DR. CSAPODY MIKLÓS
DR. CSAPODY MIKLÓS
DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A hágai döntést - mivel ítélet nem volt, ítélet nincs, mondhatnám Déry Tiborral - a Magyar Demokrata Fórum más pártokkal együtt természetesen tiszteletben tartja és elfogadja.
Véleményünk szerint Hága alapján kölcsönösen elfogadható, sőt nemzetközi érdekeknek is megfelelő megállapodás köthető Szlovákiával, és a hágai döntés a magyar fél környezeti és természetvédelmi aggályainak is helyt adva voltaképpen a legsúlyosabb természetvédelmi fenyegetettséget, tehát a duzzasztást és a vele együtt járó csúcsra járatást, azaz az árapály jelenséget idéző vízszintingadozást az ítélettel együtt elvileg száműzte a rendszerből. Amikor a Duna vízhozamának minimum a felét Magyarországnak ítélte, akkor számunkra a szigetközi károk orvoslására is lehetőséget teremtett.
Ezzel kapcsolatban azonban szeretném a tisztelt Országgyűlés figyelmét ráirányítani egy olyan vonatkozásra, ami eddig a vitanap során nem hangzott el. Ez a vetület pedig nem más, mint a kormány tájékoztatáspolitikai magatartása. (Az ülésterem hátsó páholyából zaj hallatszik.) Tisztelettel kérem a jelen lévő mikrofon- vagy telefontulajdonost, hogy legyen kedves kikapcsolni az eszközét. Köszönöm szépen.
A kormány nyilvánosságpolitikája az antidemokratikus hatalomgyakorlás és az állampárti erőpolitika úgynevezett betegmodelljének a mintapéldája. Ezt a nyilvánosságpolitikát ugyanis kezdettől nem valamiféle információs politika, tehát tájékoztató politika, még kevésbé a közvélemény hiteles tájékoztatásának a gyakorlata vagy az erre való törekvés jellemezte, hanem a hamis kommunikáció - a kommunikáció, vagyis az egyirányú közlés -, a félrevezető, idézőjelben értendő "tájékoztatás".
A hamis közlés stratégiája azonban az elmúlt hónapokban mégis számos ponton megtört. Ennek okai: a tudatos félretájékoztatás folyamatában számtalan önleleplező ellentmondás bukkant fel a sajtóban. Ezek az elszólások, állítások és cáfolatok a személyi alkalmatlanságokból, a rossz előkészítésből, a szervezetlenségből, valamint a parlamenti képviselők, a sajtó és a média mély lenézéséből eredtek. Elég csak az egygátas megoldás felröppentésére és cáfolatára, a koncessziós megépítés felröppentésére és cáfolatára, a gát helyszínének első megnevezésére és cáfolatára, a beruházás számadatainak megnevezésére és cáfolatára utalnom.
A kormány kommunikációs politikája félrevezette és megalázta a médiát, lehetetlenné téve, hogy a sajtó és a közszolgálati tájékoztatás mindenben a valóságnak megfelelően adjon képet a televízióban, a rádióban és a sajtóban a tárgyalási fordulókon kialakult valóságos helyzetről, annak meglévő részeredményeiről és elhallgatott kudarcairól. Ennek következtében a magyar sajtó nagy része sajnálatos módon, hivatásos szerepe és szándékai ellenére a kormány manipulációs technikáinak áldozatává vált, és a közvélemény informálása helyett - hangsúlyozom, szándékai és elképzelései ellenére - a zavar növekedését segítette.
Esett már szó arról, hogy a kormány megkerülte-e avagy sem a demokratikus parlamentarizmus jogállami kereteit: igen.
1. A miniszterelnök Házszabályon kívüli, konzultációs bizottságra tett javaslata volt a legelső, amely fügefalevélként szolgált volna a parlamenti konszenzus látszatának megteremtéséhez, ezért az ellenzéki pártok számára is elfogadhatatlan volt.
2. A Nemcsók János-féle tárgyalódelegáció illegitimitása, hiszen a neki mandátumot adó úgynevezett szűkebb kabinet alkotmányjogilag és törvényileg értelmezhetetlen, ilyen ugyanis nincs. Vagy a kabinet ad mandátumot, vagy nem ad mandátumot.
