KUNCZE GÁBOR
KUNCZE GÁBOR
KUNCZE GÁBOR belügyminiszter: Elnöknő! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban reagálnom kell Demeter Ervin képviselő úr felszólalására, noha én kétfelé szeretném választani.
A felszólalásnak volt egy olyan része, amelyben a képviselő úr saját maga feltételezéseket fogalmazott meg, majd keményen vitába szállt saját magával, és súlyos érvekkel sikerült saját magát meggyőzni arról, hogy feltevései nem állnak meg. Ide sorolom azokat a feltevéseket, hogy a kormány meg akarja szüntetni a céltámogatást, a címzett támogatást, az elsorvasztására törekszik, hogy meg akarja szüntetni azt, hogy az ágazatok szakmai koncepciók alapján mondjanak véleményt a benyújtott címzett támogatási igényekről.
Azt gondolom, hogy ezeket a vitákat akkor kell majd lefolytatni, amikor a Ház asztalára kerül a cél- és címzett támogatási rendszer módosítására, átalakítására vonatkozó javaslat. Miután azonban ez a javaslat már nem tárgyalható le a parlamentben olyan időpontig, aminek alapján fel lehet készülni a későbbi években a támogatási pályázatok benyújtására, ezért támogatja a kormány azt a képviselői javaslatot, ami a jelenlegi rendszer fenntartását egyes elemeivel együtt, például a támogatandó célokkal együtt kívánja fenntartani az 1998. évre vonatkozóan is.
Ezért aztán ennek a hosszabbításnak a keretében véleményünk szerint nem kell lefolytatnunk azt a vitát, hogy hogyan fog alakulni a cél- és címzett támogatási rendszer, hiszen arra való majd a benyújtott törvényjavaslat, és akkor ott konkrét előterjesztés alapján lesz majd módunkban vitatkozni.
Megnyugtathatom azonban a képviselő urat, hogy én is egy jó rendszernek tartom a cél- és címzett támogatási rendszert, ezért megtartandónak gondolom, ugyanakkor azonban persze két probléma mindenképpen mutatkozik. Az egyik problémacsomag az, hogy költségvetési eszközök hiányában nem lehet az igényeket kielégíteni, ezért itt valamilyen olyan szabályozásra van szükség, ami ezt lehetővé teszi.
Az a korábbi szabályozás, az ígérvényes rendszer, ami azt mondta, hogy kötelezzük el magunkat a következő évekre, azért nehezen járható út, mert ennek a következményeként egyre szűkül az újonnan induló beruházások lehetősége, ezzel mindenképpen kell valamit kezdenünk.
Egy pillanatra visszatérve a céltámogatásokra: ott valóban változatlanok maradnak a megjelölt célok. Ennek az az oka, hogy ezek között a célok között most elsőbbséget kapnak a szennyvízberuházásokkal kapcsolatos beruházási elképzelések.
(18.50)
De azt tudni kell, hogy ezek igen nagy költségigényű beruházások, ezért ezek mellett olyan új akciókat indítani, amelyek egyébként nagyobb költségvetési forrásokat igényelnek, nem lehet. Ugyanakkor az eddigi években bebizonyosodott, hogy most valóban azok a célok jelentik az önkormányzatok esetében a legnagyobb problémát, amelyek a támogatotti körben szerepelnek.
Ami a címzett támogatást illeti, a rendszeren olyan értelemben természetesen nem akarunk változtatni, hogy meg kell maradnia ennek a támogatási formának, mert itt olyan volumenű beruházásokat támogat a költségvetés, amelyekhez az önkormányzatoknak elegendő saját forrásuk soha nem lesz, mert ezek volumene meghaladja az önkormányzati lehetőségeket. Ugyanakkor ezek a beruházások az önkormányzat vagy egy adott térség számára rendkívül fontosak lehetnek.
