KÓSA LAJOS
KÓSA LAJOS
KÓSA LAJOS, a számvevőszéki bizottság elnöke, a bizottság előadója: Elnöknő! Tisztelt Ház! A pénzügyi szervezetek állami felügyeletéről szóló T/1848. számú törvényjavaslat vitájánál egy nagyon érdekes helyzet alakult ki a számvevőszéki bizottságban, ugyanis az alkalmasságról szóló szavazásnál az alkalmatlanság mellett szavazott egy képviselő, és mindegyik más képviselő tartózkodott. Ennek a tartózkodásnak az okát szeretném önökkel ismertetni.
A bizottsági vitában részletezően és kimerítően tárgyaltunk ennek a törvénynek a jellegéről, a szándékairól, az okáról. A jellegével kapcsolatban a kormány is kifejtette az álláspontját. Ez egy státustörvény, nyilvánvaló, hogy ehhez a törvényhez egyébként a jövő év tavaszán egy olyan, a pénzintézetekről szóló szabályozás módosítása is szükséges, amely egyébként ennek a felügyeletnek a feladatait is sokkal jobban tudja szabályozni. A miértjéről ennek a törvényjavaslatnak nagyjából egyetértés volt, hiszen itt már többen elmondták azt, hogy a pénzpiacon, a tőkepiacon olyan jelenségek vannak, amelyek azt mutatják, hogy egyre inkább integrálódnak a szervezetek, a befektető intézetek, a bankok, a nyugdíjbiztosítók, a pénztárak; és ez szükségessé teszi egy integrált, egységes szervezetű ellenőrző vagy felügyelő szervezet létrehozását. Arról nem is beszélve, hogy az elmúlt időszak történései, tapasztalatai megmutatták, hogy milyen veszélyeket rejt az, ha egymástól elkülönülten vizsgálnak egymással összefüggő cégcsoportokat, és ezzel kapcsolatban nem tudják a vonatkozó felügyeletek összehangolni a munkájukat.
A tartózkodások oka főként abban nyilvánult meg, hogy ennek a státustörvénynek és ennek a pénzügyi szervezetek állami felügyeletéről szóló törvénynek két nagyon fontos eleme nem pontos a bizottság tagjai megítélése szerint. Világos, hogy a nemzetközi szervezetek, amelyek ezen a piacon iránymutatásokat szoktak megfogalmazni, a Valutaalap, az IMF, a BIS, két tényt figyelnek az ilyen szervezetek felállításakor. Az egyik az, hogy a szervezet finanszírozása hogyan oldódik meg, a másik, hogy a függetlenségét megjelenítő kinevezési és felmentési szabályok hogyan alakulnak. Ezzel kapcsolatban az ágazati törvények jól kezelik ennek a szervezetnek, a pénzügyi szervezetek állami felügyeletének anyagi függetlenségét, hiszen ez nem a költségvetéstől függ, hanem az ágazati törvények meghatározzák, hogy kinek milyen formában kell a működés feltételeit biztosítani. Ez a dolog ebből a szemszögből teljesen rendben van.
Amit a bizottság felvetett, az, hogy a felügyelet elnökét és elnökhelyettesét ne a miniszterelnök nevezze ki, hanem a miniszterelnök javaslatára az Országgyűlés válassza, ezzel is mintegy biztosítva azt, hogy nem lehet a nyilvánosság megkerülésével, indoklás nélkül; bár hangsúlyozom, a törvényben benne van, hogy indoklással lehet felmenteni megfelelő feltételek teljesülése esetén a szervezet elnökét, de az indoklást nyilvánvalóan egy parlamenti procedúra végképp nyilvánossá teszi. Ebből a szempontból garanciát jelent ez a megváltozott eljárás arra vonatkozóan, hogy a felügyelet a napi politikai érdekektől függetlenül, a parlament által választatik meg, és ha a megfelelő feltételek teljesülnek, sajnos, akkor a parlament által választatik le. Természetesen a felügyelet elnökének a munkáltatói jogkörét a miniszterelnök nevében a pénzügyminiszternek kellene gyakorolni - vetődött fel ez a bizottság ülésén. Általában az volt a tapasztalat párthovatartozástól függetlenül, hogy egy ilyen parlamenti kinevezési konstrukció minden képviselő által, akik a bizottsági ülésen részt vettek, támogatható.
Még azt szeretném megjegyezni, hogy azt senki nem vitatta, hogy a felügyeletnek a kormány irányításával kell végezni a munkáját, ez teljesen nyilvánvaló, ezt bele is kell tenni a törvénybe, már csak a félreértések elkerülése végett. Itt nem valami önálló, a kormánytól független entitásról van szó, mint a jegybank esetében, amely a kormánnyal ugyan együttműködik, de a monetáris politika, az árfolyam-politika kialakításában nagyon nagyfokú önállóságot élvez. Ennek a piacnak a felügyelete a kormány dolga, ez a szervezet a kormány irányításával kell hogy végezze a munkáját. Az más kérdés, hogy az általunk javasolt parlamenti kinevezési és leváltási konstrukció a nemzetközi szervezetek felé is jobban biztosítaná ennek a szervezetnek a függetlenségét.
Elnök Asszony! Tisztelt Képviselők! Ezek voltak a főbb szempontok a bizottság ülésén. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
