DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ
DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ
DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (MDF): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Asszony! A leköszönt kormány hagyatékának leltározása során újabb teherre lelhettünk ebben a hónapban. Az Alkotmánybíróság 36/1998. számú - egyébként véleményem szerint helyes határozata - súlyos kihatásokkal járó döntést tartalmaz. Megállapítja, hogy a helyi önkormányzatokról szóló törvény egy bizonyos rendelkezésének alkalmazása során alkotmányos követelmény, hogy az önkormányzatok a gázközművagyon körében a vagyon valóságos értékének megfelelő juttatásban részesüljenek.
Mostani kérdésem nem az alkotmányőrök határozatának privatizációs következményeire irányul, hanem annak a jogalkotást illető kritikájára. Mintegy másfél évvel ezelőtt, akkor még ellenzéki képviselőként, egy napirend utáni felszólalásomban kifejtettem, hogy az Országgyűlésnek erőfeszítéseket kell tennie a jogselejtgyártás elkerülése, de legalább mérséklése érdekében. Az Alkotmánybíróság jelen döntése is igazolja, hogy akkori véleményem és álláspontom helyes volt, mert az akkori igazságügy-miniszter keményen - vastagon keményen (Derültség a jobb oldalon.) - visszautasította véleményemet.
Ha a gázvagyon privatizációja az alkotmány előírásainak megfelelő törvény alapján történt volna, nem rövidülnek meg az érintett önkormányzatok, és nincs a jelenlegi helyzet, azaz az 1995. évi LXX. törvényt kellett volna megfelelően megalkotni.
Az 1994-98. közötti jogalkotást elemi ismeretekre oktató határozat folytán kénytelen vagyok két kérdést megfogalmazni:
Hogyan kerülhető el a jövőben az ilyen, jogalkotásnak még csak nagy jóindulattal is alig nevezhető felelőtlen eljárás?
Kik fizetik a súlyos pótvizsgadíjat, amely abból adódik, hogy az előző kormányzat elkapkodott döntését az Alkotmánybíróság ismétlésre utasította?
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)
