SEBŐK JÁNOS
SEBŐK JÁNOS
SEBŐK JÁNOS (MSZP): Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Az általános vitában már elmondottam alkotmányos aggályaimat a törvényjavaslattal kapcsolatban. Most a részletes vitában azt kívánom tovább indokolni, hogy a benyújtott törvényjavaslat más jogszabályokkal is ellentétben van.
S most rátérek az első szakaszban lévő pontok indoklására.
A törvény címének a módosítására nyújtottam be javaslatot, mert nem tartom elfogadhatónak, hogy ha határőrségnek hármas rendészeti feladata van - úgymint a határőrizet, a határforgalom ellenőrzése és a határrend fenntartása -, akkor miért kerül kiemelésre egy feladat, a határőrizet, amely - ha azt vesszük - ugyanolyan feladat, mint a másik kettő.
Ezenkívül a Magyar Köztársaság határőrségéről van szó a törvényjavaslat címében. Úgy gondolom, egy törvényjavaslat sem szövegében, sem tartalmában nem térhet el az alkotmánytól. Márpedig az alkotmány nemcsak nevesíti, hanem tulajdonnevesíti a határőrséget. Tulajdonnevesíti! Ami azt jelenti, ha például ebben az évben sor kerül a Magyar Honvédség működéséről szóló törvényjavaslat benyújtására, annak a címe nem lehet az, hogy a Magyar Köztársaság Magyar Honvédsége vagy a Magyar Köztársaság Honvédsége, hiszen a Magyar Honvédséget is tulajdonnevesíti az alkotmány. Ezért szeretném, ha az alkotmányjogászok ezen elgondolkodnának, és az alkotmányügyi bizottság, amikor ezt újólag vizsgálja, ténylegesen pontot tenne arra - amit most is mondok -, hogy egyetlenegy törvény sem térhet el sem szövegében, sem tartalmában a jelenleg érvényben lévő alkotmánytól.
A törvényjavaslat bevezető szövegével kapcsolatban ugyanez a problémám, amit úgy módosítottam, hogy kivettem a "határőrizetről" és a "Magyar Köztársaság" megnevezést, mert indokolatlan ennek a benntartása az alapján, ahogy indokoltam a törvényjavaslat címét.
A 2. §-t azért javasoltam módosítani, mert automatikusan lemásolták a honvédelmi törvény 22. § (1) bekezdésének b) pontját, és nem vették figyelembe, hogy a honvédelmi törvény 21. § (3) bekezdése nevesíti, hogy a fegyveres erők mely komponensének feladata a határőrizet. Mégpedig a következőképpen nevesíti - idézem a honvédelmi törvény 21. § (3) bekezdését -: "A határőrség rendészeti feladatkörében ellátja az államhatár őrzését, a határforgalom ellenőrzését és a határrend fenntartását." Tehát eleve nem lehet figyelembe venni azt, amit a honvédelmi törvény 22. § (1) bekezdésének b) pontjából lemásoltak, hogy a fegyveres erők feladata az államhatár őrzése és védelme. Ugyanis a nyugati országokban az államhatár őrzése sehol nem feladata a fegyveres erőknek.
Egy kicsit lassabban haladok, elnök úr, mert ugyan össze van szedve az anyagom, de mégis néznem kell az ajánlás pontjait.
Módosítani kívánom a 4. § 8. pontját, amely a határterületet 20 kilométerben határozza meg. Én 5 kilométerben javaslom ezt meghatározni, ugyanis az 5 kilométert tartom indokoltnak a határőrizet szempontjából, és nem a 20 kilométert. Tudvalévő, hogy valamikor miért volt ilyen nagyságú a határterület; azért, mert különleges rendszabályok érvényesültek.
Ezen felül tudom, hogy a jogalkotónak mi volt ezzel a célja. Az, hogy a határőrség járőrözik a 20 kilométeren belül, a határőrség bárkit igazoltathat, a határőrség bármely gépjárművet megállíthat és ellenőrizhet. Azonban én ahhoz tartom magam, amit az alkotmány előír, vagyis hogy a határőrség elsősorban fegyveres erő. Márpedig ha megnézzük a honvédelmi törvényt, láthatjuk, hogy a fegyveres erő másik komponense, a Magyar Honvédség nem igazoltathat polgári személyt, nem állíthat meg gépjárművet és nem ellenőrizheti. Ha a fegyveres erő egyik komponensének ez nem adatik meg, akkor nem adathatik meg a fegyveres erő másik komponensének sem.
