DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, igen tisztelt elnök úr. Igen tisztelt Képviselőtársaim! Négy fejezetben és tíz paragrafusban terjesztettem elő a feltűnő mértékű alaptalan vagyongyarapodásról szóló törvényjavaslatomat, amely ebben a tárgykörben az első kísérlet arra, hogy végre valami történjék a nemzeti vagyon eltűnése ügyében, mert amint az önök előtt ismeretes, a nemzeti vagyonnak körülbelül 80 százaléka úgy tűnt el, hogy a másik oldalon a lényegét tekintve semmilyen ellentétes vagyon keletkezése ki nem mutatható, és eddig a kormányzati oldalról mindig olyan védekezés hangzott el, hogy nem tudnak mit tenni ebben a kérdéskörben, mert az egész jogilag megfoghatatlan.
Én most ezért terjesztettem elő egy törvényjavaslatot, amely kellő alapot adhat arra, hogy az esetek egy igen tekintélyes részében felderítésre kerüljön, hogy milyen módon keletkeztek azok a vagyonok, amelyek feltűnően nagy vagyonoknak minősülnek - hangsúlyozom: csak ezekkel foglalkozom -, és amelyek mögött, ezt is szeretném hangsúlyozni, nincsen semmilyen piaci háttér. Tehát megmagyarázhatatlan jelentős vagyonok keletkezéséről van szó.
Az alapelvekben a törvény célját úgy határozom meg, hogy a feltűnő mértékű alaptalan vagyongyarapodás feltárására és az állampolgárok közti indokolatlan vagyoni egyenlőtlenségek megszüntetésére vonatkozik. Hangsúlyozom: a törvényből magából kitűnik, hogy a valóságos, tehát a munka nélküli és a piaci háttér nélküli jelentős vagyongyarapodásról van szó.
(17.00)
A törvény hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság területén élő magyar állampolgárokra és a köztársaság területén székhellyel rendelkező egyéni és társas vállalkozásokra.
Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az előterjesztés III. fejezetében a vagyonvizsgálat keretein belül külön kitér a törvény arra, hogy a bejelentés alapján az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal ellenőrzési osztálya vagyonvizsgálatot köteles lefolytatni, amelyről a gazdagodót az eljárás elrendelésével egyidejűleg értesíteni kell. A vagyonvizsgálatot végző adóhatóság jogosult az ellenőrzött személy elszámoltatására is. Ismétlem, képviselőtársaim, olyan vagyonokról van szó, amelyekről mi a médiákból olyan ismeretekkel rendelkezünk, hogy például valaki jelezte, hogy olyan szegény ember, hogy egy fél liter tejet nem tud a gyerekének megvenni, és néhány hónap múlva sok milliárdos vagyon tulajdonosa lett. Úgy gondolom, végre számot kell adnia a parlamentnek, hogy hajlandó-e komolyan fellépni az ilyen vagyonok létrejötte ellen, vagy nem. Álláspontom szerint ez egy vízválasztó a parlament életében, mert az ilyen vagyonok keletkezését fel kell deríteni, az ilyen vagyonok keletkezése tekintetében az adóhatóságnak a megfelelő eljárásokat le kell folytatnia.
Szeretném, ha az igen tisztelt képviselőtársaim egyetértenének velem abban, hogy a társadalom értetlenül áll a tény előtt, hogy az igen tisztelt Ház miért nem lép fel az ilyen esetekben, és egyáltalán miért tűri el azt, hogy a társadalom döntő része elszegényedett, egy pici része óriási vagyonhoz jutott, a lényegét tekintve munka nélkül, vagyon nélkül, korrupcióval, bűncselekménnyel, a tűzhöz való közelállással.
Ha önök valóban fel kívánnak lépni a korrupció és a feketegazdaság ellen, akkor szíveskedjenek tárgysorozatra tűzni ezt a törvényjavaslatot, és a jobbító szándékú módosító indítványaikkal annak érvényesülését elősegíteni. Köszönöm a támogatásukat. (Taps az FKGP padsoraiban.)
