VARGA MIHÁLY
VARGA MIHÁLY
VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Engedje meg, képviselő úr, hogy konkrétan válaszoljak az első három kérdésére, majd a negyedikkel kapcsolatban némileg általánosabban fejtsem ki a kormány álláspontját.
(15.40)
Az első kérdésre a válasz a következő:
A Postabank elnök-vezérigazgatójának havi jövedelme átlagosan 8 millió 827 ezer forint volt. (Általános felzúdulás. - Közbeszólások: Mennyi?!)
A második kérdésre a válasz:
A Postabank kilenc felső vezetőjéből - úgymint vezérigazgató, vezérigazgató-helyettesek, ügyvezető igazgatók - nyolc távozott a tulajdonosváltás kapcsán. Munkaszerződéseik alapján részükre összesen 734 millió 990 ezer forint végkielégítés járt volna; ebből 349 millió 569 ezer forint végkielégítésre Princz Gábor elnök-vezérigazgató tarthatott volna igényt. (Moraj.)
A harmadik kérdésre a válasz:
A Postabank korábbi vezetői lemondással távoztak helyükről. Ez azt jelenti, hogy részükre végkielégítés nem járt. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) A nyolc vezető távozásakor részükre összesen 30 millió forint került kifizetésre; ez azonban nem végkielégítés volt, hanem a munkabérrel és egyéb juttatásokkal kapcsolatos elszámolások szerint nekik járó összeg. Az állam tehát nem fizetett, és nem is szándékozik végkielégítést fizetni a Postabank volt vezetőinek. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A negyedik kérdésére a válaszom a következő:
A gazdasági társaságok vezetőinek jövedelmét, illetőleg a részükre járó juttatásokat minden esetben munkaszerződésük határozza meg. A munkaszerződéseket jellemzően a társaságok igazgatóságai kötik meg a vezetőkkel. A szerződésekre a munka törvénykönyve vonatkozik, amely a munkavállalók jogos érdekeinek védelmét helyezi előtérbe. Ezért nagyon konkrétan meghatározza, milyen esetekben lehet eltérni a szerződésben foglaltaktól. Ebből következően, ha a munkaadó eltér a szerződésben rögzítettektől, a munkavállaló bírósághoz fordulhat jogai érvényesítése érdekében. A bíróság jogerős döntését köteles a munkáltató figyelembe venni. Ez történt az ön által említett Agrobank esetében is, ahol a bírósági döntés alapján a munkaadó kénytelen volt kifizetni a szerződésben meghatározott összeget.
Teljes mértékben jogosnak tartom azt az elvárást, hogy amennyiben egy bank vezetője azért kényszerül távozni, mert tevékenysége - idézőjelben - "eredményeként" bajba jutott a bank, a vezető ne legyen jogosult a végkielégítésre. Ennek érdekében szükségesnek tartjuk megvizsgálni, hogy a munka törvénykönyvének vonatkozó részei megfelelőek-e a bankok esetében, vagy esetleg szükséges valamilyen külön szabályt bevezetni. Ezt a vizsgálatot el fogjuk végezni, és ezt követően szükség esetén javaslatot teszünk az intézkedésre.
Megjegyzem továbbá, hogy a bankok vezetőinek felelőssége mind polgári jogi, mind pedig büntetőjogi vonatkozásban a tevékenységükkel a banknak okozott kár tekintetében fennáll. Ez azt is jelenti, hogy amennyiben megállapítható, hogy nekik felróható módon kárt okoztak a banknak, anyagi kártérítési felelősség is keletkezik, azaz teljes vagyonukkal felelnek az általuk okozott kárért. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
A Postabank esetében meg fogjuk vizsgálni, milyen felelősség terheli a bank volt vezetőit, és szükség esetén kezdeményezni fogjuk a felelősség érvényesítését. Ezen túlmenően a hasonló esetek megelőzése érdekében erősíteni fogjuk az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletet, tevékenységében a hangsúlyt a megelőző, problémafeltáró jellegű munkára helyezzük, kiterjesztjük a felügyelet eszköztárát, hogy hatékonyabban tudjanak fellépni a problémák észlelése esetén. Tesszük mindezt azért, hogy az állami tulajdont, az adófizetők pénzét a továbbiakban ne lehessen elherdálni.
Kérem a tisztelt Házat és a tisztelt képviselő urat válaszom elfogadására. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