Egyébként az, hogy fegyveres erő ellenőriz, sérti az alkotmány 58. § (1) bekezdését is, amely a következőt írja elő: "Mindenkit, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén - a törvényben meghatározott esetek kivételével -, megillet a szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának joga, beleértve a lakóhely vagy az ország elhagyásához való jogot is." Ilyen jog csak a rendőrséget illeti meg. De - véleményem szerint - ha a rendőr a határterületen valakit megállít, neki sem joga érdeklődni az iránt, hogy miért tartózkodik azon a területen, kivéve, ha az illető törvénybe vagy más jogszabályba ütközött. De így különösen nem, hogy fegyveres erő tagja.
A következő dolog, amiről az emberi jogi bizottság előadója már szólt. Ez pedig a 4. § 15. pontja, az úgynevezett válsághelyzet.
(18.10)
Ezt ugyan elfogadta a kormány - a Mécs Imre képviselőtársammal benyújtott javaslatot -, azonban szeretném felhívni én is a figyelmet, mert találkoztam az anyag átnézése közben olyannal, hogy több helyütt szerepel a "válsághelyzet", ami teljesen értelmetlen meghatározás e meghatározás alapján. Erről senki nem tudja megmondani, hogy végeredményben mikor következhet be az a helyzet, amikor a fegyveres erőt mozgatni kell, vagy éppen alkalmazni kell.
Például nagyon pontos, és ilyen pontosnak kellene lennie a válsághelyzet meghatározásának, mint ebben a törvényjavaslatban a konfliktushelyzet. Kérem, ezt felolvasom, mert majd hozzáteszem a "válsághelyzet" meghatározását, és mindenki döntse el, lehet-e arra alapozni, hogy mikor alkalmazom a fegyveres erőt. A törvényjavaslat a következőt írja a konfliktushelyzetről: "A szomszéd állam területén a határ közelében kialakult olyan fegyveres cselekmény, amely közvetlenül veszélyezteti az államhatár rendjét". Kérem, ez pontos helyzetmeghatározás. Erre lehet alapozni, erre lehet törvényt hozni, hogy mikor, kinek mit kell csinálnia.
Viszont a válsághelyzetet tekintve - amint előírja: "a Magyar Köztársaság és valamely szomszédos ország között a katonai biztonsági egyensúly megbomlása, illetőleg ennek egyidejű és tartós kihatása a két ország viszonyára" - egyszerűen nem lehet megfogni, hogy ez mikor következik be. Ezt azért is mondom, mert a válsághelyzetet tényleg pontosan meg kell határozni. Azonban ez nem a határőrségről szóló törvényben kell hogy megjelenjen, hanem meg kell jelennie vagy a biztonságpolitikai alapelvekben, vagy pedig a honvédelmi alapelvekben.
A következő a 12. § c) alpontja, ugyanis kötelezővé akarja tenni, hogy az államhatároktól számított 10 kilométeren belül légi járművel végzett növényvédelmi munkát a megkezdés előtt legalább 24 órával jelentsék be a határőrségnek. Én pedig azt mondom, hogy az 1 kilométeren belül végzett munkát kell bejelenteni csak azért, mert a határon lévő járőröket kell értesíteniük arról, hogy milyen munka folyik. Ugyanis van egy elfogadott, a légi közlekedésről szóló törvényünk, amely légiközlekedési törvény 74. §-a szerint a határon vagy bárhol végzett mezőgazdasági munkát a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter és a földművelésügyi miniszter határozza meg. Ebbe nem vonja bele a Belügyminisztériumot, ugyanis nem szükséges. Másrészt pedig a határon belüli, azaz a 10 kilométeren belüli légi közlekedést, a légi járművek közlekedését a légiforgalmi szolgálat feladatává teszi a törvény, mégpedig a következőket írja a légiközlekedésről szóló törvény 61. § (3) bekezdése: "A légiforgalmi szolgálat feladata különösen - a) a nemzetközi repüléseket végrehajtó, továbbá az államhatár mentén 10 kilométeres sávban repülő légi járművek légtérvédelme, a légi forgalom irányításának végzése, a légtér ellenőrzése érdekében szükséges azonosítása a Magyar Honvédség erre kijelölt szervezetével együttműködve". Tehát a légiközlekedési törvényben szó sincs arról, hogy a határőrségnek bármilyen szerepe lenne. Még egyszer hangsúlyozom: az 1 kilométeren belül is azért kell bejelenteni, hogy a határon járőrözést végzők erre figyelmeztetést kapjanak.
