BAKONYI TIBOR
BAKONYI TIBOR
BAKONYI TIBOR, a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A költségvetési bizottság megtárgyalta a T/1848. számú előterjesztést a pénzügyi szervezetek állami felügyeletéről. A bizottság 14 igen és 12 nem szavazattal általános vitára alkalmasnak ítélte ezt a törvényjavaslatot.
A kisebbségi véleményt megfogalmazók a vitában egyetértettek az előterjesztő képviselőjének azon megállapításával, hogy növelni kell a felügyeleti munka hatékonyságát. A hatékonyság növelésének hogyanja váltott ki sajátos vitát a költségvetési bizottságban. Szólnak érvek az összevonás mellett és szólnak érvek az összevonás ellen. Nekünk, kisebbségben maradottaknak az a véleményünk, hogy az összevonással járó előnyök kisebbek, mint az összevonás hátrányai.
Konkrétabban szólnék néhány területről. A felügyeleti tevékenység lényeges eleme az elfogulatlan, befolyásolástól mentes objektív működés. Megfogalmazódik a kérdés: ha kormányszervként jön létre az új felügyelet, akkor biztosítható-e ezen célkitűzés maradéktalan érvényesítése?
A kormányzat és a felügyelet kapcsolata a törvényjavaslatban a megfogalmazottaknál szorosabbra már nem köthető, akkor pedig ez azt jelenti, hogy a felügyelet kiszolgáltatottja a mindenkori politikai hatalomnak, és ilyen értelemben az objektív, befolyásolástól mentes működés megkérdőjelezhető. Megkérdőjelezhető, hiszen a kormány irányítása alatt a pénzügyminiszter felügyeletével úgy működik, hogy közben a pénzügyminiszter látja el - egy pont kivételével - valamennyi munkáltatói jogot a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásával együtt. Az egy kivétel: a miniszterelnök kompetenciájában meghagyja a kinevezés, felmentés hatáskörét, melyre még vissza fogok térni. Ha a pénzügyminiszter látja el a munkáltatói jogot, akkor abból nem hagyható ki az ellenőrzés kérdése, hiszen a munkáltatónak nyilvánvaló joga és kötelessége a felügyeletek körébe tartozó szervezet ellenőrzése.
Az ellenőrzés kapcsán óhatatlanul jelentkezik az a kérdés, hogy milyen kapcsolatban van más törvény, nevezetesen a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény előírásaival, amely előírások tételesen utalnak arra, hogy a jegybanknak közvetlen ellenőrzési feladata van a pénzügyi szervezetek tekintetében. A hatályos szabályozás tehát a jegybank elnökének itt egy egyetértési jogot ad mind a kinevezésben, mind a felmentésben, míg a törvényjavaslatban szereplő szabályozás ezt megszünteti.
Nem véletlenül tartalmazza ezt a hatályos szabályozás, hiszen a pénzpiac és a bankrendszer felügyeletében nagyon is lényeges, hogy a jegybanknak, a jegybank elnökének legyen beleszólása a személyi döntésekbe. A jegybank elnöke akkor tudja a jegybank pénzszabályozó feladatát ellátni, ha a pénzpiacot és a bankrendszert ellenőrző intézménynél vannak ilyen jogosítványai.
(8.20)
Ha megszűnnek ezek a jogosítványok, akkor ez egy olyan korlátozását jelenti a jegybank hatáskörének, amely erőteljesen gyengíti a jegybank felelősségét.
Visszatérve a miniszterelnök kompetenciájára: még mindig az elfogulatlan tevékenységellátást szem előtt tartva nagyon fontos kérdésnek tartottuk a kinevezés-felmentés jogkörének gyakorlását és feltételrendszerét abból a szempontból, hogy a felmentési okokat a törvény taxálja. A felmentési okok között van olyan, amely az általános hazai és nemzetközi gyakorlatnak megfelel, és van olyan is, hogy például a mindenkori elnök a kormány megítélése szerint megfelel vagy nem felel meg a feladata ellátásának. Ezzel egy abszolút objektív döntéshozatalnál is kivédhetetlenné válik a szubjektív elem, amit egyébként megindokol és indokolni köteles a mindenkori miniszterelnök. Tehát olyan szempontokat megadni a felmentéskor, hogy "megítélése szerint", azt gondolom, olyan tág teret nyit a felmentési jog gyakorlásának, ami szakmailag és politikailag erősen támadható.
Más szempontból is aggályosnak tartjuk ezt az előterjesztést, mégpedig abból a szempontból, hogy az egyesített pénzügyi felügyelő hatóság nem költségvetési szerv, hanem önállóan gazdálkodó költségvetési szervként látja el a feladatát. Ebből tehát már következtetni lehet arra, hogy nem a klasszikus, hanem valami más típusú költségvetési szervről van szó. Arra vonatkozóan a törvényjavaslat megint csak nem tartalmaz semmiféle eligazítást, hogy miből és hogyan gazdálkodik ez a költségvetési szerv. Nem egyértelmű eligazítás az, hogy az új szervezet jogutódja lesz-e a korábbi három, megszűnő szervezetnek. Fontos kérdés tehát, hogy egy nemzetközi kitekintésben is igen nagy tekintélyű szervezet hogyan és miből fog gazdálkodni. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)
Tisztelt Képviselőtársaim! Az összevonást kétkedve nézzük mindaddig...
