DR. SZILI KATALIN
DR. SZILI KATALIN
DR. SZILI KATALIN (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy néhány gondolattal hozzájáruljak a mai polémiához, ha lehet, érzelemmentesen és merőben a szakmai előírásokból és rendelkezésünkre álló jogszabályokból kiindulva!
Ma felvetődik a kérdés: mikor, mit kell tennünk kinek, mi a feladata ebben a processzusban mennyivel több garanciális elemmel rendelkezünk ma, mint 1977-ben milyen garanciái vannak a megelőzés elve érvényesítésének milyen garanciát jelenthet számunkra az a monitoring-rendszer, amelynek a közös üzemeltetésére lehetőség van.
1977-ben rendelkeztünk egy környezetvédelmi törvénnyel, az 1976. évi II. törvénnyel, amely ugyan az emberi környezet védelméről szólt, de végrehajtási rendeletek híján teljesen puhán fogalmazta meg azokat az elvárásokat, amelyeket a környezetvédelem feladataként jelölt meg. Ennek értelmében feladat volt az, hogy az emberi környezet megóvását, tervszerű alakítását elősegítse. Többek között megfogalmazta, hogy a vizek természetes lefolyását, illetőleg áramlását, továbbá a felszíni vizek medreit, partjait, a környezetvédelmi következmények figyelembevételével szabad megváltoztatni.
(11.30)
Tekintettel arra - hangsúlyozom -, hogy végrehajtási rendeletek nélkül maradt, ez merőben puha szabályozást jelentett.
Mit jelent ma számunkra az 1995-ben megalkotott környezetvédelmi törvény? Hiszen ez a környezetvédelmi törvény a megelőzés elvét nemcsak deklarálja, hanem tartalmazza azokat a szabályozási elemeket is, amelyek a megelőzési elv érvényesítéséhez lehetőséget nyújtanak. Többek között előírja, hogy a környezetvédelemre jelentős hatást gyakorló tevékenység megkezdése előtt annak környezetére gyakorolt hatásait előzetesen vizsgálni szükséges, környezeti hatásvizsgálatot szükséges készíteni. Ebben két fázist ír elő számunkra: egy előzetes környezeti hatásvizsgálat és a részletes környezeti hatásvizsgálat szükségességét. Ez természetesen azt is jelenti, hogy részletes vizsgálatok mellett hatásterületet is meg kell határozni.
Felteszem képviselőtársaimnak a kérdést: szükséges-e ismernünk azt a tevékenységet, illetőleg egyáltalán a tevékenységet ahhoz, hogy hatásvizsgálat készülhessen? Én úgy gondolom, mindannyiunk számára egyértelmű lehet, hogy feltétlenül szükséges ismerni azt a tevékenységet, amelyre hatásvizsgálat készülhet. Ezt összevetem azzal az elvi alappal, ami a kiindulópontunk volt, mely szerint elvi szinten meg lehet állapodni, hiszen ezek alapján készülhetnek el az előzetes, illetőleg a részletes környezeti hatásvizsgálatok, és természetesen lehetőséget és garanciát biztosít az a monitoringrendszer is, amely 1995, illetőleg még régebb óta Szlovákiában és Magyarországon külön-külön is működik.
Mit jelent a környezeti hatásvizsgálat? Jelent módszert, eljárást, melynek eredményeképpen kapunk választ arra, hogy tervezett magatartásunk milyen környezeti kockázatokkal jár. A hatásvizsgálat mint eljárás eredménye a hatástanulmány, a vizsgálódások összefoglalása, jogi szempontból az engedélyezési eljárás része, amely egyben feltételeket is meghatároz.
Én azt gondolom, hogy ez a hatásvizsgálat, már az előzetes környezeti hatásvizsgálat is - és hangsúlyozom, ezeknek az időpontja és időtartama nincs meghatározva a törvényben - a tervezett tevékenység célját, a telepítéstechnológia lehetőségét, a tevékenység elmaradásából származó környezeti következmények leírását - ez utóbbit hangsúlyozom -, a várható környezetterhelés, igénybevétel mennyiségi-minőségi leírását, környezeti előzetes becslést, az ökológiai viszonyokban történő változások várható hatásait is tartalmazza. Természetesen a részletes elemzés még további gazdasági hatáselemzésekkel is kiegészül.
Szeretném felhívni tisztelt képviselőtársaim figyelmét arra, hogy a környezeti hatásvizsgálatra vonatkozóan mindkét fél rendelkezik hatályos hazai előírással. Ha összevetjük ezt a két szabályozást, mindkét szabályozás azt kívánja elérni, hogy a tevékenység megvalósításából származó környezeti hatásokat teljeskörűen, a megvalósításról szóló tényleges döntés előtt mérjék fel; mindkét szabályozás részletesen rendelkezik a nyilvánosság bevonásával, és ezt kétszer aláhúzom, tisztelt képviselőtársaim. Ebben a szlovák szabályozás a döntés közzétételét, a magyar szabályozás viszont az ügyféli jogállással rendelkezők körének merő kiszélesítését jelenti, természetesen közösségtájékoztatási, közmeghallgatási eljárás előírásával. Mindkét szabályozás részletesen rendelkezik a hatásvizsgálatok tartalmáról, mindkét szabályozás kétlépcsős szabályozást tartalmaz.
Én azt gondolom, hogy ezek az előírások a tárgyalódelegációkat és a kormányzatokat is kellő óvatosságra intik akkor, amikor egy megoldásban a környezeti érdekek érvényesítését tűzik ki célul. Hangsúlyozom, nem a környezetvédelem elsődlegessége, hanem a megoldásban a környezetvédelmi érdekek érvényesítése lehet a célunk. Ezt segíti elő számunkra az a monitoringrendszer is, amelynek keretében hidrológiai, vízminőségi, hidrogeológiai és biológiai megfigyelésekre kerül sor. Ezek 1980 óta folynak, a felek 1985-ig visszamenőleg kicserélik az adatokat, és természetesen 1997-től a monitoring kibővítésére is megfogalmazódott egy közös szándék - ahogy az említésre is került - a Pozsony és Budapest közötti szakaszon.
Én azt hiszem, tisztelt képviselőtársaim, hogy amikor ma bármit elutasítunk vagy bármiről véleményt mondunk, ezekben a lépésekben elsősorban az szükséges, hogy a tényleges tevékenységet ismerjük ahhoz, hogy hatásvizsgálat készülhessen; ezt követően kerülhet sor egy végleges megállapodásra. Én úgy gondolom, hogy csak és kizárólag ezzel érhetjük el azt, hogy érzelmi megnyilvánulások nélkül, merőben szakmai megfontolásokból közelítsünk egy kérdést. (Balsay István: Milyen szakma?)
Szeretném befejezésül megosztani tisztelt képviselőtársaimmal egy görög bölcselő mondását, ami eszembe jutott, amikor ma ideérkeztem, és talán egy kicsit hozzá is segít bennünket ahhoz, hogy közösen, megfelelő párbeszéddel és ne egymás mellett elbeszélve tudjunk gondolkodni: "Tévesen vélekedni más dolog, mint nem létezőről vélekedni".
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP padsoraiból.)