A következő pont a 17. §, amely tekintetében javasoltam elhagyni az összes bekezdést és azt, hogy a (2) bekezdés számozás nélkül maradjon meg. Itt teljes egészében olyat vesznek be a légi közlekedésről szóló törvényből, amire egyszerűen nincs szükség. Az (1) bekezdés azt írja: "A légi jármű az államhatárt a kijelölt be- és kilépő pontokon a polgári repülésre vonatkozó nemzetközi szerződések, jogszabályok megtartásával lépheti át". Ez természetesen így van a légiközlekedési törvényben. De mi köze a határőrségnek ahhoz, hogy az ezer vagy nem tudom, mennyi légifolyosó közül megfigyeljék vagy éppen jelentsék, hogy melyik tért el? Ki tudja azt megmondani, hogy melyik tért el? Éppen a légiközlekedési törvény írja elő, hogy a légiforgalmi szolgálat külön engedélyével a repülőgépek bármikor beléphetnek az ország területére. Azt nem fogják közölni a határőrséggel, hogy kérem, beléptettem x helyen egy sárkányrepülőt vagy nem tudom, micsodát.
Tehát teljesen felesleges, már csak azért is, mert a légiközlekedési törvény 5. §-a alapján a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter a honvédelmi miniszterrel együtt jelöli ki a légterek igénybe vehető részét.
A (3) bekezdés: "A nemzetközi forgalomban közlekedő légi jármű határterületen kívüli le-, illetőleg felszállásának engedélyezése előtt a repülőtér üzemeltetője előzetesen beszerzi a határőrség, továbbá a vám- és pénzügyőrség hozzájárulását". De erről intézkedik a légiközlekedési törvény 6. §-ához tartozó 141/1995. kormányrendelet, ugyanis a rendelet 4. §-a azt írja: "A Magyar Köztársaság területére leszállás céljából belépő légi jármű első leszállását olyan repülőtéren kell végrehajtani, és nemzetközi repülésre történő indulás esetén a légijárműnek olyan repülőtérről kell felszállnia, ahol vám- és útlevélvizsgálatot, további rendőri, utasbiztonsági vizsgálatot biztosítanak". Ha tehát ezt kötelezően előírja a légiközlekedési törvény, akkor nem tudom, mi keresnivalója van a határőrségről szóló törvényben. Azért nem kell előzetes hozzájárulás, hiszen ez pontosan szabályozza, hogy mit kell tenni.
A 17. § (4) bekezdése: "A kényszerleszállást végrehajtó nemzetközi forgalomban közlekedő vagy külföldi légi jármű parancsnoka köteles a határőrséget, vagy a Magyar Köztársaság rendőrségét, vagy a vám- és pénzügyőrséget haladéktalanul értesíteni. E tényről a szervek tájékoztatják egymást. A továbbhaladáshoz a határőrség, valamint a Vám- és Pénzügyőrség együttes engedélye szükséges". Miért kellene értesíteni erről a határőrséget vagy a rendőrséget, amikor légiforgalmi irányítás működik, és minden esemény kapcsán a légiközlekedési törvény 6. fejezete szerint a légiközlekedési hatóság intézkedik? Itt például pontosan szabályozva van az is, hogy kinek mi a jelentéskötelezettsége. Aki például légibalesetet észlel, nem a határőrséget kell értesítenie, hanem e törvény szerint a rendőrséget. A rendőrség majd tudni fogja, hogy mit kell csinálnia. Ezért szintén felesleges átvenni ezt a részt a légiközlekedési törvényből.
(18.20)
Persze, a honvédelmi bizottság ülésén felmerült a vita során, hogy a határőrségnek nemzetközi szerződései vannak a légtér megsértéséről. Idézek a honvédelmi bizottság jegyzőkönyvéből, azt, amit Kiss Kálmán tábornok úr elmondott: "Jelenleg hét országgal vagyunk határosak. Mind a hét országgal nemzetközi szerződésünk van arra, hogy légtérsértés esetén kölcsönösen a nemzetközi együttműködő bizottság... - kivizsgálják és ezeket preferálják, valamilyen módon rendezik." (Sic!)
