DR. CSÁKY ANDRÁS
DR. CSÁKY ANDRÁS
DR. CSÁKY ANDRÁS, az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az egyes munkaügyi és szociális törvények módosításáról szóló törvényjavaslat számos olyan elemet tartalmaz, amelyek a lakosság széles körét érintik.
Felszólalásomban ezek közül csak néhányat emelek ki, hiszen a részletes vita során, amennyiben szükséges, lesz még a frakcióknak módjuk arra, hogy álláspontjukat a részletkérdésekben is kifejtsék.
A munkanélküliek ellátása a rendszerváltozás óta a társadalom és a gazdaságpolitikai viták középpontjában áll. 1990-től kezdődően a munkanélküliség az ismert gazdasági okok miatt drámai mértékben emelkedett. Az Antall-kormány gyorsan és európai mércével mérve is színvonalasan reagált erre a magyar társadalom számára akkor még teljesen új jelenségre, mikor 1990 végén benyújtotta a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényjavaslatot, amelyet az Országgyűlés 1991. évi IV. törvényként fogadott el, s amely azóta foglalkoztatási törvény néven ismeretes.
A munkanélküliség változása azonban szükségessé tette, hogy a törvényi szabályozást a rendszeresen változó gazdasági és munkaerő-piaci körülményekhez igazítsák. Ezzel magyarázható, hogy a foglalkoztatási törvény a leggyakrabban módosított törvények közé tartozik, jelezve ugyanakkor azt is, hogy az elmúlt évek során nem sikerült megtalálni az optimális összhangot a munkanélküliek passzív ellátása és a foglalkoztatásukat elősegítő aktív eszközök között.
A munkanélküli-ellátó rendszer az elmúlt években is szigorodott. Megszűnt például a pályakezdők munkanélküli-segélye, két évre korlátozódott a munkanélküliek jövedelempótló támogatásának folyósítási ideje, s az így elért megtakarítások az aktív eszközök finanszírozását szolgálták.
A foglalkoztatási helyzet javulása lehetővé teszi, hogy az Országgyűlés ismét egy lépést tegyen a "segély helyett munka" elvének gyakorlati megvalósításában. Ennek érdekében a törvényjavaslat szerint csökken a munkanélküli-járadék maximális folyósítási ideje, megszűnik a munkanélküliek jövedelempótló támogatása. Ezzel szemben az önkormányzatok lehetőséget kapnak arra, hogy elsősorban foglalkoztatás révén gondoskodjanak a tartósan munkanélküliek szociális biztonságáról.
Joggal merül fel a kérdés, hogy felkészültek-e az önkormányzatok ezekre a feladatokra. Saját tapasztalatom azt igazolja, hogy igen. A választókörzetem központjában elküldtem az érintettek részére a törvényjavaslatot véleményüket kérve. Elutasítást nem tapasztaltam. Az önkormányzatok eddig is nagy szerepet játszottak a munkanélküliség kezelésében. Megállapították a munkanélküliek jövedelempótló támogatását, rendszeres szociális segélyét, szervezték közhasznú foglalkoztatásukat, közmunkákkal biztosították munkához jutásukat.
E feladat ellátását a jövőben még inkább segíti a bevezetésre kerülő kötött célú foglalkoztatási normatíva, amelyhez az önkormányzatok a munkanélküli, illetve az intaktív népesség arányában jutnak hozzá, de csak akkor, ha ezt az összeget a közcélú foglalkoztatás megszervezésére használják fel.
Meggyőződésem, hogy az állampolgáraik jólétéről gondoskodni akaró önkormányzatok számos olyan munkafajtát találnak majd, amely egyfelől alkalmas a rendszeres szociális segélyt igénylők foglalkoztatásának biztosítására, másfelől viszont hozzájárul a települési feladatok teljesebb körű ellátásához.
Hangsúlyoznom kell, hogy az önkormányzati gondoskodás mellett nem szűnik meg az együttműködés a rendszeres szociális segélyben részesülő munkanélküliek és a munkaügyi központok között sem.
(11.00)
Továbbra is regisztráltathatják magukat munkanélküliként, és ezáltal részt vehetnek a munkaügyi központok által szervezett programokban, alanyai lehetnek különböző foglalkoztatási támogatásoknak. Új lehetőség, hogy a járadékot kimerítő munkanélküliek keresetpótló juttatásban részesülnek arra az időre, amíg részt vesznek a munkaerő-piaci programokban. Egy másik lehetőség együttműködési megállapodás létrehozása az önkormányzatok és a munkaügyi központok között, amelynek révén az önkormányzatok előírhatják, hogy a munkanélküli az együttműködési kötelezettségének a munkaügyi kirendeltségek programjain való részvétellel tegyen eleget.
Tisztelt Képviselőtársaim! Vizsgáljuk meg a kérdést az érintettek szemszögéből is, jelesül, hogy mit jelent a törvényjavaslat mentálhigiénés szempontból. A közhasznú foglalkoztatásnak nemcsak gazdasági funkciója van, hanem lélekvédelmi hatása is bizonyítható. A munkát nem végző, tétlenségre kárhoztatott személy élete egyre inkább kilátástalanná válik, fölöslegesnek érzi magát, gyengül az önbecsülése, hamar elveszti személyi méltóságát. Bármilyen értelmes és hasznos munka a munkát végző személy életét is értelmesebbé teszi, visszaadja hitét abban, hogy ő hasznos tagja a közösségnek. A közhasznú munkával kapcsolatos eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy azok, akik ezt a lehetőséget megkapták, többnyire megbecsülik azt, élnek vele, szorgalmasan dolgoznak, magukra találnak, visszanyerik önbecsülésüket, ami a lelki egészség egyik kulcstényezője.
