TÓTH KÁROLY
TÓTH KÁROLY
TÓTH KÁROLY, az önkormányzati és rendészeti bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Valóban arról a részről szeretnék beszámolni, amely ezen törvényjavaslat vitája kapcsán az önkormányzati bizottságban lezajlott.
Ebből következően nyilván csak egy részterületről lehet szó, hiszen bizottságunkban a kormánypárti képviselők érdemben csak az ellenzéki felvetésekre reagáltak, a törvény egészével nem foglalkoztak. Szeretném azonban elmondani előtte, hogy 1 tartózkodás mellett a többség általános vitára alkalmasnak tartotta a javaslatot, pontosan azért, mert ellentétben jó néhány más törvénnyel, amiket az elmúlt időszakban benyújtott a kormány, és megismerhette őket az önkormányzati bizottság is, ez a törvényjavaslat javítható, korrigálható, tehát ennyiben általános vitára alkalmas. Ez különbözteti meg a többitől, és ezért szavazta meg a bizottsági tagok többsége a javaslatot; még egyszer mondom: ez nem mindegyikre jellemző.
Három területen azonban érdemi vita alakult ki a felszólalásokban.
Az első: a kiszámíthatóság. A kiszámíthatóságot a bevezető gondolatokban a miniszter úr is említette, s néhányan a bizottságban is. Mivel a bizottság nem állított többségi és kisebbségi előadót, kénytelen vagyok mind a kettőt egyszerre ismertetni. A kiszámíthatóságot a kisebbség úgy értelmezte, hogy nem igazán akkor kiszámítható egy kormány munkája, ha néhány hónap után már új minisztériumot kell létrehozni. Még akkor is igaz ez, ha nem olyan régen természetesen előre megígérte, hogy majd lesz ilyen ötlete - ez nem igazán a kiszámíthatóság része!
A második: több érdemi vita alakult ki abban a vonatkozásban, hogy valóban az olcsó állam irányába történő elmozdulást jelent-e az újabb és újabb minisztériumok létrejötte. Csak zárójelben: akkor a költségvetésről még nem tudtunk teljes részleteiben vitázni, tehát azt a részt majd a személyes hozzászólásomban mondom el, ami a költségvetési részre vonatkozik. Felmerült, hogy valóban hozzájárul-e az olcsó államhoz az új minisztérium létrehozása. A bizottságban voltunk néhányan matematikusok, s megállapítottuk, hogy bármely két hegy között természetesen van egy völgy. Ha megemeljük az állam központi kiadásait, akkor előbb-utóbb csökkenés következik be, mert hegyről-hegyre nem lehet átmenni.
A harmadik, amin a leghosszabb vita alakult ki a bizottságban: jó néhányan példa nélkülinek tekintettük, hogy a központi államigazgatás egyik egységét, egy minisztériumot időrendben ahhoz kötve alakítsanak ki, hogy a kiszemelt, kijelölt miniszter mikor tesz sikeres államvizsgát. Ebből a szempontból felmerült annak az igénye is, hogy adjunk be módosító indítványt, hiszen általában érvényes az idei év, vagy a '99. január 1-jei határidő, de a kisebbség aggódott, hogy egy sikertelen vizsga esetén január 2-án vagy törvénysértés állapota következik be, vagy ismételten tárgyalnunk kell ezt a törvényt, és határidőt kell módosítani. A lényeg: valóban éles vita alakult ki arról, megengedhető-e, hogy egy szerkezetet, egy új kormányzati struktúrát ennyire személyhez kötve - még ha határidőben is - terjesszen elő a kormány.
(0.10)
Még egyszer mondom: én pontosan igyekeztem azt elmondani, ami a bizottságban történt. A bizottságban a vita erről szólt, de a bizottság mindezzel együtt egy tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartotta, mert ezek elsősorban morális ügyek voltak, és nem arról szóltak, hogy előterjeszthető-e vagy sem, lehet-e javítani módosító indítványokkal vagy sem.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)