Most azt kellene eldönteni, hogy melyik szervnek, milyen nemzetközi szerződést lehet aláírni. Hiszen én már tapasztaltam a Magyar Honvédségnél is, hogy a kormány nem rendezte le ezeket, hogy kik milyen szerződést írhatnak alá.
De konkrétan erről az esetről szólva felmutatok egy most februárban elfogadott törvényt, amely az osztrák kormánnyal köttetett. Ebben pontosan szabályozzák azt, hogy a légtérsértéseket mely szervek regisztrálják, tájékoztatják egymást, és vizsgálják ki. Ezzel e törvény szerint mindkét államban a légierővel vagy légvédelemmel foglalkozó katonai szervezet foglalkozik. De ebben az egész törvényben sem a légtérsértésre, sem a repülőbalesetekre, sem a jogtalan átlépésre vonatkozóan nincs szó arról, hogy a határőrséget ebbe bevonnák. Tehát ezért véleményem szerint ez is felesleges.
A következő a 19. § (1) bekezdése; itt egyszerűen arról van szó, hogy az eredeti szöveg szerint határátkelőhely megnyitására a kormány által kötött nemzetközi szerződés alapján kerülhet sor. Én pedig módosítottam azzal, hogy: új közúti, vasúti és vízi határátkelőhely megnyitására. Ugyanis ténylegesen nemzetközi szerződés kell a közúti, vasúti, vízi határátkelő megnyitására. De ha Magyarországon egy repülőteret nemzetközivé jelöl ki a kormány, akkor ahhoz nem kell nemzetközi szerződés, hiszen a légi közlekedési törvény 37. §-a és az ehhez kapcsolódó kormányrendelet 17. § (1), (2) bekezdése erről teljesen mást ír.
Idézem a légi közlekedési törvény 37. § (2) bekezdését: "A nyilvános repülőtér és a polgári célú nem nyilvános repülőtér létesítésére, fejlesztésére és megszüntetésére a miniszter - azaz a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter - a kormány előzetes egyetértése alapján a belügyminiszterrel, a honvédelmi miniszterrel, a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszterrel, valamint a területileg illetékes települési önkormányzattal egyetértésben ad engedélyt."
Ezt folytatja a rendelet 17. § (1), (2) bekezdése. Az (1) bekezdést olvasom: "A kereskedelmi repülőteret a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter a pénzügyminiszterrel és a belügyminiszterrel egyetértésben nemzetközi repülőtérnek nyilváníthatja. Az ilyen repülőtéren nemzetközi személyforgalom számára megnyitott útvonalon tranzitterület létesíthető a közvetlen felügyeletet ellátó vámhivatal engedélye alapján, továbbá az egyéb jogszabályban előírt szolgálatokon kívül határőrizeti, vám-, rendőri, légi közlekedési, védelmi, továbbá egészségügyi szolgálatot kell fenntartani."
Ez pontosan szabályozza, hogy mi a teendő. A rendelet (2) bekezdése: "A repülőteret a miniszter a belügyminiszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben ideiglenes vagy eseti jelleggel a nemzetközi forgalom számára is megnyithatja. A minősítés eseti vagy ideiglenes lehet. Az ilyen repülőtéren határőrizeti, vám- és rendőri utasbiztonsági szolgálatot kell működtetni". Tehát ez is azt bizonyítja, hogy helyes a módosításom, mert repülőtér létesítésére nem kell nemzetközi szerződés.
Ugyanehhez kapcsolódik a 19. § (2) bekezdésének módosítása. Itt pedig arról van szó, hogy "a határátkelőhely megszüntetésére, működésének szüneteltetésére, továbbá a forgalom jellegének megváltoztatására, nemzetközi szerződéssel összhangban, a kormány döntése alapján a belügyminiszter az érdekelt miniszterekkel egyetértésben intézkedik". Itt pedig betettem gondolatjel közé: "kivéve a nemzetközi forgalom számára megnyitott repülőtér", mert ehhez, ahogy az előbb már elmondtam, nem kell nemzetközi szerződés.
