DR. TROMBITÁS ZOLTÁN
DR. TROMBITÁS ZOLTÁN
DR. TROMBITÁS ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Csizmár Gábor képviselő úr felszólalásának az elején az elnök urat bírálta, ami a Szocialista Párt javaslatára megváltoztatott Házszabály szerint nem lehetséges, de ezzel ügyesen élt, és ő ebben a bírálatban azt mondta, hogy házszabályellenesen járt el az elnök úr. Ezt kénytelen vagyok visszautasítani, mert képviselőtársunk, aki sokat hivatkozott itt a jogszabály-értelmezésekre és a jogszabályok ismeretére, nem ártana, ha a Házszabállyal egy közelebbi ismeretséget kötne, és akkor talán nem fordulna elő ilyen lépés, amit ő megemlített.
Ma ugyanis a Ház a házbizottság javaslatára - amelyet múlt csütörtökön hozott a házbizottság - napirendre vette ezt a témát, amiről most itt szó van. Erre a Házszabály azt a lehetőséget biztosította volna képviselőtársunk számára, hogy vagy ne szavazza meg a napirendet, vagy nyújtson be 14 másik képviselőtársával együtt a délután folyamán egy olyan javaslatot, amely a napirend megváltoztatására irányul, és akkor erről szavazott volna a Ház.
(19.40)
A Házszabály kijátszásáról akkor van szó, tisztelt képviselő úr, ha ön nem él a Házszabály ezen lehetőségeivel, hanem megpróbálja a már elfogadott napirendet egy ilyen hátulról bejövő megoldással, a Házszabály valóban valamilyen módon való kijátszásával megváltoztatni.
Az elnök úr egyébként ennek ellenére feltette szavazásra a kérdést, és én nem értem, hogy ön a saját javaslatát sem szavazta meg tehát vagy belátta, hogy rossz javaslatot tett, vagy még ennyire sem értette a kérdést, mert nem szavazott ennél a dolognál. Ezek után az elnök urat vádolni azzal, hogy valamilyen módon a Házszabályt megpróbálta kijátszani, azt hiszem, érdemtelen volt az ön részéről.
Bár az ön szavaiban, azt hiszem, az MSZP rossz lelkiismerete szólalt meg ennek a kérdésnek a kapcsán, de ezt természetesen nem az én tisztem értelmezni. Lehet, hogy ön jobban szeretne egy olyan egypárti parlamentet, amely régen működött, amikor nem volt gond a vizsgálóbizottságok felállításával, de sajnos a mai parlamentben néha vannak ilyen jelenségek. De ezt önök meg tudják akadályozni, mert eddig is többször megakadályozták, amikor úgy kívánták az érdekeik. Világosan látszik, hogy mikor kívánják úgy az érdekeik.
Nem kell nekünk különösebben kitalálni azt, hogy mikor van probléma vagy baj. Amikor önök meg akarnak akadályozni valamit, akkor egyértelmű, hogy ott valami lehet a háttérben, az én számomra legalábbis ezt sugallja, mert volt már olyan, hogy ugyan a Házszabály egyértelműen kimondja, hogy a képviselők egyötödének indítványára a vizsgálóbizottságot létre kell hozni, ennek ellenére volt olyan kezdeményezés ebben a Házban, nem is egy, amit azonban avval a házszabály-értelmezéssel és egy olyan megoldással a szocialista képviselőtársaink akadályoztak meg, hogy nem vették tárgysorozatba a kérdést. Tehát elvileg fel kellett volna venni, elvileg fel kellett volna állni a vizsgálóbizottságnak, azonban ez önöknek nem tetszett, és éppen ezért soha nem került tárgysorozatba az a kérdés, amely önöknek nem tetszett.
Ezt most is meg tudják tenni. Számtalan módszer van arra, hogy ezt a kérdést ne vizsgálják. De mindenesetre önmagáért beszél, ha ilyen ellenérzéseket vált ki már maga a vizsgálóbizottság felállítása is, hisz ha nem tetszik a vizsgálóbizottság jelentése, ami egyébként önök nélkül nem születhet meg, mert vagy többségben vannak egy bizottságban vagy paritásos a bizottság, tehát önök nélkül nem lehet olyan jelentést a Ház elé terjeszteni, ami önöknek nem tetszik, de ha mégsem tetszene ez a jelentés, akkor is módjukban áll ezt a jelentést leszavazni.
Az pedig, hogy valami bíróság előtt van vagy nincsen bíróság előtt, és ezt a Ház vizsgálja vagy nem; a magyar parlament annyiban azért szuverén, hogy eldöntheti azt, hogy egy kérdést akar-e vizsgálni vagy nem. Az, hogy a bíróság emellett mit csinál, az meg az ő dolga, világosan el vannak választva egymástól a hatáskörök. Lamperth Mónika képviselő asszony, kérem igazítson ki, ha az alkotmányjogban tévedek, ezt külön kérném, és akkor ebben a kérdésben biztos el tudunk egymással vitatkozni. Nagyon szeretném. De azt gondolom, a hatalmi ágak el vannak választva egymástól, a magyar parlamentnek joga van vizsgálóbizottságot felállítani, ez az egyik kérdés. Ha ebben egy bíróság bármilyen fokon eljárást folytat, ez nem zárja ki - az alkotmányban nem találok ilyen pontot, hogy a két kérdést bármi is kizárná -, hogy a parlament ne folytathasson olyan ügyben vizsgálatot, amelyben egyébként a bíróság eljár, ha ilyen eljárást folytat Magyarországon bíróság.
Egyébként itt a feljelentéseket emlegette több képviselő is ezen ügy kapcsán, hogy Pokorni képviselőtársunk az indítvány helyett jobban tette volna, ha bírósághoz fordul és feljelentget. Ez is egy harcmodor természetesen, azt gondolom, nemcsak más. Ezt a harcmodort azonban úgy látom, elsősorban nem Pokorni úr képviseli, hanem pont az ebben a témában érintett szervezet képviseli ezt a harcmodort. Elég kiejteni ennek a szervezetnek a nevét valahol, és abban a pillanatban a kiejtő a nevét esetlegesen egy kereseten fogja találni, amelyben bíróság elé kívánják citálni. Ez megint egy érdekes fejlemény, külön is érdemes megvizsgálni a bizottság felállítását azért is, hogy vajon miért történik az, hogy ha kiejtik ennek a szervezetnek a nevét, legyen az bárki, akkor egy feljelentéssel találja magát szembe. Nem biztos, hogy csak a kiejtő lehet ebben az esetben a hibás. (Szöllősi Istvánné: Ez már mindennek a teteje!)
Azt hiszem, érdemi vitába belebocsátkozni nem volna értelme, és nem is helyes, ezt Lamperth Mónika is, azt hiszem, jól állapította meg, hisz itt a bizottság felállításáról van szó. Éppen ezért elvileg a bizottságot fel kell állítani, önöknek azonban megvan a lehetőségük arra, hogy ezt mégse tegyék meg; ezt meg tudják tenni, sajnos. Majd eldől, hogy melyikkel fognak élni, a jövő meg fogja mutatni.
Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és az FKGP padsoraiban.)
