DR. ŐRY CSABA
DR. ŐRY CSABA
DR. ŐRY CSABA szociális és családügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az egyes munkaügyi és szociális törvények módosításáról szóló törvényjavaslat elfogadásával koncepciójában átalakul a munkanélküli-ellátórendszer, és lényegesen módosulnak a rendszeres szociális segélyezés feltételei. A kormányprogramnak megfelelően egységes szakmai és intézményi irányítás alá kerül a munkabiztonsági és munkaügyi felügyelet, az igénylők vagyoni helyzetének vizsgálatával igazságosabbá válik a gyermekvédelmi támogatási rendszer, egységesebb, áttekinthetőbb lesz a fogyatékossági támogatás.
A törvényjavaslat a társadalom számos rétegét, a munkanélkülieket, a gyermeket nevelő családokat, munkaadókat és munkavállalókat, fogyatékos embertársainkat egyaránt érinti. Részben ennek tudható be az élénk vita, mely a törvényjavaslat parlamenti tárgyalását kísérte.
A törvényjavaslathoz számos hozzászólás, képviselői módosító indítvány érkezett képviselőtársaim, továbbá a javaslatokat tárgyaló parlamenti bizottságok részéről.
A teljesség igénye nélkül szeretnék most válaszolni a törvényjavaslat vitájában elhangzottakra, valamint tájékoztatni kívánom a tisztelt Országgyűlést, hogy a kormány a módosító indítványok közül melyeket támogat és melyeket nem, és milyen megfontolások vezették állásfoglalásának kialakításában.
A módosító javaslatok egy része technikai jellegű, a törvény pontosítását, jobban érthetőségét szolgálja. Ezeket az indítványokat támogatjuk, tartalmukat most részletesen nem ismertetem.
(12.00)
A törvényjavaslat érdemi rendelkezéseihez benyújtott módosító indítványok főleg a munkanélküli-ellátórendszer átalakítását, a foglalkoztatási és szociális törvény módosítását érintik. Ezeknek a módosító javaslatoknak a jelentős része a munkanélküli-járadékrendszer szigorításával, a jövedelempótló támogatás megszüntetésével, valamint a közcélú munkával kapcsolatos rendelkezések elhagyására, a jelenlegi ellátórendszer változatlanul hagyására irányul. Ezekben az indítványokban a törvényjavaslat koncepciójával ellentétes szándék fejeződik ki, ezért ezeket a képviselői módosító javaslatokat a kormány nem támogatja.
Tisztelt Országgyűlés! Több képviselőtársam kifogásolta hozzászólásában, hogy a törvényjavaslat megszünteti az önkormányzati segélyben részesülő munkanélküliek kötelező regisztrációját, a munkaerő-piaci szervezettel fennálló együttműködési kötelezettségét és a munkaerő-piaci feladatkört az önkormányzatokra ruházza; ezáltal, úgymond, a munkanélküli elesik a szolgáltatásoktól, még nehezebb lesz számára a munkaerőpiacra való visszatérés.
Ezekkel a felvetésekkel kapcsolatban egy félreértést szeretnék eloszlatni. A törvényjavaslat az aktív korú nem foglalkoztatottak együttműködési kötelezettsége tekintetében az önkormányzatok és a segélyezettek helyzetéhez igazodóan többféle megoldási lehetőséget tartalmaz. A segélyben részesülő munkanélkülit nem fosztja meg attól a lehetőségtől, hogy a munkaügyi kirendeltséggel együttműködjék, regisztráltassa magát, és a munkanélkülieknek nyújtható képzési és egyéb támogatásban részesüljön. A szociális segély rendeltetésére tekintettel azonban nem lenne szerencsés, hogy azokat a segélyezetteket is együttműködésre kötelezze a munkaerő-piaci szervezettel, akiknek az esetében ez az együttműködés az egészségi, mentális állapotuk, idős koruk miatt kimerülne az ismétlődően előírt jelentkezési kötelezettségben.
A segélyezettekkel elsősorban a segélyt folyósító önkormányzatoknak van szorosabb kapcsolata, körülményeiket, helyzetüket ők ismerik a legjobban. Ezért támogatjuk azokat a módosító javaslatokat, amelyek lehetőséget biztosítanak az önkormányzatoknak arra, hogy a munkaügyi központtal kötött megállapodás alapján a segélyben részesülőt kötelezzék a munkaügyi kirendeltséggel való együttműködésre, a kirendeltség által felajánlott, megfelelő munka elfogadására. Támogatja a kormány azt a képviselői javaslatot is, mely alapján az időskorú, nyugdíjhoz közel álló munkanélküliek részére kedvezőbb feltételekkel lehet a nyugdíj előtti munkanélküli-segélyt megállapítani.
Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat egyik legvitatottabb eleme a közcélú foglalkoztatás szervezése. Az erre vonatkozó szabályozást számos hozzászólás érintette. Több képviselőtársam kifogásolta, hogy a törvényjavaslat a munkanélkülit az e területen kevésbé felkészült, az új feladatok ellátásához megfelelő feltételekkel nem rendelkező önkormányzatokhoz irányítja, ami jelentős többletterhet is eredményezhet az önkormányzatok számára. Felvetették, hogy az önkormányzatok egy része nem tud majd elegendő munkát találni, továbbá a 30 nap közmunka nem jelent megoldást arra, hogy a munkanélküli tartós foglalkoztatáshoz jusson.
