AKAR LÁSZLÓ
AKAR LÁSZLÓ
AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Engedjék meg, hogy kiegészítsem az ön által felsorolt tényeket.
A lakás-takarékpénztárakról szóló törvényt valóban november 5-én fogadta el az Országgyűlés, azonban a törvény alapjául szolgáló, a lakás-takarékpénztárak szabályozásának hátterét is képező hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény csak november 19-én került elfogadásra. A kapcsolódó kormányrendeletek végleges formáját csak a törvények véglegesítése után, azok pontos ismeretében lehet megfogalmazni. A lakás-takarékpénztárakról szóló törvény két rendelet megalkotására adott felhatalmazást a kormánynak. Ezek közül az állami támogatás igénylésének, folyósításának, elszámolásának és a felhasználás ellenőrzésének rendjét szabályozó rendeletet a kormány decemberben elfogadta, és az hatályba is lépett.
A törvény általános szinten kellő felhatalmazást ad az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletnek arra vonatkozóan, hogy a lakás-takarékpénztárak általános szerződési feltételeit az engedélyezés során megítéljék. A törvény 3. §-ának (6) bekezdése ugyanis kimondja, hogy "az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet a működési engedély iránti kérelmet elutasítja, ha az általános szerződési feltételek a szerződések teljesíthetőségét nem mutatják tartósan garantáltnak, vagy a szerződéses összegek kiutalását indokolatlanul elhalasztanák, méltánytalanul hosszú minimális megtakarítási időket határoznak meg, vagy a betételhelyezők egyéb érdekeit nem védik megfelelően". Ugyanakkor a 18. § (2) bekezdése szerint "a lakás-takarékpénztár köteles általános szerződési feltételeit oly módon meghatározni, hogy azok hosszú távon biztosítsák a lakás-előtakarékoskodók és a lakás-takarékpénztár által vállalt kötelezettségek összhangját".
Véleményem szerint ezek az általános szabályok kellő eligazítást adnak a lakás-takarékpénztári tevékenység előkészítésével évek óta foglalkozó társaságoknak, különösen azoknak, amelyek külföldi részvétellel kívánnak megalakulni. Ez a fajta szabályozás ugyanis nem ismeretlen a német gyakorlatban jártas befektetők számára.
A második, a lakás-takarékpénztár általános szerződési feltételeire vonatkozó részletes szabályokat meghatározó rendelet ezért sokkal inkább az engedélyezést végző felügyelet számára adhat segítséget a szerződési feltételek objektív elbírálásához. Ezért vita is volt arról, hogy jelenleg szükséges-e egyáltalán ilyen szabályozás, és ha igen, az végrehajtási jogszabálynak tekinthető-e. E vita mostanra lezárult, a rendelettervezetről a felügyelettel lefolytatott tartalmi egyeztetéseket követően jelenleg folyik az államigazgatási egyeztetés, és - aláhúzom - még februárban dönt róla a kormány.
Ugyanakkor szeretném elmondani azt is, hogy ez a helyzet nem akadályozza a lakás-takarékpénztárak megalakulását. A hitelintézeti törvény szerint hitelintézet alapítása két lépcsőben történhet: először alapítási engedélyt kell kérni az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelettől, majd ezt követően kerülhet sor a működési engedély iránti kérelem benyújtására. Az alapítási engedélyek kiadásához erre a rendeletre nincs szükség. A megalakulni kívánó lakás-takarékpénztárak az engedélykérelmeket január elején beadták, de a felügyelettől kapott információk szerint még mindegyik kiegészítésre szorul. A kérelmek érdemi elbírálására csak a komplett kérelmek benyújtását követően van lehetőség. A törvény szerint mind az alapítási, mind pedig a működési engedély iránti kérelem elbírálására három hónap áll a felügyelet rendelkezésére. Ugyanakkor mindegyik cég ismeri a még hiányzó rendelet tervezetét is, így ez sem akadályozza a működési engedély iránti kérelem előkészítését.
Tisztelet Ház! Mindezek alapján kérem tisztelt képviselő úrtól a válasz szíves tudomásulvételét, természetesen azzal az ígérettel, hogy a teljes joggal hiányolt rendelet kiadására még februárban sor kerül. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)
