CSIZMÁR GÁBOR
CSIZMÁR GÁBOR
CSIZMÁR GÁBOR (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A napirendhez szeretnék hozzászólni, és nem kívánok hetet-havat összehordani a napirend kapcsán, mint néhány képviselőtársam ezt megteszi. (Gyimóthy Géza közbeszólása.) Főleg, amikor arról beszél, hogy itt valami átfogó, világos kisgazda álláspont lenne, miközben a 90 darab törvénymódosításhoz az elmúlt négy esztendőben összesen talán 30 módosító indítványt ha benyújtottak. Úgyhogy nem tudott kirajzolódni valamifajta kisgazda álláspont a konstrukcióra vonatkozóan.
Én tehát maradnék a törvényjavaslatnál és annak is két egymással összefüggő paragrafusánál. A törvényjavaslat 2. és 11. §-ában fogalmazódik meg a tartós adományozáshoz kapcsolódóan egy kedvezmény. Egy látszólagos kedvezmény, ami arról szól, hogy a tartós adományozáshoz az adományozó számára pluszkedvezmények társulnak, és nem érvényes a tartós adományozás esetén, hogy az közvetlen vagyoni előny lenne, ha az adományozó neve a szolgáltatásokkal összefüggésben megjelenne.
Tartalmilag végiggondolva ezt a szabályt - merthogy egyébként ez közvetett módon azt is tartalmazza, hogy a nem tartós adományozás esetén anyagi előnynek minősülne az adományozó nevének feltüntetése -, akkor arra a következtetésre kell jutnunk, hogy a közhasznú szervezetek támogatása, adójogi kedvezményezettségének fogalmi eleme lett a névtelenség, az anonimitás. Holott a nonprofit szférában az adománygyűjtés egyik fontos mozgósító eszköze volt és jelenleg is az adományozó nevének feltüntetése a szolgáltatáson, épületen, színházi páholyon, kiadványon, műsorban, tábori meghívóban és egyebekben. Ez a probléma tehát nem pusztán adójogi kérdés, hiszen ha az adótörvény vagyoni előnynek határozza meg az adományozó nevének feltüntetését, akkor a nonprofit törvény összeférhetetlenségi szabályai is ilyen tartalmat kapnak. Tartalmilag erősen hátrányos, mert éppen hogy ösztönözni kellene a cégek és más pénzügyi források adományozását közhasznú célokra. Egyáltalán nem baj, hogy ennek esetleg közvetett reklámhatása is van. Attól még a közhasznú körbe került a pénz, s nem lesz semmivel sem kisebb közhasznúságú attól, hogy az adományozónak is előnyös a jó hírnév, az arculat szempontjából.
A tartalmi kérdés itt tehát az, hogy a szponzorálást s ennek enyhébb változatait mereven és teljeskörűen ki kell-e zárni a közhasznú támogatási körből. Meggyőződésem, hogy nem, mert ez a támogató tényleg adott támogatást, a valóságnak megfelel, hogy ő a közhasznú célokra átenged eszközöket, s teljesen természetesen tartom, hogy ha az adományozó kéri, az ebből megvalósult közhasznú szolgáltatásban utalás történjék a személyére is.
Vajon időbeli és gyakorisági kérdés-e, amit a törvény most intézkedni kíván, hogy mondjuk az 1 millió forintos azonnali adomány helyett mindenképpen négyszer 250 ezer forintot kell-e adományozni, merthogy ekkor nem érvényes a vagyoni előny problémája?
Összefoglalóan tehát arra szeretném a kormány képviselőinek és a módosító indítványokkal foglalkozó bizottságok tagjainak figyelmét felhívni, hogy ha a beterjesztett törvényszöveg így marad, akkor az alapvető ellentmondást eredményez a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény előírásaival, hiszen a szervezetek számára törvényi kötelezettség a működés és a gazdálkodás nyilvánossága, vagyis az adományozók nevének nyilvánosságra hozatala is. Semmi sem indokolja, hogy a jelenlegi gyakorlaton szigorítson az Országgyűlés, hiszen a támogatók nevének feltüntetése egy közhasznú szolgáltatás keretében nem ad okot semmilyen visszaélésre. Ha csak a tartós adományozás esetén nem minősülne anyagi előnynek a támogató nevének feltüntetése, abban az esetben az egyedi támogatások gyakorlatilag megszűnnének.
Nem ismert előttem olyan törvényhozói szándék, amely meg kívánná vonni a közhasznú szervezetektől az egyedi egyszeri adományozást. Nem gondolom, hogy az eddig kialakult szabályokon éppen ezért változtatni kellene. Ehhez kapcsolódóan a magam részéről módosító indítványt terjesztettem elő mind a két paragrafust illetően. Tisztelettel kérem a kormány képviselőjét és a bizottsági tagokat, hogy fontolják meg e módosító indítványok tartalmát.
Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
