MÉSZÁROS BÉLA

Teljes szövegű keresés

MÉSZÁROS BÉLA
MÉSZÁROS BÉLA (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Bevallom őszintén, nem könnyű a helyzetem, mert a horgászatról és a halászatról szóló törvénytervezet általános vitája során az eddigi felszólalások arról tettek tanúbizonyságot: bizony értik és tudják, hogy ez a törvénytervezet miről szól, és aminek külön örülök, hogy semmiféle politikai vita eddig a törvénytervezet tárgyalása kapcsán nem tűnt fel, és azt hiszem, alapvetésekben megegyezhetünk. Megegyezhetünk azért, mert ez a törvénytervezet szakmailag jól előkészített, és - mindjárt az elején mondom - egy-két módosító indítványunkkal jobbá téve a Szabad Demokraták Szövetségének parlamenti frakciója számára is elfogadható. Így aztán nem is volt könnyű a helyzetem, amikor arra gondoltam, hogy az általános vitában milyen megközelítésekkel fogom megalkotni a véleményemet a törvényről, mert tulajdonképpen az eddigi hozzászólások során mindenről szó esett. Akkor arra gondoltam - mint ahogy önök is, képviselőtársaim, nyilván a saját köreikben megpróbálták meghallgatni az érintetteket -, hogy megpróbálom itt és most azoknak a horgászoknak a véleményét eladni, előadni, akikkel a napi találkozásaink során többször is megvitattuk a dolgot.
Sokszor elhangzott már az általános vita során, de talán nem árt sokadszor is elmondani, hogy Magyarországon 330 ezer horgászt jegyeznek, ez a 330 ezer horgász a családtagjaival együtt mintegy egymillió, ha úgy tetszik (Bogárdi Zoltán: Szavazó...), szavazót és választót tesz ki - na, ugye, már politizálok, nem erről van persze szó. Akik a természetet szeretik és akik - mint jómagam - 20-25 éve horgásznak, nagyon jól tudják azt, hogy a horgászsport messze nem vadászat. A horgászat, ez a hobbi - mondjuk ki bátran és őszintén - a viszonylag kis keresetű emberek sportja, és bizony arra is van példa, hogy többen, ketten-hárman összeadva a kis pénzüket keresik a jó horgászvizeket és mennek el oda autóval. Ezért én azt gondolom - és talán nem veszélyes és meredek az állításom, ha azt mondom -, hogy ez a törvény egy icipicit szociális kérdés is, egy icipicit szociális törvény is.
Nos, amikor a horgászok a véleményüket elmondták, akkor az első kérdés az volt: mondja, képviselő úr, mennyiben csorbulnak a jogaink; kevesebb vízterület áll majd a rendelkezésünkre; az új törvény megszületésével az évenként a horgászengedélyre befizetendő összeg nem haladja-e meg az anyagi lehetőségeinket, és így tovább. Én akkor azt mondtam, hogy az eddigi általános vitában elhangzottakat tudva azt állítom: a képviselők többsége, akik különösen érdekeltek és érintettek ebben az ügyben, szolidárisak lesznek ezzel az 1 millió horgászhoz.
Természetesen van itt egy más érdek is, a halászat és a halászok érdeke, de erről nem szívesen beszélnék, mert ehhez annyira nem értek, de azért a későbbiek során - különösen azért, mert a mezőgazdasági bizottság kihelyezett bizottsági ülésén rendkívül sok tapasztalatot szereztem - egy-két szót szólnék.
Amikor ezt a törvénytervezetet elolvastam, akkor az jutott az eszembe, hogy milyen jó lett volna ezt a törvénytervezetet együtt tárgyalni a természetvédelmi törvénnyel, a vízügyről, a vízgazdálkodásról szóló törvénnyel, és így tovább, mert óhatatlanul is felmerül az emberben a gondolat, hogy ugyan azokat a törvényeket is ismerjük már, de mennyire lesznek koherensek ezek az összefüggő törvények, és tulajdonképpen ennek a törvénytervezetnek az olvasása közben is felmerült bennem az, hogy vajon miért nem szabályozza ez a törvény keményen és pontosan a természetes vizeink vízszabályozásának a lehetőségeit, miért nem szabályozza ez a törvény, hogy egyes természetes folyóvizeken az úgynevezett "vízügyi lobby" mit engedhet meg magának, a vizeinken lévő erőművek milyen mértékben vehetik igénybe a vízhozamot, a víz ingadozása milyen mértékben befolyásolja a természetes vizeken a halak szaporulatát, a lerakott ikrák kikelésének a százalékát. Bizony azt kell mondjam - és bocsássanak meg, hogy saját, megyei példát hozok -, ez nálunk, a Nyugat-dunántúli Vas megyében nagy probléma, mert van egy olyan folyónk, a Rába, amely eléggé sajátos ebben az országban: egy felsőszinttáji folyó, amelyben olyan halak vannak, amelyek máshol az országban nem túl gyakran fordulnak elő, elég, ha csak a pisztrángot, a petényi márnát, rózsás márnát említem. Ezek a halak bizony megszenvedik azt, amikor az erőműveknél a víz állandó vízszinttartása nem működik, és helyenként az egyméteres vízszintingadozás bizony erősen befolyásolja a szaporulatot. Tudom tehát azt, hogy nem ennek a törvénytervezetnek kell kőkeményen foglalkoznia ezzel, tartalmaznia ezeket a problémákat, és én remélem, hogy nem lesz koherenciazavar a törvények között.
