DR. VILÁGOSI GÁBOR
DR. VILÁGOSI GÁBOR
DR. VILÁGOSI GÁBOR, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A nemzeti biztonsági felügyeletről, valamint az államtitokról és szolgálati titokról szóló törvény módosításáról szóló javaslat általános vitájának keretében - mint ahogy az elmúlt hetekben többször megtettem - most is azzal kell kezdenem a Szabad Demokraták Szövetsége álláspontjának ismertetését, hogy a törvényjavaslat alapvető céljával, a szabályozás indokával többségében egyetértünk.
A parlamenti képviselettel rendelkező azon politikai pártok, melyek az előző országgyűlési ciklusban kinyilvánították szándékukat az észak-atlanti szövetség teljes jogú tagságának elérésére, valamint azt a szándékukat, hogy az Európai Unió tagjává váljunk, egyszersmind kötelezettséget vállaltak arra vonatkozóan is, hogy ezen cél eléréséhez meghozzák a szükséges törvényeket, megteremtik a szükséges intézményi hátteret. Ami az intézményi hátteret illeti: tanúi vagyunk a nemzeti biztonsági felügyeletre vonatkozó törvényjavaslat előterjesztésének.
Mi, szabaddemokraták elő kívánjuk segíteni, hogy hazánk eleget tudjon tenni azoknak a követelményeknek, azon követelményrendszernek, amelyeket az észak-atlanti szerződés tagállamai az információ biztonságáról szóló megállapodásukban rögzítettek. Ez a követelményrendszer, amelyet 1997 márciusában fogadtak el Brüsszelben, gyakorlatilag magában foglalja egy NATO-tevékenységre irányuló, nemzeti biztonsági hatóság létrehozását is.
(12.30)
A célokkal tehát egyetértünk, azonban most az általános vita során is szeretném érzékeltetni, hogy a törvényjavaslat normaszövegének, jogtechnikai megoldásainak elnagyoltsága, esetenként ellentmondásai csak módosító indítványok által küszöbölhetőek ki, s a törvényjavaslat így válik alkalmassá a kétséget kizáróan helyesen kitűzött cél elérésére.
Most csak a nemzeti biztonsági felügyeletről szóló javaslathoz tennék hozzá néhány szót. Így megemlíteném, hogy a nemzeti biztonsági felügyelet irányítási és felügyeleti jogkörének elnagyolt volta miatt igen nehéz megállapítani, hogy mely szervek gyakorolják az első- és másodfokú jogköröket. Nem lehet tudni, hogy melyek azok a döntések, melyeket a felügyelet élén álló elnök hatósági jogkör alapján gyakorol, mikor kell az elnöknek határozatot hoznia, melyek azok a döntések, amelyek hatósági, érdemi döntésnek minősülnek, és melyek az együttműködő, kezdeményező aktusaik. Nem igazán lehet tudni, hogy a nemzetbiztonsági szervek és a felügyelet között, valamint a belügyminiszter és az irányító miniszter között melyek azok a hatásköri pontok, ahol a közigazgatási felelősség és nem a politikai felelősség egyértelműen megállapítható. Ezek azok a problémák, amelyek módosító indítványokkal remélhetőleg korrigálhatók.
Nagyobb gondot jelent azonban a törvényjavaslatnak az az érdemi tartalma, mely a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény módosítását érinti. A jogalkotás rendjéről szóló általános szabályok szerint a jogbiztonság követelményének teljesítése megköveteli, hogy egy ilyen törvényjavaslat - melynek 22 paragrafusa közül 14 paragrafus módosító tartalmú és mindössze 6 paragrafus új rendelkezés - már a címében is jelölje meg azt a törvényt, amelyet ilyen nagy mértékben módosítani kíván. Különösen fontos ez egy olyan törvény tekintetében, melynek megalkotására maga az alkotmány írja elő azt a követelményt, hogy a képviselők kétharmad arányú szavazatával kell megalkotni, s mint tudjuk, az Alkotmánybíróság vonatkozó egyértelmű határozatai alapján az ezt módosító törvényjavaslatról is ezt a szavazati arányt követeli meg jogrendünk.
A törvényjavaslat törvényt módosító rendelkezései közül természetesen nem kifogásolhatók azok a rendelkezések, melyek a nemzetközi kötelezettségvállalással kapcsolatos jogi, szervezeti és működési feltételek jogalapjának összhangját teremtik meg, s azt sem lehet a bírálat tárgyává tenni, hogy ezek között megjelenik olyan rendelkezés is, amely valóban a hatályos nemzetbiztonsági törvény pontatlanságait, jogszabályon belüli inkoherenciáját van hivatva kiigazítani.
Azt azonban, amit a törvényjavaslat 22. §-a tartalmaz, már mindenképpen indokolnia kell a törvényjavaslatot beterjesztő kormánynak. Arról van szó ugyanis, hogy a nemzetbiztonsági törvény 3. számú mellékletének a C-típusú ellenőrzéséhez kötődő biztonsági kérdőív egy újabb alcímmel, illetőleg ponttal egészül ki, és ezt a kiegészítést nemcsak a nemzetközi kötelezettségvállalás teljesítése érdekében építi be a rendszerbe, hanem általánosságban kiterjeszti mindazokra az esetekre, amikor a fennálló rendelkezések értelmében ezt a típusú kérdőívet ki kell tölteni.
Tisztelt Ház! Szeretném hangsúlyozni, hogy minden, a nemzet biztonságát, az állam kötelezettségeinek teljesítését jogállami feltételek között szolgáló eszköz tekintetében a Szabad Demokraták Szövetsége készséggel adja szavazatát a törvényi rendelkezések megalkotására. Azt azonban, hogy ezek a rendelkezések valóban a jogállami feltételeknek megfelelően célhoz kötöttek-e, a rendelkezések jogalapja és érvrendszere arányban áll-e annak a veszélynek az elhárításával, melynek érdekében alapvető alkotmányos alapjogok korlátozására kerül sor, nagyon gondosan mérlegelni, illetőleg indokolni kell.
Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ soraiban.)