Ezekkel az észrevételekkel kapcsolatban azokkal a képviselőtársaimmal értek egyet, akik szerint számos olyan környezetvédelmi, köztisztasági, gyomirtási, vízelvezetési feladat jelentkezik a kistelepüléseken is, melyek ellátása az egész település érdekét szolgálja. További munkalehetőségek adódnak a szociális gondoskodás területén; egyre többen szorulnak olyan szolgáltatásokra betegségük, idős koruk, az egyedüllétből adódó problémák miatt, melyek jelenleg nincsenek még megszervezve. Sok önkormányzat eddig is igyekezett feltárni azokat a területeket, amelyek a jövedelempótló támogatásban részesülőknek közhasznú munkát teremtettek. Ha pedig az a szerencsés helyzet áll elő, hogy egy településen semmiféle közmunkára nincs szükség, az önkormányzatnak a 30 nap munkavégzés hiányában is folyósítani kell a rászorult munkanélkülinek a rendszeres szociális segélyt. Nem tagadható meg a segélyezés akkor sem, ha a munkanélküli a felajánlott munkát egészségi állapota vagy törvényben meghatározott egyéb ok miatt nem tudja elfogadni. A segélyből tehát csak az a munkanélküli zárja ki magát, aki nem kíván még rövid ideig sem dolgozni, jóllehet a felajánlott munka ellátására alkalmas és képes.
A törvényjavaslat tehát továbbra is biztosítja a szociális biztonsághoz való jogot. Véleményünk szerint a szociális segélyezés feltételeinek a szigorítása nem tekinthető alkotmányellenesnek - ahogy arra több képviselőtársam hivatkozott - amiatt, hogy a segélyt kérőnek segély helyett munkát biztosít, a segélyezettet az eddiginél fokozottabb együttműködésre kötelezi.
Az önkormányzatok részére a többletfeladatok ellátásához többletforrásokat is rendelt a költségvetés.
Tisztelt Országgyűlés! A vita során felmerült még, hogy a 30 nap közcélú munka - amit néhány képviselőtársam teljesen alaptalanul a kényszermunkával azonosított - a rövid időtartama miatt nem kínál megoldást a munkanélkülinek arra, hogy tartós munkahelyhez jusson, visszakerüljön a munka világába. Szeretném megemlíteni, hogy az önkormányzatoknak ezután is módjuk lesz arra, hogy saját forrásaikból kiegészítsék a közcélú foglalkoztatásra biztosított központi keretet, és változatlanul fennmaradnak a közhasznú munka, közmunka támogatásának a jelenlegi formái is, melyek igénybevételére továbbra is az adott önkormányzatok számára lehetőség van. Őszintén remélem, hogy az érintettek többsége nem kényszermunkaként kezeli a közcélú foglalkoztatást, melynek még rövid időtartama ellenére sem tagadható a szocializáló hatása, és egyféle lehetőséget biztosít arra, hogy a hosszú ideje munka nélkül maradók a semmittevésből kimozduljanak.
Számos kritika érte a törvényjavaslat azon rendelkezését is, mely szerint a munkanélkülinek felajánlott közcélú munka megfelelőnek tekinthető, ha a várható kereset a nyugdíjminimumot eléri. A kormánynak nem állt szándékában a kötelező legkisebb munkabérre irányadó rendelkezések megsértése. Ezért támogatjuk azokat a képviselői módosító indítványokat, melyeknek elfogadásával egyértelműbb lesz, hogy a közmunka díjának teljes munkaidős foglalkoztatás esetén a minimálbért el kell érnie. Ha pedig foglalkoztatásra részmunkaidőben kerül sor, a munkabér nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj legkisebb összegénél.
Tisztelt Országgyűlés! Az előzőekben már említettem, hogy továbbra is megmarad a foglalkoztatási törvényben szabályozott, munkaügyi központok által támogatható közhasznú foglalkoztatás lehetősége, melyek köre most bővülni fog. A törvényjavaslat elfogadása esetén nemcsak a közfeladatok ellátása, hanem az önkormányzat által önként felvállalt feladatok, valamint a közhasznú szervezetekről szóló törvényben felsorolt közhasznú tevékenységek ellátása is támogatható lesz a Munkaerő-piaci Alapból. A közhasznú munkák további kiszélesítésére nem látunk lehetőséget, ezért nem tudjuk támogatni azt a módosító indítványt, amelyik azt kezdeményezi, hogy a közhasznú munkavégzés keretében a lakosságot, illetve települést érintő minden feladat ellátása támogatható legyen.
Még egy kérdést szeretnék röviden érinteni, mégpedig azt, hogy miért nem kezeli a törvényjavaslat a regionális különbségeket, miért nem támogatjuk az erre irányuló módosító indítványokat. A munkanélküliség alakulása az ország egyes régióiban eltérő, vannak nagyon kedvezőtlen helyzetben lévő, magas munkanélküliséggel rendelkező régiók. Ezekben a régiókban a munkanélküliség kezelése sokkal több forrást igényel, mint a kedvezőbb adottságokkal rendelkező területeken. Véleményünk szerint a regionális különbségek a jelenlegi törvényi keretek között is jól kezelhetők. A foglalkoztatási pénzeszközöknek a Munkaerő-piaci Alap irányító testülete közreműködésével történő decentralizálása során a hátrányos helyzetű megyék a helyzetüket figyelembe vevő magasabb pénzügyi keretet kapnak, valamint pótlólagos forrásokban is részesülnek a Munkaerő-piaci Alapból.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaink! Természetesen ennyi idő alatt nem tudtam részletesen kitérni valamennyi módosító indítványra, és talán nem is volt erre szükség. Sem azokra, amelyeket támogatunk, sem azokra, amelyeket nem támogatunk, amelyekkel nem tudunk egyetérteni; arra szorítkoztam, hogy a legvitatottabb kérdéseket emeljem ki.
Megköszönöm képviselőtársaimnak a vitában való aktív közreműködését, és kérem, hogy a törvényjavaslat elfogadását szavazataikkal támogassák.
Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
