SZALAY GÁBOR
SZALAY GÁBOR
SZALAY GÁBOR (SZDSZ): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Annak idején, amikor az előző parlament négyéves mandátuma idején meghoztuk az energetika legfontosabb törvényeit, így többek között a bányászatról, a gázszolgáltatásról és a villamos energiáról szóló törvényt, akkor elmondtuk, valószínűnek tartjuk, hogy ezek a törvények - a tapasztalat birtokában - majd módosításra szorulnak.
Mindez megjelent a koalíciós kormányprogram írott szövegében is, és képviselőtársammal, Miklós Lászlóval arra vállalkoztunk, hogy ezen egykori ígéretünknek eleget tegyünk, amikor benyújtottuk a gázszolgáltatásról szóló törvény módosítását jelentő önálló képviselői módosító indítványunkat. A gázszolgáltatásról szóló törvényjavaslatunk előterjesztői beszédét Miklós László képviselőtársam elmondta, és az általunk javasoltak sok lényeges pontját előterjesztői beszédében összefoglalta.
Én most arra tennék kísérletet, hogy az általunk benyújtott javaslat három lényegi pontját még külön aláhúzzam, azok fontosságára való tekintettel megemlítsem. Az első lényegi és neuralgikus pontja az általunk beadott törvénymódosításnak - mely nyilvánvalóan bizonyos érdekeket sért - a nemzeti gázértékesítő társaság szerepének konszolidálása, megerősítése, ami úgy tűnik, hogy bizonyos érdekeket természetesen sért, és ezért van, aki ezzel nem tud egyetérteni, van, aki ezt nem tudja helyeselni.
(19.20)
Mi azonban többen ebben a parlamentben, párthovatartozástól függetlenül egy olyan gázértékesítői monopóliummal rendelkező nemzeti integrált gáz- és olajipari céget álmodtunk meg és gondoltunk el, mely részvénytöbbségét tekintve ugyan különféle befektetők tulajdonában van, de mindemellett képes marad nemzeti érdekeinknek, ellátási kötelezettségének eleget tenni.
Ezért szükségessé vált a megszerzett tapasztalatok birtokában ezen gázértékesítői monopol-jogosítványoknak bizonyos szempontból történő erősítése, konszolidálása. Ez megtörtént egyébként már két évvel ezelőtt a bányatörvény módosítása során, amikor ugyancsak képviselőtársammal, Miklós Lászlóval a szabadvezetéki hozzáférés kérdését módosítottuk egy törvénymódosítás formájában oly módon, hogy az lehetőséget adott arra, hogy a Mol talpon maradhasson. E nélkül a törvénymódosítás nélkül ma bizony a nemzeti gázértékesítő társaság jóval kevésbé lenne sikeres cég, mint az jelenleg tapasztalható.
Van azonban egy-két kérdés, ahol úgy gondoltuk, hogy további erősítésre szorul a gázértékesítő társaság e pár jogosítványa. Négy ilyen kérdést említenék meg.
Mi úgy gondoljuk, ki kell mondanunk a törvénymódosítással azt, hogy nemcsak a gázszolgáltatás, de a gázértékesítés is természetes monopólium. Nem olyan értelemben természetes monopólium sem a gázszolgáltatás, sem a gázértékesítés, hogy el sem képzelhető lenne az, hogy a meglevő vezetékek mellett párhuzamosan újabb vezetékek kerüljenek kiépítésre. Ezért talán nem is a természetes monopólium megfogalmazása a helyénvaló, de mindenesetre ez a szokásos és elfogadott. Tulajdonképpen itt mi inkább törvény által biztosított monopóliumról beszélnénk; törvény által biztosított monopóliumról, ami nyilvánvaló, hogy nem az idők végezetéig és örökrevalóan szól, hanem a jelen időszakra vonatkozik.