Sok képviselőtársam elmondta: rendkívül fontos, hogy az ökológiai szemlélet megjelent ebben a törvénytervezetben. Óva inteném képviselőtársaimat, akik igazi piaci lehetőséget látnak a vizek, a horgászat és a halászat kapcsán - én azt gondolom, hogy Magyarországnak egy olyan hihetetlen esélyt és lehetőséget ad akár az édesvízi haltermelésre, akár a horgászturizmus továbbfejlesztésére ez a Kárpát-medence, hogy ezzel élni kell! Én magam is - bevallom őszintén - foglalkoztam a kérdéssel, amire az előttem szóló Farkas Gabriella képviselőtársam utalt, hogy vajon miért van az, hogy a törvénytervezet tulajdonképpen valóban - ahogy képviselőtársam mondta - kitolja a törvény hatálybalépését, érvényesülését.
(21.20)
Az sem titok, hogy tárgyaltam az FM illetékes képviselőivel, akik a törvénytervezet kodifikálásában részt vettek, és azt mondták, hogy voltaképpen ha azonnal életbe léptetnék a törvényt, ennek következtében pályáztatnánk a vízterületeket, ez olyan hihetetlen munkát jelentene a bürokráciának, amit nem tudnak végrehajtani.
Én talán vagyok annyira naiv, hogy ezt elfogadom, ugyanakkor persze a dolog másik oldala eléggé félelmet kelt, mert azt gondolom, hogy ha valakit továbbra is - az eddigi gazdálkodásáról most ne beszéljünk - helyzetben hagynak, akkor fennállhat annak a veszélye, hogy a vizet valamikor három-öt év múlva úgy adja át, kizsigerelve, hogy bizony ott nem sok esélye van a majdani bérlőnek.
Az sem titok egyébként, és módosító indítványainkban természetesen megfogalmaztuk igényeinket, hogy helyenként és esetenként - bár itt messze nem a horgász és a halász ellentétről szeretnék beszélni - nem értünk egyet a természetes vizek halászok által való kizsigerelésével. Elég, ha csak ismét helyi példát mondok. A Vas megyei horgásztársadalom régi problémája, hogy van egy olyan halászati szövetkezet, amely bizony egy természetes vízfolyáson, a Rábán, halászati céllal hasznosít egy eléggé tetemes szakaszt. Mi, horgászok szeretnénk ezt a hasznosítási jogot valamikor majd elnyerni, mert meggyőződésünk - és itt most nem bírálat és nem kritika hangzik el részemről -, hogy itt azt a funkciót, amelyet a Rábának mint természetes víznek be kell tölteni, ökológiai szempontból a horgászegyesületek Vas megyében be fogják tudni tölteni. (Sic!)
Befejezésül szeretnék még arról szólni, hogy sokféle horgász van. Ismerjük azokat a horgászokat, akik kimennek a vízpartra, kiviszik magukkal a pár üveg sört, bedobják a fenekes botokat, hallgatják a rádiót, és jól elvannak - ők ilyenek.
Aztán vannak olyan horgászok, akik meglátják a természet számtalan elemét; egy igazi horgász véleményem szerint - bár nem akarom ezeket az előbb említett horgászokat sem degradálni - észreveszi a jégmadarat, észreveszi azt, amikor a szarvastehén lemegy inni a természetes vízfolyásra, nagyon finom szereléssel horgászva esélyt ad a halnak is.
Befejezésül engedjék meg, hogy említést tegyek arról, hogy Magyarországon egyre inkább terjedőben van a versenyszerű horgászsport. Erről keveset beszélünk, és itt is megjegyezném azt, hogy igazából komoly támogatásban nincs is részük, pedig - mint tudják önök - a tavalyi évben a magyar női halfogó válogatott a világbajnokságon harmadik helyezést ért el. (Közbeszólás: Szép dolog!) Befejezésül, nem húzva tovább az időt, azt kérem képviselőtársaimtól, hogy módosító indítványainkat áttanulmányozva - akár legyen az ellenzéki képviselőé vagy kormánypártié -, támogassák azokat. A magam és a pártom részéről megígérhetem azt, hogy tényleg csak szakmai szempontok szerint fogjuk ezeket a módosító indítványokat elbírálni, és ezt az amúgy jóra sikeredett törvénytervezetet próbáljuk meg még inkább jobbítani. Köszönöm a türelmüket. (Taps.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem