SÁNDORFFY OTTÓ
SÁNDORFFY OTTÓ
SÁNDORFFY OTTÓ (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A mezőgazdasági földjelzálog-hitelintézet megalakításával várhatóan az intézményi befektetők fokozódó tőkeerejükkel, a viszonylagosan alacsonyabb kockázatú, hosszú lejáratú jelzáloglevelekbe fektetik pénzügyi forrásaik jelentős részét. Így lehetőség teremtődik a mezőgazdaság számára kihelyezhető jelzáloghitelek finanszírozására.
A jelzáloghitel-törvénytervezethez fűződő konkrét észrevételeim előtt engedjék meg, hogy néhány szóban utaljak a magyar mezőgazdaság elmúlt évtizedekben végbement pénzügyi, monetáris, politikai oldalról történt pusztítására. A jelenlegi szocialista, majd évtizedekkel korábban kommunista párti kormányzatok célirányosan vonták meg a mezőgazdaságtól a fejlesztéshez szükséges pénzügyi forrásokat. Történt ez egy időben padláslesöpréssel, majd szocialistább időkben a mezőgazdasági állami támogatások lassú elvonásával.
1997-ben a mezőgazdasági termelőkre kirótt társadalombiztosítási adóterhek révén a földművelésügyi miniszter vette célkeresztjébe a magyar parasztságot. A Kecelen, Kiskőrösön, Hajdú-Bihar, Csongrád megyében állított úttorlaszok, feltételezem, megfelelő módon jelzik a koalíciós kormánynak, hogy a mezőgazdaságot a társadalombiztosítási adóterhek kivetésével sem tudják tönkretenni, földjének elhagyására és a mezőgazdasági termelés feladására kényszeríteni a kisparasztot.
A Független Kisgazdapárt hétéves parlamenti működése során következetesen küzdött a parasztság földhöz jutásáért. Az előző kormányzattal való szakításnak is az egyik legfőbb oka volt, hogy nem merték következetesen felvállalni a vidék ügyét. Kisgazda nyomásra földhöz jutott ismét a paraszt, de a paktumot kötő kabinet magára hagyta a parasztságot. Hitellel, adókedvezményekkel, állami támogatásokkal nem támogatta meg az új gazdákat.
(20.20)
Az elmúlt évtizedekig állami tulajdonban lévő magyar kereskedelmi bankrendszert sem irányította oly formában, hogy a mezőgazdaság hitelezésére alkalmas, alacsonyabb kamatozású, a termelés biológiai alapjaihoz illeszkedő, hosszabb lejáratú hitellehetőséget teremtsen. Az éppen tízéves fennállását ünneplő kétszintű bankrendszer ünnepi szónokai éppen arról feledkeztek meg számot adni, hogy a Magyar Nemzeti Bank a monetáris irányítás legkülönbözőbb eszközeivel olyan befolyást gyakorolt a kereskedelmi bankokra, hogy az agrárszektor hitelezése még véletlenül se kerüljön hitelkihelyezési politikájuk homlokterébe.
Szomorú tény az is, hogy maguk a kereskedelmi bankok ügyfélkapcsolataik alakításában mindössze pénzügyi betétgyűjtési színterükké tették a vidéki lakosságot és a mezőgazdasági termelőket. Pénzt nem adtak a mezőgazdaságba, csak az onnan megtermelt szerény jövedelmeket gyűjtötték össze, hogy felelőtlen bűnös vagyonkezelői magatartással az új gyárigazgatók hatalmának megszilárdítása érdekében kihitelezzék. (Sic!) A hitel megtérülésének elmaradása miatt bekövetkezett infláció terheit pedig ismételten a mezőgazdasági népesség nyakába akarták varrni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Mint a felszólalásom elején is utaltam rá, a Kisgazdapárt üdvözli azokat a törekvéseket, amelyek a földhöz jutott mezőgazdasági termelők hitelhez juttatását szorgalmazzák. Azonban tisztelettel kérem, hogy ezen előterjesztett törvény formájában hangzatos jelszavak mögé bújva ne kívánják megtéveszteni a magyar parasztot és a kisgazdákat. Önök azt gondolják, elhiszem, hogy önök a magyar parasztságot önzetlenül segíteni akarják? Dehogyis! A földet akarják, az ősi jussot akarják elvenni a magyar paraszttól. Olyan bankot állítanak be a törvénybe, ami például 85 százalékban külföldi kezekben van. Ami nem sikerült Rákosinak, azt most egy bankkal gondolják átjátszani a multinacionális befektetőknek.
A Kisgazdapárt mindig azért küzdött, hogy a külföldiek ne vásárolhassanak termőföldet. Ezt a nagyobbik kormányzópárt is megszavazta. Egy olyan bankkal, amelyet ugyan Magyarországon bejegyzett a cégbíróság, de 85 százalékban külföldiek tulajdonában van, a külföldiek könnyűszerrel megszerezhetik a paraszttól a magyar földet. Ha majd egy év múlva ismét emelik az adóterhet, egy-két értékesebb földterületre kiadnak jelzáloghitelt, a közgazdasági körülmények változnak, és a paraszt nem tudja időben visszafizetni a hitelt. Ekkor a 85 százalékos külföldi tulajdonnal rendelkező jelzáloghitelben érvényesíti majd a jelzálogjogát, és a külföldi elveszi a földet a paraszttól. Mi végeredmény? Mintha a külföldi kezébe adtuk volna, mert hiszen külföldi tulajdonban álló jelzálog-hitelbank nem magyarnak számít, hanem idegennek.
Tisztelt Országgyűlés! A Kisgazdapárt mindent megtesz a mezőgazdasági népesség boldogulásáért. Azonban ez a törvény az előterjesztés formájában csak a parasztság kisemmizéséhez, földről való elkergetéséhez biztosít jogi kereteket. Ezt én nem támogatom. Kihangsúlyozom még a törvénytervezet csalárd voltán túl azt is, hogy a magyarországi földpiac kialakulatlan. Sok helyütt a kormányok tehetetlensége miatt a földnyilvántartási rendszer nem alkalmas a tulajdonosi viszonyok nyomon követésére. A jelzáloglevelek felvásárlásával teremtett refinanszírozási hitelkeret biztosítása pedig több oldalról is kétséges.
A magyar gazdaságban a korrupcióból és más bűncselekményekből származó jövedelmek elképesztő méreteket öltöttek. Beláthatatlan következményekkel járna az, ha ezen bűncselekményekből származó jövedelmek a mezőgazdaság finanszírozására kerülnének, kiszolgáltatva ezzel a magyar vidéket a maffiózóknak és a külföldi befektetőknek.
Az előterjesztett hitelezési koncepció hiányossága még az, hogy a mezőgazdaság hitelezési igényéhez és szerkezetéhez messze nem igazodik. Magyarországon a XIX. század közepétől kezdődően a mezőgazdasági hitelezéssel létrehívott speciális pénzintézetek három birtokméretre specializálódtak, illetve alakultak ki. Az első: a nagy- és középbirtok - 100 hold felett - hitelezését az Országos Földhitelintézet látta el, amely 1947-ig állt fenn. A második: a kisbirtokok - 5-100 holdig - hitelezésére állították fel a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetét. A törpebirtokosokat pedig a helyi hitelszövetkezetek finanszírozták, amelyek felügyeletét az Országos Központi Hitelszövetkezet látta el. Kérdezem, hogy ma a magyar parasztság két-három hektáros földjeit milyen hitellel fogjuk ellátni.
A törvénykoncepció átgondolatlan abban a tekintetben is, hogy a mezőgazdasági hitelezési célirányt a különböző birtokméretek kategóriájában nem rögzítette. Azzal a javaslattal éltem a kormány felé, hogy a földjelzálog-hitelezés intézménye tulajdonjogilag a magyar államé legyen százszázalékosan.
(Az elnöki széket dr. Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke foglalja el.)
Ezáltal az esetleges végrehajtási eljárások során a bank tulajdonába kerülő földterületek magyar állami tulajdonba és rendelkezési jogba kerüljenek, ne pedig idegen által diktált tulajdonba. A termőföld semmi szín alatt se kerüljön idegenek kezébe! Szeretném, ha a tisztelt kormányzat ezt a koncepciót magáévá tenné. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Független Kisgazdapárt soraiból.)
