DR. TÍMÁR GYÖRGY
DR. TÍMÁR GYÖRGY
DR. TÍMÁR GYÖRGY (FKGP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Mélyen tisztelt Képviselőtársaim! Igen tisztelt Igazságügy-miniszter Úr! Bevezetőként szeretném megemlíteni, hogy én a magam részéről nem tartom szerencsésnek az olyan jogszabály beterjesztését, amely bár egy jogág keretébe tartozó, de egymástól teljesen független jogterületeket próbál egy törvénytervezet, illetőleg egy törvény keretében módosítani vagy rendezni. Ennek talán jogtörténeti vagy jogtechnikai szempontjai vannak, de úgy gondolom, hogy ennek a részletes kifejtése talán nem az Országgyűlés jelen ülésének a tárgyát képezi.
Ami az előttünk fekvő törvényjavaslatot illeti, két nagy területével kívánok foglalkozni. Egyrészt a géntechnológiával, illetőleg ezek felhasználásával kapcsolatos és a büntetőjogot érintő vagy a büntetőjog által kezelendő, kezelhető részeivel, másrészt az előttem felszólaló képviselőtársam által említett témakörrel.
Szeretném mindenekelőtt leszögezni, hogy alapvetően téves lenne minden olyan jogi vagy egyáltalán tudományos álláspont, ami a technika és a tudomány haladását korlátozni kívánná, illetőleg valami mesterséges pályát jelölne ki számára. Tudomásul kell vennünk, hogy - hála Istennek - az emberi tudás színvonala már olyan mélységekbe vagy magasságokba jutott, amikor is, hogy úgy mondjam, az élet építőköveinek alapelemeit is megközelítette.
Az a félelem, ami ebből a törvényjavaslatból kitűnik, tulajdonképpen nem egyéb, mint az egyes rosszindulatú felhasználások megelőzése, szankcionálása és lehetőség szerinti kizárása, mindannyiunk védelme. Azonban én úgy gondolom, hogy tekintettel arra, hogy hasonló eredményt nem csupán a géntechnológiai módszerek felhasználásával, hanem a tudomány egyéb módon is, fizikai módszerekkel már produkálni tud, célszerű lenne, hogyha ennek a törvényjavaslatnak a tárgya kiterjedne ezekre is. Egész konkrétan vagy talán másképp fogalmazva, itt tulajdonképpen nanoméretekben elvégzett anyagbevitelek vagy -eltávolítások technikáját öleli fel ez a géntechnológia. Ezzel szemben vannak olyan sugárzások, olyan egyéb fizikai ráhatások, amelyek érdemben ugyancsak meg tudják változtatni az élet alapelemeit, illetőleg alapköveit.
(17.40)
Ami a jogszabály egyes klauzuláit, egyes paragrafusait illeti, úgy gondolom, hogy igen megalapozott és részletes elemző munka eredményeképpen jöttek létre, talán a társtudományok képviselőinek bevonásával is. Azonban szeretnék rámutatni, hogy ez tulajdonképpen csak egy keretjogszabály, és maga a joganyag több ízben visszautal olyan, rajta kívül levő jogszabályokra, egészségügyi jogszabályokra, amelyeket itt nem látunk. Úgy gondolom, hogy legalábbis jegyzék formájában célszerű lett volna ezeket a jelenlegi formájukban utalásként megemlíteni.
Ami az egyedi azonosító jellel kapcsolatos büntetőjogi részét illeti: nem értek egyet azzal, hogy büntetni rendeli a törvényjavaslat azt, aki olyan tárgyat szerez meg, amelyről eltávolították az egyéni azonosító jelet.
Épp az előttem szóló képviselőtársam felszólalásából tűnt ki, hogy nemcsak az átlagpolgár, hanem a Magyar Országgyűlés általam igen tisztelt képviselői sincsenek abban a helyzetben, hogy minden vonatkozásában ismernék az egyéni azonosító jeleket. Tehát egyszerűen az átlagpolgár nem tudja - nem biztos, hogy tudja, vagy nem kell, hogy tudja -, bizonyos tárgyak a korábbiakban tartalmaztak egyéni azonosító jelet, és akkor, amikor ő ezt jóhiszeműen megveszi, beleeshet egy olyan büntetőjogi csapdába, amelyre itt az előbb utaltam.
Tehát ennek a módosító javaslatokkal történő finomítását én a magam részéről feltétlenül fontosnak tartom.
Az egyéni azonosító jelek egyébként más vonatkozásban is jelentőséggel bírhatnak, mint amelyet itt a jogszabály említett, illetőleg korábban a témakörben felszólaló képviselőtársaim az igen tisztelt Ház elé tártak, például az iparjogvédelem területén. Ugyanis, ha valaki egy olyan márkát, olyan jelzést használ fel, amely őt nem illeti meg, ez már negatív értelemben is megsértheti ezt a törvényt, tehát nemcsak az eltávolítás, hanem az alaptalan azonosítójel-felhasználás büntetését is messzemenően indokoltnak tartanám. Természetesen mint jogász pontosan tisztában vagyok azzal, hogy a büntetőjognak vannak eszközei - például a csalás büntető törvényi tényállás -, amelyek segítségével a jogalkalmazó felléphet az ilyen jellegű tevékenységek ellen. De ha már külön pönalizáljuk, tehát külön nevesítjük ezt a joganyagot, talán elbírta volna az ilyen jellegű tiltásra való hivatkozást is, illetőleg annak a megemlítését is.
Röviden ennyit kívántam az igen tisztelt miniszter úr figyelmébe ajánlani. Egyébként rendkívül indokoltnak, időszerűnek és a közveszély megelőzési eszközei egyik hatékony elemének minősítem ezt a joganyagtervezetet. Köszönöm. (Taps.)
