DR RAB KÁROLY

Teljes szövegű keresés

DR RAB KÁROLY
DR RAB KÁROLY (független): Elnök Asszony! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az interpelláció címében szereplő torz egér a felsőoktatási normatíva; ez 1996. októberében kormányrendelet formájában jelent meg. A reformlépéseknek nevezett rendelet szabályozná az oktatók számát, bérét, kutatási keretét, a segítők számát. A felsőoktatáson belüli aránytalanságokat, a torz helyzetet e rendelet képtelen volt kezelni, reformról beszéltek, holott a rendelet konzerválta a megalapozatlan aránytalanságokat. Ezért sem meglepetés az elmúlt hetek bérvitája, ennyi következetlenség után legrosszabbul megint azok a felsőoktatási intézmények jártak, akik próbáltak változtatni, de megint nem az ő hangjuk volt a leghangosabb.
De mit tartalmaz a kormányrendelet? Például azt, hogy száz jogász hallgatóra egy segítő, száz állatorvos hallgatóra 27 segítő jut, tehát 27-szeres különbség van; hogy az intenzív osztályon fekvő lóhoz ugyanannyi tanár és segítő kell, mint az intenzív osztályon fekvő emberhez - tudniillik azonos a normatívájuk, amit én kétlek -; hogy a növénytermesztőkre több tanár és segítő jut, mint a művészképzésre. Van olyan szak, ahol minden két hallgatóra jut egy alkalmazott, van, ahol minden 12,5 hallgatóra. Az orvos, állatorvos, agrárszakos hallgatóknak azért kell öt-hatszor több oktató és segítő, mert gyakorlatigényesebbek, mint a jogász-, közgazdász-, bölcsészképzés - ez részint elfogadható; de ugyanakkor mi indokolja, hogy az egyetemeknél jóval gyakorlatigényesebbnek tartott főiskolák nem több létszámot, hanem 40 százalékkal kevesebbre kaptak támogatást? Természetesen ennek az lesz a következménye, hogy a kisebb oktatói létszám arra kényszeríti a főiskolákat, hogy elméleti képzést folytassanak, mint az egyetemek - nem sorolom tovább.
Jelzik az elfogadhatatlan jelenlegi helyzetet az 1997. évi költségvetés adatai is. Magyarországon az egyetemeken és főiskolákon közel ugyanannyi hallgató van; az egyetemek kaptak 79 milliárd költségvetést, a főiskolák kaptak 16 milliárdot ugyanannyi hallgatóra. Az egyetemeken az alkalmazotti létszám 42 600 fő, a főiskolákon 8 300 - ötöde ugyanarra a létszámra! Egy hallgató 1,4 millió forintba kerül egy egyetemi évente, egy főiskolai 314 ezerbe. Ha mindezt most átgondolják képviselőtársaim: egy egyetemi diploma hétszer annyiba kerül ma Magyarországon, mint egy főiskolai diploma.
Normatívákra természetesen szükség van, hogy tiszta legyen mindenki számára, mire számíthat, mit érdemes tenni és mit nem. Egy normatíva óhatatlanul érdeksérelemmel jár, de ha korrekt, akkor védhető. Számomra és sokak számára: a jelenlegi nem; ebben a felsőoktatás egyes szereplői segédkeztek rövid távú hasznukra, mások és a felsőoktatás kárára.
Ezért kérdezem államtitkár urat: elfogadhatónak tartja-e a jelenlegi normatívát, kit tart felelősnek több évi munka után egy ilyen rendeletért, és mit kíván tenni egy új, vállalható normarendszerért? Várom válaszát. (Taps a jobb oldalon.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem