KÓSA LAJOS
KÓSA LAJOS
KÓSA LAJOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Az utóbbi évek nagy közfelháborodást kiváltó gyakorlata volt a magas végkielégítések fizetése. Mindnyájan emlékezhetünk rá, Horn Gyula valamikori miniszterelnök lángos szavakkal - még a ciklus legelején - megígérte az országnak és a parlamentben helyet foglaló képviselőknek, hogy ezt a felháborító gyakorlatot ő megszünteti, ilyen tovább nem lehet. Igyekeztem visszaadni az ő hevületét (Derültség a Fidesz padsoraiban.), amikor nagyon jogosan azt ecsetelte, hogy ez a gyakorlat fel-há-bo-rí-tó. (Dr. Toller László: Gyenge...)
Mindnyájan tudjuk azóta, hogy Bokros Lajos 16 millió forintjától, Kunos Péter - emlékezzünk: bilincsben elvezetett bank-vezérigazgató, akit azóta joghatályosan hűtlen kezelés ügyében elítéltek - 45 millió forintos végkielégítéséig a Horn-kormány ebben a küzdelemben - ebben is - elbukott. Sőt sajnálattal kell közölnöm önökkel, hogy az utolsó hónapban végképp vereséget szenvedett a kormány, ugyanis a Horn-kormány által foganatosított elbocsátások és az emiatt kifizetésre kerülő végkielégítések összege több mint 600 millió forint. Magyarul: a Horn-kormány utolsó hónapokban követett személyzeti politikája ennyi pénzt vitt el egy olyan gyakorlat megvalósításaként, amit egyébként - verbálisan természetesen - Horn Gyula is lángos szavakkal ítélt el. Sőt igazából személyes mártírja is lehet Horn Gyula vagy Kovács László ennek a küzdelemnek, hiszen Horn Gyula 5,2 millió, Kovács László 4,9 millió forinttal végkielégült (Derültség és taps a Fidesz padsoraiban.), miután kiestek a kormányból.
Tisztelt Ház! Újabb végkielégítési botrány van ma napirenden, hiszen azóta kiderült: a Postabank vezetői bűnös gazdálkodásuk kapcsán több mint 110 milliárd forint veszteséget okoztak a banknak és a bank tulajdonosainak, és miután a bank a magyar állam tulajdonában van jelenleg, ezért: mindnyájunknak. Ezért nem lehet megkerülni a következő kérdéseket:
1. Munkaszerződése alapján, államtitkár úr, számoljon be a parlamentnek és a nyilvánosságnak arról, hogy vajon az a bankvezető, aki rossz gazdálkodása kapcsán ennyi hiányt halmozott fel, mennyi havi járandóságot vett fel.
2. Menesztésükkor mennyi és mekkora összegű végkielégítés járt volna a Postabank távozott vezetőinek együttesen és Princz Gábornak önállóan?
3. Ki akarja-e fizetni a kormány ezt az összeget, hiszen most már ő a tulajdonos?
4. Változik-e a végkielégítések kifizetésének méltán közfelháborodást kiváltó gyakorlata?
Várom válaszát. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
