DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Úgy gondolom, itt megint egy rendkívül fontos gazdasági kérdést érintő törvénymódosításról van szó, amelynek lényege annak a ténynek a felismerése, hogy a gazdasági életben rendkívül elterjedt az a magatartás, amely szerint a csődbe került vagy felszámolási eljárás alá vont gazdasági társaságok vezető tisztségviselői általában tulajdonosként a társaságok csőd-, illetőleg felszámolási eljárása után újabb társaságot hoznak létre, és ezzel lehetőséget teremtenek önmaguk számára ahhoz, hogy a korábbi szabálytalan gazdálkodásuk vagy egyéb körülmények miatt csődbe, felszámolási eljárás alá került társaságokból az anyagi eszközöket és a vagyont kimentsék. Erre figyelemmel tartom rendkívül jelentősnek azt az előterjesztést, amely a következőképpen rendelkezik, egy új szakaszt bevivén a gazdasági társaságokról szóló törvény 29. §-ába. Eszerint nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője a csőd- vagy felszámolási eljárást elrendelő határozat jogerőre emelkedésétől számított öt évig, aki korábban olyan gazdasági társaságban látott el vezető tisztséget, felügyelőbizottsági tagságot, amely társaság jogerősen csőd- vagy felszámolási eljárás alá került.
Úgy gondolom, ez a rendelkezés az esetek döntő többségében alkalmas lehet arra, hogy megakadályozza a csődeljárás vagy felszámolási eljárás alá kerülő vállalat esetében a tisztességes állampolgárok kijátszását, tehát azt, hogy a gazdasági társaságban hívő beruházó személyeket megóvja azoktól az anyagi veszteségektől, amelyek annak következtében következnek be, hogy "turpis" módon jár el a gazdasági társaság vezető tisztségviselője. Az ötéves időtartam meghatározása kellő garanciát ad arra, hogy az efféle kijátszását a gazdasági társaságokról szóló törvénynek meg lehessen akadályozni. (Folyamatos zaj.) Úgy gondolom, nagyobb figyelmet érdemelne ez az előterjesztés, ha képviselőtársaim valóban meg akarnák akadályozni az ilyen tisztességtelen magatartást.
Ennek keretein belül még egy olyan előterjesztéssel is élek a beterjesztett törvényjavaslatban, miszerint vezető tisztségviselővé vagy felügyelőbizottsági taggá egy személy legfeljebb két gazdasági társaságnál legyen megválasztható. A jelölt a több tisztségre történő választásáról, sőt már a kijelöléséről az érdekelt gazdasági társaságokat legyen köteles előre tájékoztatni. Ez egy újabb garanciális elem ahhoz, hogy ne lehessen visszaélni ezekkel a tisztségekkel.
Felhívnám az igen tisztelt képviselőtársaim figyelmét, hogy a közelmúltban nagy vihart váltott ki éppen az összeférhetetlenségi törvény és annak a megkérdőjelezése. Úgy gondolom, ennek a javaslatnak az elfogadásával az összeférhetetlenségi törvényt illetően is egy jelentős előrelépés történne, hiszen a gazdasági társaságok tisztségviselői anyagi felelősségének fokozása céljából lenne indokolt korlátozni a vezető tisztségviselést és a felügyelőbizottsági tagság számát. A jelenlegi törvény több tisztség és bizottsági tagság vállalására is lehetőséget ad. Ennek korlátozását viszont indokolja, hogy részvételük a társaság tevékenységében formálissá válik, a vagyoni felelősségre vonás lehetősége pedig jelentős mértékben csökken.
Kérem ezért igen tisztelt képviselőtársaimat, ha valóban fel akarnak lépni a vagyoni visszásságok ellen, támogassák ezen javaslatom napirendre tűzését, és ha még azt tovább kívánnák javítani, erre lehetőségük lenne a módosító indítványok előterjesztésével. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az FKGP padsoraiban.)
(17.10)