Itt is van azonban egy probléma: nevezetesen az a döntési mechanizmus, amely egyébként évek óta változatlanul működik és lényegében bevált. De az ezzel kapcsolatos problémákról Szász Domokos képviselőtársunk szólt néhány szót.
Ugyanakkor azonban azok a problémák, amelyeket képviselő úr felvet, nem állnak, és némiképp ezért meg kell önt ismertetnem azzal a mechanizmussal, amelynek ezek szerint nincs kellő mértékben ismeretében. Ugyanis a címzett támogatások esetében a döntés úgy születik, hogy van egy előminősítés az előző évben, amikor már megjelölik azokat a támogatásokat, célokat, amelyek ebben a körben mehetnek, az önkormányzatok beadják az elképzeléseiket, és ezek között van egy halmaz, amelyiket elképzelhetőnek tartanak, utána kezdődik meg a részletes beruházási programok kidolgozása. Majd, amikor lehet tudni, hogy a költségvetésben mekkora összeget szavazott meg összesen cél- és címzett támogatásra a parlament, akkor a következő év elején, most már a költségvetési számok ismeretében születik meg a közben részletesen kidolgozott pályázatokról a döntés.
Ezért aztán az, hogy november 14-én késő lenne a következő költségvetés szempontjából, nem áll, hiszen a jelenlegi mechanizmus szerint is - ha a képviselő úr visszagondol rá - minden alkalommal tavasszal szokott az Országgyűlés a címzett támogatási körbe tartozó beruházások költségvetéséről dönteni itt egy szavazással.
Ami a céltámogatásokat illeti, itt annyi a különbség, hogy világosak a célok, ezeket a törvény meghatározza. Világosak a feltételek, a költségvetés megállapítja a kereteket, amelyek alapján a döntéseket meg lehet hozni, és az év első hónapjaiban, most már az önkormányzatok a saját költségvetésük és az abban elfogadott keretek ismeretében nyújtják be konkrét pályázataikat, amelyekről egyébként a kormány az országgyűlési bizottság meghallgatása után vagy az országgyűlési bizottságban ismertetettek, elhangzottak alapján dönt. Ezért a február 2-ai határidő ebben az esetben sem jelent a korábbiakhoz képest semmilyen változást.
Azt a helyzetet rendezi csak el ez a javaslat, hogy miután volt egy olyan szándék, hogy a rendszert változtassuk meg, azok a lépések nem történtek meg, amelyek '98-ra vonatkozóan is kijelölik a célokat, címeket, hiszen ez lett volna az új törvény feladata. Miután ennek az elfogadása időben nem történhet meg, ezért a képviselői módosító indítvány ezt a problémát kezeli olyan módon, hogy '98-ra még megtartja az eredeti célokat, címeket.
A kormánynak nincs szándékában elsorvasztani ezt a rendszert, hiszen ami a céltámogatási rendszert illeti, ott nagyon fontosnak tartjuk azt a normativitást, ami az önkormányzatok döntésévé teszi, milyen beruházásokat akarnak a támogatott körből, és ebben az esetben automatikusan megkapják a lehetőséget.
Néhány önkormányzat van csak, amely '95-ben, '96-ban ebbe a körbe pályázataik alapján nem kerülhetett be. És természetesen nem lehet megszüntetni a címzett támogatási rendszert sem, hiszen mindig lesznek olyan beruházások, amelyek szükségesek, fontosak, de amelyekhez az önkormányzatok megfelelő forrásokkal már nem rendelkeznek. Új törvényi szabályozásra pedig azért van szükség, hogy az eddigiek alapján, levonva azokat a tapasztalatokat, amelyek problémát jelentettek a működésben, olyan új szabályozást alkossunk, amely - megtartva a rendszer pozitív vonásait - kiküszöböli azokat a problémákat, amelyek a működésben eddig tapasztalhatóak voltak, és amely hosszú távon is képes elrendezni ezeket a kérdéseket.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