Sokan azt mondják, hogy a nemzeti gázértékesítő monopóliumának fenntartása vagy megerősítése ellenkezik az EU-ban mára szokásossá vált liberalizáltsággal. Ez nem így van, tisztelt képviselőtársaim. Nem így van, az EU-n belül is óriási viták vannak arról, hogy milyen monopol-jogosítványokkal rendelkezzen a nemzeti olajtársaság, idézném például a francia példát vagy a német példát is. Ez nem eldöntött kérdés az EU-n belül sem, ezért tehát felesleges lenne nekünk elébe sietni a dolgoknak, pápábbnak lenni a pápánál, és rontani saját jövendőbeli alkupozíciónkat, amire pedig nagy szükségünk lesz majdan az EU-val történő csatlakozási tárgyalások beindulása során.
Ugyancsak ezen véleményemet támasztanám alá azzal, hogy bizony az energia-charta ügye, ratifikálásának ügye is rendkívüli módon húzódik és késik, a nyugat-európai országokban is, nemcsak nálunk. Ez egyértelműen azt jelenti, hogy ott sem eldöntött kérdés, hiszen jól tudjuk, hogy a liberalizáltság foka távolról sem előrehaladottabb, mint Magyarországon.
Mi tehát summa summarum úgy gondoljuk, hogy egyértelműen ki kell mondanunk, hogy a gázértékesítés természetes monopólium éppúgy, mint a gázszolgáltatás.
Továbbmenve: úgy gondoljuk, helyénvaló dolog az, ha a gázértékesítő eladhat közvetlenül gázt olyan fogyasztónak, nagyfogyasztónak - kifejezetten nagyfogyasztóról van szó -, amely képes a szállítóvezetéki gázátadóra közvetlenül csatlakozni. Ez bizonyos technikai-technológiai felkészültséget igényel, tehát nem mondható általánosnak az a fogyasztó, aki ezzel az esetleges törvénymódosításunkkal megadott lehetőséggel majdan élni tud.
Úgy gondoltuk, hogy azok a feltételek, amelyek az eddigi törvényben megfogalmazásra kerültek - a MEH által gázértékesítési engedély kiadásának előfeltételeként -, valamivel még mindenképpen kiegészítendők. Eddig a gázértékesítői jogosítvány vagy engedély kiadásának feltétele volt a megfelelő gazdasági-pénzügyi felkészültség és a műszaki felkészültség. Mi úgy gondoljuk, hogy még egy peremfeltételt ide mindenképpen szükséges lenne beültetni, ez pedig a mi elképzelésünk szerint az lenne, hogy a gázértékesítő által forgalmazott gázmennyiség legalább 10 százalékának megfelelő mennyiség belföldi forrásból kerüljön a gázértékesítő csővezetékébe.
Tudomásunk van arról, hogy megjelent már képviselői módosító indítvány, amelyik ugyancsak egy újabb feltételt szeretne beiktatni, talán éppen az általunk javasolt helyett, ahol is a forgalmazott gázmennyiséghez gáztároló-kapacitást írna elő, a forgalmazott mennyiség 30 százalékának megfelelő kapacitás erejéig. Ez egy jó módosításnak tűnik, és azt hiszem, előterjesztőként ezt az elképzelést majd támogatni tudjuk, akár a mi általunk előterjesztett eredeti megoldás helyett is.
Mi a mi törvénymódosítási indítványunkban nem korlátoztuk a gázértékesítő részesedésszerzési lehetőségét a gázszolgáltatókban. Ugyanakkor elfogadjuk azt a nézetet, hogy bizonyos mértékig szükséges lenne ennek a korlátozása, nem a tiltása. A tiltást nem fogadnánk el, de azt, hogy bizonyos mértékig korlátozásra kerüljön, azt el tudjuk fogadni. Tudomásunk van arról, hogy megjelent már képviselői módosító indítvány, amely tulajdonképpen egy monopólium-ellenes javaslatnak is mondható, ami a gázértékesítő gázszolgáltatóban megszerezhető tulajdonát 10 százalék erejéig kívánja korlátozni, vagy amennyiben az adott gázszolgáltató az országos fogyasztás 4 százalékánál kevesebbet forgalmaz, abban az esetben korlátlanná tenné a gázértékesítő részesedésszerzési lehetőségét.
Alá szeretném húzni képviselőtársaim még egyszer, amivel kezdtem, hogy ezek a monopol-jogosítványok nem örökre szólóan lennének, de most, jelenlegi helyzetünkben sokan úgy gondoljuk a patkó minden felén, hogy nemzeti érdekeink azt diktálják, hogy a gázértékesítői monopóliumot konszolidáljuk, megerősítsük.
