DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS
DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS
DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS (MSZP): Ígérem, ez az utolsó ideologikus felszólalásom. Igen, igaza van Kis Gyula képviselőtársamnak, a kommunizmus kísértete - nem azért, mert ma van a Kommunista kiáltvány 150. évfordulója (Zaj. Derültség az MSZP padsoraiban.) - köztünk jár, s az a különbség a szocialisták álláspontja és az önök álláspontja között, hogy mi nem a '89-es véleményünkhöz igazítjuk a mostani álláspontunkat, hanem a mostani helyzethez és a nemzet érdekéhez. Mert ne hamisítsuk meg a történelmet, legalább annyian voltak az akkori baloldali politikusok között is, akik ezt a kérdést ellenezték, például jómagam is! Mert az akkori légkörben ez volt a politikailag logikus álláspont, és aki szakmailag nem volt képzett, akkor lehetett ezen a másik állásponton is.
S akkor legyünk most már pontosak, mégpedig abban is, hogy nagyon jól emlékszünk arra, a '81-es lengyelországi szükségállapot elhamvasztotta az akkori reformreményeket, és ezután jött létre az a helyzet, hogy az összes ellenzéki mozgalom Kelet-Európában két területen tudott mozogni: az alternatív zöld mozgalmakban, valamint a békemozgalmakban. És ezért volt az, hogy a rendszerváltásnak egy szimbolikus terepévé vált a vízlépcső körüli vita. Ennek a szimbolikus vitának véget kell vetni. Ezt akartam csak önöknek mondani. Önök is nézzenek szembe a mostani helyzettel, és hagyják abba a szimbolikus politizálást a vízlépcső ügyében! (Taps az MSZP padsoraiban.)
