DR. VÁRHELYI ANDRÁS

Teljes szövegű keresés

DR. VÁRHELYI ANDRÁS
DR. VÁRHELYI ANDRÁS, az FKGP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Igen rövid időn belül immár ez a második fontos együttes törvénymódosító javaslat, amelynek lényeges kihatása van az ország biztonsági, illetve védelmi rendszerére.
A módosító javaslat megfogalmazásával a kormány nyilvánvaló kötelezettségének tett eleget, amikor két korábban aláírt és nagyon fontos nemzetközi szerződés megállapodásaiból adódó feladatok megoldását készíti elő. A megállapodásból adódó feladatok szakmai, jogi és erkölcsi értelemben is jelentősek, hazai viszonylatban ilyen nagyságrendben egyedülállóak, a védelemben részt vevő szakmai területek számára vizsgamunka jellegűek.
Óriási kormányzati felelősség a NATO-val együttműködni és az együttműködés során részünkre átadott minősített információkat a tagállamokban érvényes biztonsági normák szerint kezelni és megőrizni. Ez a szakmai probléma és ennek felelősségvonzata nem új keletű - gondolok itt az 1990-ben elkezdődött nyugati és magyar titkosszolgálati és rendőri együttműködésre. Az együttműködésre vállalkozó partnerek legnagyobb gondja akkor az volt, hogy a magyar szervek hogyan képesek az átadott információk védelmét biztosítani.
Képviselőtársaim, a törvényjavaslatban meghatározónak tartjuk az 5/D. §-hoz fűzött részletes miniszteri indoklást. Ez a következőképpen hangzik: "Alapvető fontosságú, hogy a titokvédelem eljárási szabályainak meghatározása mindenkor a nemzetközi szerződésben meghatározott követelmények szerint történjen". A törvénymódosítás elfogadása után ezen a ponton kezdődik a hazai szakmai területek speciális munkája, amit röviden titokvédelemnek nevezünk.
Tisztelt Ház! Az előterjesztésben szívesen találtam volna meg a gyakorlati megvalósítás szempontjából nyilvánosan is tárgyalható részletkérdéseket és aggályokat. Ezek közül néhányat említek fontossági sorrend nélkül.
1. A kijelölt együttműködési területen két különböző múltú, még ma is néha eltérő értékrendszerű és fejlettségű, adottságaiban - pénz, eszköz, támogatottság - is eltérő biztonsági kultúra találkozik. A szakmai munka színvonalát, eszközrendszerét a NATO-elvárásoknak megfelelően kell átformálni, átalakítani, azzal a körülménnyel párhuzamosan, hogy saját országunk titokvédelmén is van mit javítanunk - szintén pénz, eszköz, állomány, módszerek -, szinkronba tudjuk-e hozni a hazai színvonalat egy fejlettebb rendszerrel - nagyon fontos kérdés! - éles helyzetben.
(12.20)
A következő: a külső feltételrendszeren belül gondoljunk csak az állampolgári fegyelem lazulására, a titokhordozók egy részének mentalitására! A tisztelt Házon belül is ismertek az utóbbi időben kiszivárogtatott dokumentumokról és információkról szóló esetek. Közismert a bulvársajtó fokozott, szenzációhajhász információéhsége, s a politikai ellenérdekek e területen megnyilvánuló negatív szerepe is. Mindezek a körülmények jelzés értékűek, és bizony mutatják az ország adatvédelmi készségének színvonalát.
A civil intézmények és gazdálkodó szervezetek többségénél a rendszerváltás után lazult a titkos ügyiratkezelés szigora és színvonala. A dokumentum- és irattárak védettsége kritikán aluli. A legfontosabb állami intézményeket - ez számomra megdöbbentő - civil biztonsági szolgálatok védik. Az iratkezelési és TÜK-szabályzatok teljesen elavultak. A szervezeti és működési szabályzatok nem aktualizáltak, nem tükrözik a titokvédelmi felelősséget és feladatot. Elavult a számítástechnikai adat- és információvédelem. Nincs általános értelemben biztonságosnak mondható nyilvántartás. Nagyon komoly veszélynek látszik a számítástechnikai adatok elektronikai úton való megszerezhetősége. A nagyon korszerű támadóberendezések már ismertek a nemzetközi és hazai területeken egyaránt, a védelmi eszközök szintén. Lesz-e elég pénz ezek telepítésére, megvásárlására és fejlesztésére?
A fontos és védett civil objektumok többségükben nem rendelkeznek biztonsági koncepcióval, nincs informatikai stratégiájuk, hiányoznak vagy elavultak a biztonsági szabályzatok. Nincs kidolgozott és egyeztetett katasztrófavédelmi terv. Nem kialakított a szervezeti és személyi strukturális védelem.