A 21. § (1) bekezdése, amelyet módosítani javasoltam, azt írja elő, hogy "a határőrség az országot ért fegyveres támadás esetén az ország fegyveres védelmének tervében a számára előírt feladatok végrehajtásával részt vesz a Magyar Köztársaság függetlensége, területi sérthetetlensége, lakossága és az anyagi javak katonai erővel történő megvédésében". Igen, csak kimaradt az, ami a honvédelmi törvényben van: meghatározott egységeivel és a honvédség parancsnokának a hatáskörében vesz részt - tehát nem önállóan. Ugyanis nincs különálló feladata a határőrségnek a fegyveres védelem tervében, nem is lehet, mert szervezeténél fogva nem alkalmas önálló harctevékenység végzésére. Kivettem a katonai erővel történő megvédést, mert nyilván fegyveres támadás esetén nem is lehet más, mint a katonai erővel történő fegyveres védelem.
A következő a 21. § (2) bekezdése. Itt a felvezető szövegből kivettem a "válsághelyzet"-et és, beleírtam a "konfliktushelyzet"-et, hiszen ez a megfogható; és végeredményben mindazok, amik itt feladatként elő vannak írva a határőrizeti és határforgalmi kirendeltségek részére - rendkívüli, megerősített szolgálat bevezetése, vagy hogy a veszélyeztetett határszakaszra határerőket és ideiglenes irányító szerveket csoportosít át -, ez mind a konfliktushelyzet bekövetkeztekor adott.
(Az elnöki széket G. Nagyné dr. Maczó Ágnes, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Azonban kivettem az államhatár rendjének védelmét. És ez, tisztelt képviselőtársak, nagyobb problémát vet fel, ez már a vitában is elhangzott. Ugyanis itt a b) és c) pont - én a b) pontból két szót kivettem, és a c) pontot teljes egészében kivettem - végeredményben arra hivatkozik, hogy az alkotmány 19/E. §-ára épül, és akkor ez konfliktushelyzetben bekövetkezhet.
(18.30)
Nos hát, ahogy szokták mondani, egy misét megérne annak a taglalása, de ezzel nem akarom húzni az időt, hogy tudniillik miért született ez a 19/E. §, mi történt, lehet-e ebből egy általános következtetést levonni, illetve megtette-e azt a határőrség vagy a kormányzat, amikor ennek az eredeti cselekménye bekövetkezett, meg kellett volna tenni.
Ez az egész szakasz ugyanis arra épült, hogy egy bizonyos csoport Magyarország területére fegyveresen bejött. Azt azonban tudni kell - és ez nem határvédelem, ez a határőrizetnek a feladata -, hogy akkor, ha néhány fegyveres jogtalanul átlép a határon keresztül, azokkal szemben mindazokat az intézkedéseket, amelyeket egy jogállamnak meg kell tenni, megtegye. Azaz nem másról van szó: vagy elfogja őket és utána bíróság elé állítják mint jogtalan fegyveres határsértőket, vagy pedig, ha nem adják meg magukat, megsemmisítik őket. E két feladata lett volna, vagy valamelyik a határőrségnek. Állítom önöknek, minden jogállam ezt csinálja, és ezt kellett volna csinálni.
Amikor megszületett ez a 19/E. §, és tudomásomra jutott, úgy véleményeztem, hogy pánikba esett képviselőknek a szüleménye volt ez. Miért? Meg fogják látni, ez érdekes. Ha a szöveget pontosan felolvasom, hogy mikor tehetett volna a kormány valamit, vagy egyáltalán mit tehetett volna. Kérem, olvasom a 19/E. § (1) bekezdését, itt ugyan többszörösen összetett mondat van, de a mondat első része az érdekes, mert az adja meg, hogy milyen helyzetnek kellett bekövetkezni, amikor a kormány a mondat második része szerint meghatározott területeken intézkedhet. Ez azt mondja: "külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése esetén." Tehát jól értse mindenki: amikor betörtek az ország területére. Amikor betörtek az ország területére, akkor teheti meg, hogy "az alkotmányos rend, az állampolgárok élet- és vagyonbiztonsága, a közrend és a közbiztonság védelme érdekében a kormány a köztársasági elnök által jóváhagyott védelmi terv szerint a támadással arányos és erre felkészített erőkkel, a szükségállapot vagy a rendkívüli állapot kihirdetésére vonatkozó döntésig, azonnal intézkedni köteles."
