DR. HATVANI ZOLTÁN
DR. HATVANI ZOLTÁN
DR. HATVANI ZOLTÁN (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Torgyán József képviselőtársamat hallgatva az volt a benyomásom, hogy a szakértői nagyon felületesen olvasták el ezt a törvényjavaslatot, és tovább hallgatva őt, fel kellett fedeznem, hogy itt, előttünk kezdte elolvasni ezt a törvényjavaslatot, beleolvasott, és nagyon-nagyon felületes, a tőle ismert stílusú véleményt alkotott erről az egyébként igazán szakszerű javaslatról; ahogyan a gazdasági bizottság vitáján az ellenzék is többször megállapította: szakszerűség jellemzi ezt a törvényjavaslatot. Egyébként én azt, amit erről a törvényjavaslatról mondani fogok, saját személyes tapasztalataim alapján állítottam össze, de számítottam - mint majd kiderül a beszédemből - hasonló felvetésekre, ezt várni lehetett.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Amikor 1990-ben egyéni körzet képviselőjeként Észak-Borsod falvainak, községeinek gondjaival kezdtem ismerkedni, talán a leggyakrabban a telefonkapcsolatok hiánya és minősége miatti panaszokkal találkoztam. A legmegrázóbb élményem az volt, amikor síró özvegy keresett fel fogadóórámon azzal, hogy a férje meghalt azért, mert a falujukban még éjszaka működő segélykérő telefon sem volt. Volt falu, ahol lefényképeztek akkor a kurblis, dugdosós telefonközpont mellett, és kérték, hozzam el a fényképet az Országgyűlésbe, és kérjem a tisztelt Házat, hozzon törvényt, hogy minden faluban legyen legalább egy éjjel-nappal működő telefon.
1992-ben az Országgyűlés megszavazta a távközlési törvényt. Ez a törvény, amely utat nyitott a távközlési szolgáltatások versenye, a távközlési piac privatizációja előtt, megszüntetve annak addigi állami monopóliumát, majd a privatizációs törvény, amely lehetővé tette, hogy az állami távközlési szolgáltató vállalat nagyobbik hányada magánvállalkozások tulajdonába kerüljön, szinte hihetetlen mértékű fejlődést indított el a távközlési szolgáltatások terén. A korszerű központokhoz kapcsolt telefonok Magyarország minden falujába eljutottak, de rendkívül nagy fejlődés következett be a szolgáltatások körének bővülésében is, itt most csupán egyet, de a jövő szempontjából a legfontosabbat, a világ információs sztrádájához, az Internethez való csatlakozást említve.
Ma senki nem vitatja, hogy a telefon olyan közügy, amely egész társadalmunk legalapvetőbb érdekeit is szolgálja, azok érvényesülésére mindenkor meghatározó hatással bír. Pontosan ez az, amiért a jogi szabályozás mellett elengedhetetlen egyes esetekben a közvetlen kormányzati beavatkozás, széles körben pedig a társadalmi ellenőrzés. A távközlési törvény e beavatkozások intézményeit és módjait is meghatározza, amikor felsorolja az állami, azon belül a szakminiszteri feladatokat, és rendelkezik a mérnöki minősítő bizottság, valamint a Távközlési Érdekegyeztető Fórum létrejöttének kezdeményezéséről.
Tisztelt Országgyűlés! Mivel a távközlési törvény rendelkezése szerint az állami feladatok ellátásába - így értelemszerűen a jogszabályozásba is - be kell vonni a Távközlési Érdekegyeztető Fórumot, engedjék meg, hogy erről a fontos, de azt hiszem, még nem eléggé ismert és elismert intézményről külön is szóljak. Indokoltnak tartom ezt azért is, mert a fórum előzetes véleményét a tárgyalásunk tárgyát képező törvényről az előterjesztő is figyelembe vette, de érdeklődésemre engem is nagy készséggel segítettek szakemberei a törvényjavaslat minősítésében.
A fórum olyan civil szervezet tehát, amelynek létrejöttét a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter kezdeményezte, de a fogyasztók, a vállalkozók és az önkormányzatok képviseletei alapították és működtetik. A fórum a célját, összhangban a távközlési törvénnyel, alapszabályában így fogalmazza meg: "A fórum célja a távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvényben meghatározott állami feladatok ellátásának befolyásolása, az állami feladatok meghatározásánál és végrehajtásánál a széles körű társadalmi érdekek képviselete, ezen belül pedig a fogyasztók, a szolgáltatók és a gyártók érdekeinek összehangolása, törekvéseik fórumon belüli artikulálása." Olyan célok ezek, tisztelt képviselőtársaim, amelyek teljesülése széles körű társadalmi érdekeket érint, éppen ezért az Országgyűlésnek érdemes a jövőben nagyobb figyelmet szentelnie ezen intézmény működésének. De a fórumot mint civil szervezetet azért is ajánlom tisztelt képviselőtársaim figyelmébe, mert létrejötte és működésének története jó példája lehet az állami és civil szervezetek hatékony együttműködésének és perspektívájának.
Tisztelt Országgyűlés! Ma, 1997. május 26-án, amikor többszöri halasztás után végre napirendünkre vehettük a kormány által már februárban elfogadott törvényjavaslatot, tudjuk, hogy a magyar távközlés túl van a fejlődés első szakaszán. Előttünk a következő szakasz, amelyben nagy ütemben kell bekapcsolni a telefonszolgáltatások körébe újabb fogyasztók tíz- és százezreit, de tovább kell bővíteni az úgynevezett értéknövelt szolgáltatások körét is. De ebben a szakaszban eleget kell tennünk az Európai Unióhoz való csatlakozás jogharmonizációs követelményeinek is. Ebben a szakaszban az Európai Unióban - már 1998. január 1-jéig - az európai fogyasztók távközlési igényeinek minden eddig elképzeltnél magasabb színvonalú kielégítése érdekében létrejöhet a távközlési rendszerek határok felett, európai méretű, csakis a fogyasztók érdekében szabályozott, egyébként teljesen szabad versenye.
Az előttünk álló szakasz másik fontos jellemzője - a további mennyiségi változások mellett - várhatóan a fogyasztókért folyó verseny lesz; e verseny eredménye pedig a fogyasztók számára a színvonalasabb és olcsóbb szolgáltatás kell hogy legyen. E várakozás igazolására megemlítem, hogy nyugat-európai országokban az elmúlt öt évben a beszélgetések díja 40-70 százalékkal csökkent.
Tisztelt Országgyűlés! Vajon ebben a mai helyzetben milyen szabályozási feladatok hárulnak ránk? És beleillik-e e feladatok körébe az előttünk fekvő T/3925. számú törvényjavaslat, amely a távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény módosításáról szól?
Az első kérdésre az a válasz, hogy az Országgyűlésnek valóban mielőbb meg kell ismerkednie a kormány hírközlési politikájával, és abban állást kell foglalnia. Ez a dokumentum gyakorlatilag készen van. Most a tárcaegyeztetésen van a sor, az őszi ülésszakunkon remélhetőleg a kormány elénk terjeszti.
(20.40)
A hírközlési politika elfogadását követően kerülhet sor a távközlésünk jogi szabályozásának - Torgyán képviselőtársam által is várt, óhajtott - radikális, Európa-konform módosítására. Ebben a törvényben kell majd többek között teljesíteni a koncessziós rendszerek viszonyának, az egyetemes szolgáltatási kötelezettségnek, a szolgáltatások szabad versenyének, a három kapcsolódó terület - úgy mint a távközlés, az informatika és a média - konvergenciájának szabályozási feladatait.
Arra a kérdésre, hogy beleillik-e a szabályozási feladataink körébe a jelen törvényjavaslat, az SZDSZ-frakciónak az a válasza, hogy feltétlenül. Lényegében ez a törvényjavaslat időközben feltárt pontatlanságokat korrigál, jogharmonizációt segít elő az időközben megjelent más, így például a médiatörvényekkel, a fogyasztói érdekek hatásosabb érvényesítését segíti elő, közérdekű adatok szolgáltatásának biztosítását írja elő és így tovább; nekünk, az SZDSZ-frakciójának ezt mondja, ezt mutatja ez a törvényjavaslat.
Tisztelt Országgyűlés! Bizonyára több képviselőtársunk fogja magánvéleményével - és mint hallottuk, ez már részben meg is történt - és frakciója álláspontjával is kritizálni ezt a törvényjavaslatot. Kritika éri majd valószínűleg a benne lévő módosításokat, de még inkább a várt és hiányzó módosításokat, talán az 1992. évi távközlési törvény egészét is.
Megjegyzem: én magam is türelmetlenül várok több olyan szabályozási előírást, így például a szolgáltatók részletezett számlaadási kötelezettségét, a belépési díj valamikori eltörlését vagy korlátozását s a többi, amelyet a fogyasztók ma sürgetnek, de be kell látnom - és erre kérem képviselőtársaimat is -, hogy ezek és hasonló igények teljesítése itt, ebben a törvényjavaslatban és ma nem időszerű. E kérdések szabályozása legyen majd az átfogó újraszabályozás és más fontos törvények, így például a fogyasztói érdekvédelmi törvény feladata.
Tisztelt Országgyűlés! Az SZDSZ-frakció nem tartaná helyesnek, ha a hírközlési politika elfogadása előtt az Országgyűlés a kisebb-nagyobb hibákkal működő, de lényegében a célkitűzését jól teljesítő 1992. évi távközlési törvényt most nemcsak részleteiben javítaná, aktualizálná, hanem alapjaiban is változtatni próbálná. Módosítási javaslatunk nekünk is lesz, de csakis az előterjesztő által megnyitott paragrafusokhoz és elsősorban további pontosító szándékkal. Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps.)
