DR. BODA ILONA
DR. BODA ILONA
DR. BODA ILONA, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója: Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A foglalkoztatási és munkaügyi bizottság megvizsgálta az 1756. szám alatt előterjesztett törvényjavaslatot, és azt általános vitára alkalmasnak ítélte.
A foglalkoztatási és munkaügyi bizottság abból indult ki, hogy utoljára 1991-ben került átfogó szabályozásra sor a munkanélküliek ellátása, a munkanélküli-ellátó rendszer terén. Az eltelt időben viszont jelentősen megváltozott a munkaerő-piaci szereplők helyzete, illetve megváltozott az a gazdasági környezet, amelyben a munkanélküliek újbóli munkába állításáról, foglalkoztatásuk elősegítéséről egyáltalán szó lehet. Ezért a javaslat által tartalmazott törvénymódosítás célját a foglalkoztatási bizottság elsődlegesen abból kiindulva ítélte meg, hogy annak célja egyrészt az, hogy fokozottabban ösztönözze az ellátásban részesülő munkanélkülit a munka világába való visszatérésre, másrészt, hogy az ellátórendszerben elért megtakarítások által több pénz jusson magának az aktív foglalkoztatásnak az elősegítésére és támogatására.
Áttekintve most már a javaslat főbb módosítási jellemzőit, arról a bizottság többségi álláspontja a következőkben összegezhető. A miniszter úr expozéjában is említette az egyik legfontosabb módosítási elemet, nevezetesen azt a tényt, hogy a munkanélküli-járadék folyósítása 360 napról 270 napra csökken a módosítás, a törvénytervezet vonatkozásában. Nem titok, hogy ez a módosítás nagy vitát váltott ki a bizottságon belül, mégis a kormánypárti oldalon egységes vélemény alakult ki abban a tekintetben, hogy ez a módosítás mind az állás nélkül maradókat, mind pedig a munkaügyi piaci oldalon szolgáltatói szerepkörben lévőket - és itt nagyon aláhúztam a szolgáltatói szerepkörben lévők szerepét - nagyban segíti abban, hogy a munka világába visszakerülhessenek a munkanélküliek. Ugyanis azon munkanélküliek számára, akik a járadékfolyósítás megkezdésétől számítva 180 napon belül munkaerő-piaci képzésbe kerülnek, a munkanélküli-járadék továbbra is 365 napig jár, ami nagy lehetőség a munkaerő-piaci szolgáltatók számára is arra, hogy a helyi foglalkoztatás szükségességét felmérjék, felvegyék a kapcsolatot a helyben működő vállalkozásokkal, főiskolákkal, egyetemekkel, önkormányzatokkal, és valóban szükségleti oldalról közelítsék meg azt, hogy milyen képzésre kerülhetne sor a munkanélküliek vonatkozásában.
Az új évezred nagy kihívást jelent a munkaerőpiac valamennyi résztvevője számára. A munkavállalóknak véleményünk szerint ugyanis arra kell felkészülniük, hogy a megszerzett képzettségüket állandóan fejlesszék, többféle képzettség birtokában legyenek, mert az életük során esetleg a foglalkoztatás terén is több változtatásra lesz szükség. Elengedhetetlenné válik a nyelvismeret, a számítástechnika, a hírközléstechnika modern ismereteinek elsajátítása, mert csak a képzett munkaerőnek van jövője és lehetősége a munkaerő-piaci oldalon. Nagyon fontos, hogy a munkaerő képzésével és átképzésével, valamint munkaközvetítéssel foglalkozó szervek a helyi lehetőségek felmérésével ne öncélú képzést és átképzést folytassanak. Lehetséges, hogy nincs szükség több ezer virágkötőre, kirakatrendezőre és ezek drága pénzen való kiképzésére, hanem olyan képzési formákat kell bevezetni, amelyek a helyi, kistérségi, regionális lehetőségeket veszik számításba, ez pedig azt jelenti, hogy a munkaerőpiac szolgáltatói oldala jöjjön mozgásba, ébredjen tudatára a munkaerőpiac szolgáltatói oldala annak, hogy szolgáltatói szerepkörben van és annak, hogy a költségvetésből és a Szolidaritási Alapból azért kap forrásokat, hogy azt hasznos célra, a képzett és szükséges munkaerő képzésére fordítsa.
(9.10)
A tervezet második és igen fontos eleme szerintünk az, hogy megszünteti a munkanélküli-járadék folyósítása mellett a kereső tevékenység folytatásának lehetőségét. Nem vitatjuk, hogy a munkanélküli-járadék (Az elnök csenget.) összege alacsony, azonban az sem tagadható, hogy a járadék melletti kereső tevékenység folytatásának megengedése...
