglalkoztatáspolitikai koncepció ismeretében adható meg erre a kihívásra a válasz. Olyan koncepciót sürgetünk, amely egészében felvázolná, hogy a másfél milliós munkanélküli réteg milyen segítséget, ösztönzőt kap a társadalomba való visszatéréshez.
A jelenlegi ellátáshoz képest is csökkennek majd az aktív eszközök. Elfogadhatatlan, hogy a módosítás egyszerre szűkíti negyedével a munkanélküli-ellátás időtartamát, szüntet meg olyan eszközöket, amelyek az ország leghátrányosabb térségeit segítették eddig. Konkrétan: a képzés időtartamára nyújtott pénzbeni ellátást korlátozza, munkahelyteremtő és -megtartó támogatást szüntet meg úgy, hogy átcsoportosítja a Munkaerő-piaci Alapból erre szánt pénzt a Gazdasági Minisztériumhoz, ahol tovább már követhetetlen lesz. A változtatás iránya támadható alkotmányossági szempontból is, mivel a munkanélküli-járadék járulékfizetéssel szerzett jog, így egyoldalúan nem módosítható, s ráadásul nem hagy kellő felkészülési időt az átállásra.
Értelmezhetetlen számunkra a kényszermunkához kötött rendszeres szociális segély intézménye, hiszen a 30 napos munka nem ösztönöz semmire, nem fedezi a minimális megélhetés költségeit sem, ugyanakkor rendszeresítené a minimálbér alatti 8 órás foglalkoztatást.
A Munkaerő-piaci Alap helyzete is elbizonytalanodik, követhetetlen a felhasználása, és már régen nem ellenőrizhető a pénzmozgás a befizetők részéről. Vizsgálandónak tartjuk, hogy törvényes-e ebből az alapból finanszírozni szociális jellegű ellátást.
Nem támogatjuk, hogy a kormányzat a törvényjavaslat megvalósítását áthárítja az önkormányzatokra. Teszi ezt oly módon, hogy nem rendel hozzá eszközöket, nem biztosít kellő garanciát, a többletfeladathoz szükséges forrást sem ad. Meggyőződésünk, hogy a 3600 önkormányzat többsége képtelen a tartós munka nélkül lévőknek 30 napos munkaalkalmat teremteni. Hiányzik ehhez a felkészült adminisztratív munkaerő az önkormányzatban, a munka szervezéséhez szükséges szakember és a civil szervezeti forma. Képtelen lesz tehát az önkormányzati szféra eleget tenni a szlogennek, hogy aki dolgozik, az boldogul. Sokkal nagyobb a valószínűsége a se segélyt, se esélyt megvalósulásának. Megteremtjük tehát újra a másodosztályú állampolgárokat, akik a szabályozás hiányosságai miatt egyre lehetetlenebb helyzetbe kerülnek majd.
Ez a javaslat a most még jól működő munkaügyi ellátórendszert is megrendíti. Rosszabbul jár a kötelező regisztráció elmaradásával a munkanélküli, aki nem fér majd hozzá a munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz, vesztes lesz a szakma, hisz korszerű tudással bíró szakemberek válnak majd feleslegessé.
Nem tudja kezelni a javaslat a nőket, a nyugdíj előtt állókat, a speciális helyzetben lévőket.
Nem támogatjuk tehát a módosítást, mert köszönő viszonyban sincs az európai uniós normákkal, semmibe veszi az általunk elfogadott Szociális Charta 13. cikkelyét. Nem támogatjuk azért sem, mert a politikai akaratot úgy hajtja végre, hogy ezt az emberek ezreit érintő társadalmi kérdést nem vitatta meg az érintettekkel, nem alakított ki benne társadalmi konszenzust. A törvény erőből való átvitele társadalmilag óriási károkat okozhat.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ezek alapján - apellálva felelősségükre -, kérem, ne támogassák ezt a törvényjavaslatot. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiból.)