A rendszeres munka megvédhet a szenvedélyekbe meneküléstől, csökkenti a deviáns, bűnöző magatartások csábítását. Akik közhasznú lehetőséget kapnak, azok kisebb arányban lesznek depressziósak, és csökken az öngyilkossági veszélyeztetettségük. Ugyanakkor az is fontos hatása a közmunkának, hogy a gyakran gyenge énnel rendelkező személyeknek - akik maguk nem nagyon tudnak munkát keresni, és nehezen szánják rá magukat, hogy valamilyen elfoglaltságot keressenek saját számukra - tevékenységi keretet ad, és bizonyos külső nyomást is érvényesít az egyén érdekrendszerén keresztül, anélkül, hogy kényszerítene.
A módosítások másik célja is lélekvédelmi jelentőségű azzal, hogy a munkanélkülieket a munkanélküliség első időszakában az átképzési lehetőségek elfogadására ösztönzi és olyan piacképes ismeretek megszerzésére készteti, amelyekkel nagyobb eséllyel találhatnak munkát a munkaerőpiacon. A tanulás ugyanis eleve lélekvédő hatású, segít fenntartani a személyiség rugalmasságát, elhárítja az akadályokat a személyiség természetes növekedésének útjából. Tudomásul kell azonban venni, hogy csak az a tanulás fejlesztő hatású, amely mögött nemcsak külső késztetés, jogi ösztönzés, hanem belső motiváció is van. A szakképzésen és a tanulásra való felkészítésen túl a felkínált programoknak - amelyekben együttműködést várunk a munkanélküli személytől - szolgálniuk kell a kognitív és emocionális fejlődést is, a változásokkal együtt járó krízisekkel való megbirkózás képességének erősítését, s növelni kell a személy önálló és sikeres életvezetésére segítő autonómiáját. A képző programok során ki kellene használni a tanulásra szerveződött közösségek önsegítő kapacitását, és építeni kellene lelki, egészségvédő hatásukra.
A törvénymódosítások csakis akkor érhetik el céljukat, ha mind a munkaügyi hálózatban, mind az önkormányzatokban, mind az átképzéseket szervező intézményekben megfelelően felkészült és a szociális segítőmunkára alkalmas személyek végzik majd ezt a nagyon kényes tevékenységet. Meggyőződésem, hogy képesek lesznek erre. Egyértelműen bizonyított tény, hogy a minden ellenszolgáltatás nélkül, hosszú időn keresztül, rendszeresen kapott segélyek torz beállítódást eredményeznek a segélyt kapóknál, sőt személyiségtorzulásokhoz vezetnek, vagyis mentálhigiénés szempontból károsak.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat másik fontos eleme, hogy a megyei munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőségek a jövőben az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség területi szerveként és nem a munkaügyi központok szervezeti egységeiként működnek majd. Ez növeli az ellenőrzés önállóságát, s ezen keresztül reményeink szerint a hatékonyságát is. Ez utóbbit segíti elő a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvénynek az a módosítása, amely kiterjeszti az ellenőrzés hatókörét, azaz a jövőben a külföldiek foglalkoztatásának ellenőrzésére valamennyi foglalkoztatási jogviszony esetében sor kerülhet. Az e törvény módosítására benyújtott egyéb javaslatok is jól szolgálják a gyakorlatban felmerült problémák orvoslását.
Külön szeretném felhívni a figyelmet arra a javaslatra, amely szerint diszkrimináció esetén a bizonyítási teher a munkaügyi ellenőrzés során is megfordul, azaz a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy eljárása nem volt diszkriminatív. Ez a szabály egyfelől eleget tesz az Európai Unió által támasztott jogharmonizációs követelményeknek, másfelől pedig elősegítheti a sajnos ma még széles körben tapasztalható életkori és egyéb diszkrimináció visszaszorítását.
Tisztelt Ház! A törvényjavaslat figyelemre méltó eleme a fogyatékossági támogatás szabályainak egyértelmű megállapítása. Az Országgyűlés rendkívül fontos törvényt alkotott akkor, amikor 1998-ban elfogadta a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényt. Ez a törvény azonban nem határozta meg pontosan, hogy ki a súlyosan fogyatékos, azaz ki lesz jogosult fogyatékossági támogatásra. Már az eredeti törvényjavaslat vitája során is felmerült, hogy indokolt lenne differenciáltan meghatározni a fogyatékossági támogatás mértékét, nagyobb támogatást adva az életvitelükben jobban akadályozott személyeknek. A jelenleg tárgyalt törvényjavaslat eleget tesz ennek a követelménynek akkor, amikor a fogyatékossági támogatás mértékét a minimális nyugdíj 50 százalékában, illetve 80 százalékában állapítja meg, nagyobb támogatást adva azoknak, akik halmozott vagy igen súlyos fogyatékosságuk miatt önálló életvitelre nem képesek. A fogyatékossági támogatás 2001. július 1-jétől történő bevezetését követően reményeink szerint évente várhatóan több mint 20 milliárd forintot biztosít a költségvetés ilyen címen a fogyatékos személyeknek, amely nagyon jelentős lépés lesz esélyegyenlőségük biztosítására.
Tisztelt Országgyűlés! A miniszteri expozéból, kormánypárti képviselőtársaim felszólalásaiból és a most elmondottakból is láthatják, hogy a törvényjavaslat számos olyan elemet tartalmaz, amely a lakosságot kedvezően érinti, amely elősegíti a kormányprogramban foglaltak megvalósítását. Ennek alapján a Magyar Demokrata Fórum frakciója a törvényjavaslatot támogatja és azt az Országgyűlésnek elfogadásra javasolja.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)