3. Ez a delegáció parlamenti felhatalmazás nélkül tárgyalt és tárgyal, jogköröket vonva el a parlamenttől, hiszen a róla szóló kormányrendelet ellentétes azzal az elvvel, amely szerint nemzetközi szerződésekkel kapcsolatban a parlamenté a szó. Figyelem, tisztelt MSZP-s képviselőtársaim! Nem azt állítom, hogy a parlament köt nemzetközi szerződéseket, hanem azt állítom az alkotmány alapján, hogy a parlamenté a szó nemzetközi szerződésekkel és azok kezdeményezésével kapcsolatban. Ez ügyben a kormány külügyminiszterének kell előterjesztést tennie. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból.) Akkor is így van ez, tisztelt képviselőtársam, hogyha nem tetszik önnek! Ilyen nem történt. Ez ügyben... (Zaj az MSZP padsoraiban.) Hiába nem tetszik, tisztelt képviselőtársam, nem tetszhet, de önnek ezek szerint sok minden nem tetszik. Azonban ez ügyben külügyminiszteri előterjesztés nem történt! A külügyminiszter úrnak ez ügyben néhanapján a hallgatás, a rendkívül diplomatikus érintőleges állásfoglalás, néhanapján a szégyenkezés, esetleg talán a sajnálkozó kéztördelés maradhatott, csakúgy, mint a miniszterelnök úr hasonlóan eminens vízumkényszer-ötletével kapcsolatban.
4. Az Országos Környezetvédelmi Tanács legutóbbi állásfoglalása - az MDF álláspontjával egybehangzó módon - arra is rámutat, hogy Nemcsók János államtitkár úr jogkört nemcsak a parlamenttől, de az OKT-től is elvont. Az a kormányrendelet ugyanis, amelynek címe "A Hágai Bíróság Dunával kapcsolatos döntéséből adódó kormányzati feladatok koordinálásáról", ez a kormányrendelet ellentétes azzal a törvénnyel, amely megkövetelte volna tőle vizsgálati elemzések készítését és az OKT-nak a koordinációba való bevonását.
5. A Nemcsók-féle tárgyalódelegáció mögött nemcsak egységes tárgyalási stratégia, de belpolitikai, nota bene parlamenti, összparlamenti konszenzus sincsen, nem áll, ráadásul a koalíciós egyetértés is hiányzik - érthető módon -, miközben az ellenérdekű szlovák fél álláspontja homogén, tárgyalási stratégiája töretlen.
6. A kormány hamis kommunikációs magatartásában sajnálatos szerep jutott a Magyar Tudományos Akadémia tudatos kompromittálásának is. Az az akadémikusokból álló alkalmi tanácsadó testület ugyanis (Dr. Géczi József Alajos közbeszólása.), amelynek szelektált részérvei a kormány mindenáron való megegyezésének prekoncepcióját vannak hivatva alátámasztani, tisztelt képviselőtársaim, ez a bizottság, ez a csoport nem a Magyar Tudományos Akadémia bizottsága, hanem egy olyan, igazi nemzetközi szaktekintélyekből, tudományos és emberi tisztességüket megőrzött, nagy tekintélyű tudósokból álló csoport, amelynek tagjai nem hajlandók muníciót szállítani egy rossz kormánydöntéshez, nevüket és érveiket azonban a kormányzat gátlástalanul felhasználja. Ez a technika megalázó és méltánytalan, árt az Akadémia tekintélyének.
7. A környezetvédelmi bizottság vegyes hangulatú, januári szünidei matinéi során a kormánypárti képviselők is tájékozatlanságuknak és határozatlanságuknak adták számos tanújelét, nem beszélve a kisebbik koalíciós párt kezdettől fogva konzekvensen elfoglalt álláspontjáról, amely álláspont folyamatosan számon kérte a szocialista kormánytöbbségen és a jelen lévő államtitkáron a hatástanulmányok hiányát, valamint a költség-haszon elemzések hiányát.
Összefoglalóan:
A kormányfő elhatározott szándéka, hogy az 1995 és '96 óta folytatott titkos tárgyalások óta kialakult elhatározást, az erőműrendszer 1977-es szerződésnek megfelelő megvalósítását úgy hozza tető alá, hogy azt a hágai bíróság döntésének tudatos félreértelmezésével hágai kényszernek és a hágai ítéletből eredő kötelezettségnek tüntesse fel a parlament és a magyar nyilvánosság előtt. Kapkodva, hibát hibára halmozva, elszólást félretájékoztatásra halmozva ugyan, de a kormány kommunikációs magatartása ezt a célt szolgálta a közvélemény és a sajtó tudatos félrevezetése által. Ez a stratégia pedig nem az ügy megoldását, nem az adófizetők pénzének kímélését, nem az ésszerűséget és nem a természet védelmét tűzte ki célul, hanem, úgymond, a Duna rendbetételét, ami egyértelműen az MSZP választási kampányfogása, melynek kivitelezéséhez, úgy tűnik, semmi sem lehet drága.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokból.)
(10.00)