Tisztelt Ház! A fenti hiányosságok megszüntetése - kategorikusan és elkerülhetetlenül - kormányzati kötelesség. Ezt a kormányzati kötelességet vállalja a jelenlegi koalíciós kormány, amikor beterjeszti a két törvényjavaslatot.
Biztos vagyok abban, hogy a meglévő hazai szakértelemre és az adatvédelmi rendszer fejlesztésére alapozva megteremthető az új típusú titok- és adatvédelem, ezt azonban - és ez nagyon fontos argumentum - csak a belügyi, a honvédelmi és a civil titkosszolgálati együttműködés kötelezővé tételével lehet elérni.
A Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselőcsoportja támogatja és elfogadja az állam- és a szolgálati titokról szóló törvény módosítását, de a végrehajtást előkészítők figyelmébe ajánlja azt, hogy a nemzetközi kapcsolódás feltételeinek kidolgozásánál a hazai érdekeket is jelenítsék meg. Magyarországnak is számolnia kell az ipari és gazdasági hírszerzés terjedésével, ezen belül az ellenünk irányuló esetleges akciók végrehajtásával. Ha figyelembe vesszük, hogy a műszaki-tudományos hírszerzés gyorsan változó hírigényén kívül az állandó jellegűnek minősíthető katonai és politikai hírigény is jelen van, akkor nem nehéz belátni, hogy mindezek együtt komoly biztonsági kockázatot jelentenek. Ezek ellensúlyozását jelenti az elhárítás előkészítése, amelynek egyik vonala az állami és szolgálati titokvédelem. Az adat- és információvédelem fontossága túlmutat az állami és szolgálati titokkörbe bevont vagy bizalmasan kezelt adatok körén.
Kitartó, pontos, tudományos, elemző háttérrel a nyílt forrásból származó adatok értékelése is komoly károkat okozhat, erre példaként felhozok egy 60-as évek közepén megtörtént, s később nyilvánosságra került titkosszolgálati akciót. A 60-as évek elejétől a szovjet állambiztonság óriási erőfeszítéseket tett a légierő-fejlesztés leplezésére vonatkozóan. Földrajzi méretű térségeket nyilvánítottak zárt területté, s egész körzetek teljes lezárásával gátolták a nyugati hírszerzést. Dezinformációs akciók egész sorozatát szervezték meg a nyugati ellenfél félrevezetésére. A véresen komoly rezsimintézkedések eredményesnek bizonyultak, az amerikai és nyugati hírszerzők nem jutottak lényeges adatokhoz. Ebben a kényszerhelyzetben Amerikában elkezdték gyűjteni a szovjet alumíniumtermeléssel, a gyártási eljárással, a fejlesztésekkel, a kísérletekkel és a kutatásokkal kapcsolatos nyilvános adatokat. Az adatszerzés nyílt forrásokra támaszkodott, s a munka végén az amerikaiak pontosan meg tudták mondani, milyen időpontban, melyik térségben fogják az oroszok hadrendbe állítani az új MIG-21-es harci repülőgépeket, amelyek abban az időben legendásan korszerű gépek voltak. Tehát nyílt források profi elemzése is képes veszélyeztetni egy ország nemzetbiztonságát és titokvédelmét.
Tisztelt Ház! A kormány másik, a nemzeti biztonsági felügyeletről szóló törvényjavaslata az előző törvényjavaslathoz szorosan kapcsolódik, s a titokvédelmi feladatkörök bővülésének következménye. Hogy a felügyelet hatékonyan működik-e, az a szakmai képzettségtől és a tájékozottságtól függ. A törvényjavaslat szerint szakmai tanácsadó bizottság segíti a felügyelet elnökét, s feltételezem, hogy a kiválasztás valóban szakemberekre koncentrálódik.
Tisztelt Ház! Végül a politikai argumentáció: senki más nem akar magyar nemzetbiztonságot erősíteni, magyar érdekeket védeni, csak mi, magyarok. A nemzetbiztonság szakmai erősítése része a magyarság megtartásának. Ez pedig kötelesség! Ennek a kötelességnek a mostani magyar kormány megfelel, a nemzet biztonságáért felelős miniszterek pedig tartoznak megfelelni - keményen, alku nélkül is, mert ez történelmi felelősség, s nem kimagyarázható. Mi, magyarok e pillanatban a "mérleg nyelve" vagyunk Európában; csak a saját, globalizációs politikai trafikosaink, a nemzet biztonságát haszonelvűen veszélyeztető bülbül-szavú, politikai hamburgeres "dodijaink" vehetik el a magyar nép előkelő esélyét a dobogós európai helytől. Ezt a mosdatlan szándékot akadályozza meg a két törvényjavaslat.
Ez a kormány a magyarok kormánya! Támogassák a törvényjavaslatait - ezáltal önmagukat erősítik meg!
Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok, valamint a MIÉP padsoraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem