LAKATOS ANDRÁS
LAKATOS ANDRÁS
LAKATOS ANDRÁS (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az általános vita eddigi szakaszában azt hallottam, amikor részt tudtam venni, hogy szinte minden hozzászóló helyeselte, üdvözölte ennek a nagyon fontos törvénynek a megalkotását.
Én is csak erősíteném, üdvözölni lehet, hogy a kormány igen hosszú szakmai munka alapján és sok egyeztetés után, melyből nem felejtették ki a különböző szakmai szervezeteket sem, beterjesztette ezt a törvénytervezetet, mert úgy gondolom, és azt tapasztalom, hogy az érintett szakmák legalább annyira várják, mint a reklámfogyasztók ennek a törvénynek a megjelenését, igen nagy a várakozás a törvény elfogadását illetően, mert úgy gondoljuk, megindulhat egy egészséges alkalmazása ennek a törvénynek, amely a mai gazdasági viszonyok között már nélkülözhetetlen.
A piacgazdaság kialakulásának beindulása, a piaci verseny erősödése eredményeként a reklám szinte önálló iparággá vált most már kis hazánkban is. Jelzi ezt különösen az, hogy nő a reklámügynökségek száma, igen színvonalas verseny folyik közöttük, növekvő számban jelennek meg a különböző reklámhordozók. Egyáltalán a marketing munkának ez az eleme igen komoly térnyerést élt meg az utóbbi időben, és úgy is fogalmazhatok, hogy mostanra a reklám mennyiségi növekedése, amely az utóbbi időben jól tetten érhető volt, úgy tűnik, átvált egy minőségi kategóriába, és ennek a váltásnak az eddigi helyzet nagymértékben akadályozója volt.
Azt gondolom tehát, hogy egy minőségi változáson átmenő reklámnak ez a törvénytervezet - természetesen módosítások után - igen jó kerete, igen jó alapja lehet.
A törvény megalkotását még inkább sürgette az, hogy a jelenlegi törvényi szabályozás olyan módon van megoldva, ahogy erről az államtitkár asszony is szólt a bevezetőjében, sok helyen nem is mindenütt teljesen koherensen, nehezen tettenérhetően van a törvényi szabályozás, és ez is indokolja, hogy ez a törvény most megalkotódjon, létrejöjjön, és keretet, alapot adjon a reklámozás szabályozott feltételeinek.
Nem volt könnyű helyzetben a törvényalkotó, hiszen nagyon-nagyon sok érdeket kellett valamilyen módon arányosítani, megjelentetni ebben a törvényben. Ha csak azt a két nagy érdekcsoportot említem, amely a szóbeli kiegészítésben szintén ki lett emelve, hogy egyrészt eleget kell tenni a fogyasztói érdekek védelmének, a piaci verseny fenntartásának, másik oldalról eleget kell tenni a verseny és az üzleti tisztesség biztosításának, ezek nagyon gyakran ellentmondanak egymásnak, s ezt kezelni, megoldani sem volt könnyű; nem beszélve azokról az érdekkülönbségekről, amelyek itt a vitában is nagyon képlékenyen megjelennek, többek között az élvezeti cikkek reklámja és az azt fogyasztók érdeke között meglévő feszültség.
Én úgy gondolom, hogy a tervezetnek az egyik legfőbb erénye, hogy kellő és helyes arányt tudott találni a korlátozás és a megengedés között. Nem szélsőségesen korlátozó, még az úgynevezett érzékeny iparágak, mint a gyógyszer, szesz- és dohányipar területén sem. Ezen termékek reklámjának szabályozására külön is kitér a tervezet. Előttem éppen Szabad György képviselőtársam elemezte a 11. §-t, s ez is mutatja, hogy ezeknek a termékeknek a reklámtörvényben való szabályozása nem kis vitákat váltott ki már az általános vitában is, de gondolom, hogy a részletes vitában még inkább ki fognak domborodni azok a nézetkülönbségek, érdekkülönbségek, amelyek e téren megtalálhatók.
Azt gondolom, röviden szólva e témáról, hogy helyes, és a fogyasztói érdeket és a versenyképesség szempontjait is kellő, a ma elvárható módon vette figyelembe a törvény, hogy korlátozásokkal ugyan, de lehetővé teszi a tervezet a közterületen és a felnőtt sajtóban e termékek reklámozását. Ugyanakkor magam is szeretném hangsúlyozni, csak helyeselni lehet, hogy szerintem elég markánsan tiltásokat fogalmaz meg a fiatalság védelme érdekében, hiszen felelős reklámozónak nem is lehetne célpontja az ifjúság; jól tudjuk ugyanakkor, hogy kellő szabályozottság hiányában bizony ez elsikkad, és nem egyszer célzott réteggé válik az ifjúság.
Szerintem az a szabályozás, amely a törvénytervezetben most e vonatkozásban megfogalmazódik, ma valamennyi érdeket kellő módon figyelembe véve jól van megfogalmazva.
(18.50)
Ugyanakkor magam is szeretném hangsúlyozni - többen szóltak erről -, hogy nagyon fontos, és a jó működés kritériuma is talán, hogy pontos és körülhatárolt módon határozza meg a korlátozásokat a törvény, éppen annak érdekében, hogy ne nyújtson lehetőséget esetleges értelmezési vitákra és ezáltal a törvény kijátszására.
Csak példaként említem, hogy pontosítani kell a szabadtéri reklámhordozók fogalmát; vagy pontosítani kell - amit éppen Szabad György képviselőtársam említett - a 11. § (2) bekezdés c) pontjában a "túlzott" szót, hiszen ez így nem definiálható. De én a módosításhoz és pontosításhoz értem azt is, amikor arról beszél a törvény, hogy bizonyos termékeknél csak kereskedelmi céllal lehet kóstolókat szervezni. Úgy gondolom, meg kell és meg lehet találni a megoldást arra, amit e tiltás takarni akar, anélkül, hogy sérüljenek az érdekek, és a magyar szokások mégis megmaradjanak.
Az általam is helyesnek tartott tiltások mellett ugyanakkor kár lenne néhány bizonytalan és - véleményem szerint - indokolatlan minősítéssel befolyásolni a fogyasztót. Tudom, hogy itt vita van közöttünk, talán meg is köveztek érte, de el kell mondanom: miközben magam is helyeslem, hogy a cigaretta reklámján, illetve dobozán rajta van a figyelmeztetés, hogy a dohányzás káros az egészségre, mégsem tartom célszerűnek, sőt túlzónak tartom azt a szlogent, amit úgy fogalmaz meg a mostani tervezet, hogy "a dohányzás súlyosan károsítja az ön egészségét". Úgy gondolom, ha az eredeti szlogent - amely ráadásul koherens is a 36/96. FM-NM-IKIM-rendelettel, amit nemrég fogadtunk el és amely éppen a dohánytermékek előállítását szabályozza - végigelemezzük, mely azt mondja, hogy "a dohányzás káros az egészségre", megállapíthatjuk, hogy ez a szlogen pontosan takarja azt is, amit Herbert Ferenc képviselőtársam akar, hiszen nemcsak azt mondja, hogy az önére, hanem azt is, hogy a szomszédjáéra, a környezetére. Véleményem szerint tehát pontosan ellentétes, szűkítő hatást vált ki a mostani tervezetben lévő szlogen, ezért - ha nem kívánunk túlzásokba esni - el lehetne fogadni a néhány éve működő szlogent, vagyis azt, hogy "a dohányzás káros az egészségre" felirat kerüljön ezekre a reklámokra.
Hogy a mérete, a színe, a betűnagysága és a formája milyen legyen, azon lehet vitatkozni, de kétségtelenül igaz, hogy ha a Szabad György képviselő úr által említett hölgyön nem a szoknya aljára, hanem a mellére teszünk valamilyen jelzést, azt több férfiszem észreveszi. No de a reklámozás célja nem feltétlenül az odaírt szöveg, hanem a hölgy ruhája, és ezért a kellő arányok megtalálása, azt gondolom, nagyon fontos.
Én is szeretnék egy mondatot szánni az önszabályozás érvényesülésének. Tudva, ismerve és helyeselve, hogy - különösen az érzékeny területeken - van önszabályozó kódex, ami már működik, úgy gondolom, célszerű lenne, ha a törvény e vonatkozásban erősítené ezeket az önszabályozó kódexeket, helyet, lehetőséget adna, vagy egyfajta megerősítést fogalmazna meg ezeknek a megalkotására, betartatására - azzal persze, amit Takács képviselőtársam is mondott, hogy a törvény nem lehet engedékenyebb, mint a kódexben megfogalmazottak.
Ami az eljárási szabályokat illeti, az általános vita kapcsán nem bocsátkoznék ennek az értékelésébe, csupán azt szeretném nyomatékosítani, hogy tovább kell gondolni ezt a szabályozási módot. Nem pontosak ezek, mert keverednek az eljárási szintek, az eljárási területek, a kérelemre, illetve a hivatalból kezdeményezett eljárások szabályozása nem pontos, nem tiszta az eljárásban részt vevő személyek köre; és még néhány észrevételt meg lehet itt fogalmazni. Úgy gondolom, ha valóban működőképes törvényt akarunk alkotni, és számon kérni akarunk, akkor nagyon fontos lenne, hogy ebben az eljárási szabályban is igyekezzünk egyértelműen fogalmazni, netalán - többen hiányolták ezt a vitában - a kiszabható bírság kereteit is megfogalmazni, mert ez már önmagában is kézzelfoghatóbb, determinálóbb, mint a mostani állapot, amely nem fogalmaz meg ilyen jellegű bírságkereteket.
Végezetül, tisztelt képviselőtársaim, még egy gondolatot szeretnék megemlíteni. Arra szeretném felhívni valamennyiünk, de különösen a magyar mezőgazdaságban és élelmiszeriparban érdekeltek figyelmét, hogy az eddigieknél sokkal érdemibben kell foglalkoznunk a magyar termék piacra jutása érdekében az újonnan megalkotandó reklámtörvény lehetőségeivel. Azt gondolom, világosan látszik, hogy már a termelés szintentartása, növelése pedig különösen a belföldi, reméljük növekvő fizetőképes kereslettől várható leginkább. Ha mi nem célozzuk meg a reklámtörvény alapján ezt a fogyasztói réteget, akkor belföldi piacvesztésre kerül sor magyar termékek esetében, hiszen a lényegesen nagyobb gyakorlattal és múlttal rendelkező, színvonalasabb reklámot folytató külföldi érdekeltségek, netán külföldi termékek fogják megragadni a fogyasztók figyelmét, és félő, hogy ezt a - remélem - növekvő fizetőképes keresletet nem a magyar termékekből, hanem az importtermékekből fogják lekötni. Ez pedig az Európai Közösség felé menve, különösen az élelmiszer-gazdaság mai teljesítményét is figyelembe véve semmiképp nem kívánatos. Bővíteni, növelni kellene a termelést, a hazai fogyasztást. Ez részben szemléletváltást is igényel a fogyasztók részéről - ezen is érdemes lenne egyszer elgondolkodni -, de elkerülhetetlen, hogy aktívabban éljünk a megalkotott törvényadta lehetőséggel, és - bár drága - kezdjük el reklámozni hazai termékeinket is.
Igaz, ehhez előbb még egy utat meg kell járni: el kell kezdenünk márkásítani ezeket a termékeket, el kell kezdeni élni a védjeggyel és a tanúsítványokkal. S természetesen alapkövetelmény, hogy a termékek minősége standard legyen, hogy reklámozni lehessen őket és fel lehessen rájuk hívni a fogyasztók figyelmét. Jó lenne, ha a most alkotandó törvény helyes alkalmazásával egyre több hazai hús- vagy bortermék, netán szabolcsi alma, szatmári szilva vagy szabolcsi burgonya megkapó reklámja is megjelenne, mert ennek eredményeként talán javulhatna a hazai termelők termékaránya fogyasztási struktúránkban.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti oldalon.)