A benyújtott törvénymódosítás azonban természetesen nemcsak a gázértékesítő pozíciójának erősítéséről szól, távolról sem csak erről, hanem más lényeges kérdéseket is kezel. Én ebből kettőt emelnék még ki. Az egyik az, hogy eddig az érvényes gáztörvény alapján az egyes önkormányzatok anélkül indíthattak gázvezeték-építési beruházást, hogy előzetesen a Magyar Energia Hivatal kijelölte volna a gázszolgáltatót. Így azután bekövetkezhetett az a helyzet, hogy mire kiépült a gázvezeték, és az önkormányzat a lakosság részére a fűtést biztosítani szerette volna, nem sikerült gázszolgáltatót találni, aki ebbe a gázvezetékbe a gázszolgáltatást megindította és biztosította volna.
(19.30)
Ez igen kiszolgáltatott helyzetbe hozta az önkormányzatokat, hiszen nyilvánvaló, hogy a lakosok türelmetlenül várták a gázszolgáltatás megindítását. Ezért sok esetben igen előnytelen feltételeket kellett elfogadniuk az önkormányzatoknak. Ezt a helyzetet szüntetné meg az a módosítás, amelyik arról szól, hogy a Magyar Energia Hivatal előzetes engedélye nélkül ne indulhasson beruházás. Ezt a Magyar Energia Hivatal csak akkor engedélyezi - az első kapavágásra csak akkor nyílik lehetőség -, ha a létesítés előtt az önkormányzat, a tulajdonos és a megversenyeztetett - és még jó időben kiválasztott - gázszolgáltató vagy éppen az a cég, amely a munkák koordinálását végzi, egymással megegyezik, és a megegyezést a Magyar Energia Hivatal részére előzetesen benyújtja. Így ebben a helyzetben a Magyar Energia Hivatal megadja a létesítési engedélyt, amiről eddig egyedül a Magyar Bányászati Hivatal döntött, és adott meg. Így biztosítható egy bizonyos versenyhelyzet kialakulása, hisz az önkormányzatok abban a helyzetben tudják egymással versenyeztetni a gázszolgáltatókat, amikor még nem kell futniuk a pénzük után, amikor még nincsenek kényszerhelyzetben, tehát mielőtt a beruházás megindul.
A másik lényeges elem - illetve most már harmadik lényeges elem - a gázszolgáltatásról szóló törvénymódosító indítványunkban szintén egy anomáliát kíván kiküszöbölni. Eddig ugyanis sok problémát okozott, hogy a gyakorlatban a megépített gázvezetéket nem lehetett üzembe helyezni mindaddig, amíg az engedélyes és a károsult nem tudott egymással megegyezni a kártalanítás mértékét illetően, tehát abban az esetben, amikor bizonyos kisajátításokra kellett hogy sor kerüljön a gázvezeték megépítése miatt. Ilyenből nyilvánvaló viták akadnak; nem minden esetben sikerült megegyezni az engedélyesnek és a károsult tulajdonosnak. Megegyezés híján bírósághoz fordultak - jól tudjuk, hogy Magyarországon milyen hosszadalmas a bírósági procedúra. Az üzembe helyezést viszont nem lehetett megtörténtté tenni mindaddig, amíg a bírósági procedúrák le nem zárultak.
Úgy gondoljuk, hogy az üzemeltetési jogot el kell választani attól a polgári peres eljárástól, amely a tűrésre kötelezett ingatlantulajdonos és a szolgáltató között folyik. Úgy gondoljuk, hogy az ilyen szituációt a Ptk. megfelelő paragrafusai szerint kell bírósági úton rendezni, és ettől teljesen függetlenül adható meg a gázvezeték üzembe helyezésére szóló engedély. Ez egy nagyon lényeges gyakorlati problémára kínál megoldást, és úgy gondoljuk, hogy csak javítani fogja a jelenleg érvényben lévő gázszolgáltatásról szóló törvényt. Köszönöm szépen, tisztelt képviselőtársaim, hogy volt türelmük meghallgatni ezen késői órában. (Szórványos taps.)
