DR. ISÉPY TAMÁS
DR. ISÉPY TAMÁS
DR. ISÉPY TAMÁS (KDNP): Tisztelt Országgyűlés! A képviselői időszámításban még érzékelhetően hajnalinak számító időpont ellenére nyilván akad majd valaki a buzgók közül, aki a törvényalkotásból most kihasított öt percemet a napirend előtti felszólalások elleni érvként kívánja majd lobogtatni. Mégis vállalom a kockázatot, mert hitem szerint a 68. Ünnepi Könyvhét megnyitása országos jelentőségű ügy; az pedig egyenesen rendkívüli, hogy az elpiacosodott kulturális viszonyok között egyáltalán meg tudják rendezni; a halaszthatatlanság oka pedig, hogy ma délután kerül sor az ünnepélyes megnyitóra.
A tágabb értelemben vett könyv története évezredekkel ezelőtt kezdődött, és az emberi társadalom történetével párhuzamosan alakult. A könyv kulturális értékek hordozója, eszmék és gondolatok bőséges tárháza, az érdeklődő ember hallgatag társa és őszinte barátja. A könyvről legalább annyi szerelmi vallomást írtak, mint az imádott kedvesről, de az időkorlát miatt csak kettőt szeretnék idézni két különböző korból: a XVIII. századi Montesquieu számára a könyvek olvasása a függetlenség csúcsfoka volt az élet ízetlenségeivel szemben: "Sohasem volt egyetlen kellemetlenségem sem, amelyet egy órai olvasás el nem oszlatott volna"; a XX. századi magyar költő, Juhász Ferenc nem tudja elképzelni az életet a könyv nélkül: "Én hiszek a könyvben, mert a könyv halhatatlan, a könyv az emberi lét legszebb teljesítménye".
Az eszméket és gondolatokat hordozó könyv persze veszedelmes fegyver is, és hiába írta Rousseau, hogy a könyv elégetése nem válasz a könyvre, se előtte, se utána nem hallgattak rá. A mohamedán elvakultság felgyújtotta az alexandriai könyvtárat, az inkvizíció az eretnekkel együtt - a biztonság kedvéért - elégette az eretnek művet is, a spanyol hódítók máglyára vetették a maja kultúra alkotásait, a nácizmus 1933. május 10-én a berlini Opernplatzon gyújtotta meg a könyvmáglyát, később a máglyát a zúzda és a tilalmi elzártság váltotta fel. A máglyák, a zúzdák és az új ellenség: a számítógép és az Internet sem tudta a könyvet legyőzni, és megnyugtató látvány maradt a könyv fölé hajló emberi arc. Nem szeretnék senkit untatni olvasásszociológiai és könyvkiadási statisztikai adatokkal, de azért jó tudni, hogy a nálunk a százezer lakosra számított kiadott könyvek számában verjük például Ausztriát, Franciaországot, Hollandiát, Németországot és Olaszországot.
Ma délután a magyar könyvkiadók és könyvterjesztők elkötelezett munkája eredményként ünnepélyesen megnyitják a 68. magyar könyvhetet. A könyv ünnepe szép múltra tekinthet vissza: Supka Géza 1927-ben vetette fel az ötletet, és 1929. május 13-án már meg is kezdődött az első könyvhét, ahol hárompengős olcsó kiadásban vehették meg az olvasók például Szabó Dezső Elsodort faluját és Móra Ferenc Ének a búzamezőkön című könyvét. Aquinói Szent Tamás félt az egykönyvű embertől, mert az egykönyvűség egyoldalúságot, elfogultságot, elvakultságot eredményez. A mai könyvhéten 160 könyvcím szerepel, 48 hazai kiadó 122 könyvheti kiadványa és 12 határon túli kiadói műhely 38 kötete, tehát bőséges a kínálat és lehet válogatni.
Az ünnep alkalmából innen, a politika műhelyéből Babits Mihály versének négy sorával szeretném köszönteni a könyvek műhelyeinek szorgos munkásait:
"Ó, ne mondjátok azt, hogy a könyv ma nem kell,/ hogy a könyvnél több az élet és az ember,/ mert a könyv is élet és él, mint az ember,/ így él emberben könyv, s a könyvben az ember."
Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