Ebben két kulcsszó van. Az egyik az: "ha külső fegyveres csoportok betörtek Magyarország területére", és "a kormány azonnal intézkedni köteles". Nos, azért mondtam, hogy pánikba esett képviselők, mert megértem szándékukat. A szándék az volt, hogy a kormánynak nagyobb mozgásteret adjanak akkor, amikor ilyen helyzet bekövetkezne, azaz most lehetne ráültetni azt, hogy konfliktushelyzet. Tehát amikor konfliktushelyzet alakul ki a határon, akkor tegye meg a kormány ezeket az intézkedéseket. Nem akkor, amikor már betörtek az ország területére.
Csak ezt az egész mondatot, az (1) bekezdést elrontották egy (3) bekezdéssel. Kérem, felolvasom önöknek. A (3) bekezdés csatlakozik az előbb említett második kulcsszóhoz, azaz "azonnal intézkedni köteles". Mit írnak a (3) bekezdésben? "A kormány azonnali intézkedésére alkalmazandó szabályokról szóló törvény elfogadásához a jelen levő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges."
Tisztelt Képviselőtársaim! Mutassa fel valaki nekem ezt a törvényt, hogy ez megszületett! Mutassa fel valaki! Nem született meg. Tehát a kormány akkor sem tehet semmiféle intézkedést, ha ilyen fegyveres csoportok betörtek az ország területére, mert ez a szűk törvény, amit ebben a 3. §-ban előírtak, hogy az azonnali intézkedésekre milyen szabályokat alkalmazhat a kormány, ez egyszerűen nem született meg.
Érdekes, hogy nem született meg, pedig a 147/1994. számú kormányrendelet ezzel megbízta a Belügyminisztériumot. Itt van nálam ez a bizonyos kormányrendelet. Idézem a 2. § (2) bekezdésének a) pontját. A következőt írja: "Közreműködik a rendkívüli állapot..." - ez a kormányrendelet nem másról, mint a belügyminiszter feladat- és hatásköréről szól.
Tehát az a) pont a következőt írja: "Közreműködik a rendkívüli állapot, a szükségállapot, valamint az alkotmány 19/E § (1) bekezdésében foglalt helyzet jogi szabályozásának előkészítésében és a végrehajtás szervezésében." Nos, ennek ellenére még mindig nem született meg ez a törvény. Kíváncsi vagyok, mikor fogják beterjeszteni.
Ezek után, tisztelt képviselőtársaim, nem kell nekem kimondani, hogy a kormány 1995 augusztusában mit sértett meg. Ugyanis az Országgyűlés döntése nélkül a déli határra levezényelt az ország területéről határőr alegységeket, holott sem az (1) bekezdésben bekövetkezendő fegyveres betörés nem történt meg, sem pedig a szükséges törvény az alkalmazandó szabályokról nem született meg.
A következő a 21. § (3) bekezdése, amelyet teljes egészében javasoltam elhagyni, hiszen már az előbb szóltam arról, hogy a határőrségnek nincs szüksége arra, és nem is lehet feladata, hogy a Magyar Köztársaság légi határán átrepülő légi járművek, illetőleg az államhatár közvetlen közelében folyó repülések vizuális megfigyelését végrehajtsa, illetve hogy a nem kijelölt vagy bejelentett légifolyosón, útvonalon történő repülések esetén tájékoztassa a Magyar Honvédség légvédelmi feladatokat ellátó szervezetét.
Egyszer ugyanis tudomásul kell venni, hogy békében nincs ellenséges repülőgép. Ezt egyébként rögzíti az IKAO-szabályzat, de rögzíti a magyar légi közlekedésről szóló törvény is. Ezért nem kell a légvédelmi feladatokat ellátókat értesíteni, mert ez a törvény és az IKAO-szabályzat előírja, hogy repülőgépre békében semmiféle tűzfegyverrel tüzet nyitni nem lehet. Másrészt pedig a légtér igénybevételére - még egyszer hangsúlyozom - légiforgalmi irányítói engedély kell.
Ezt a légiforgalmi törvény 6. § (3), (4), (5) bekezdése biztosítja. S az előbb ismertettem: a tíz kilométeres sávban levők megfigyelését is a légiforgalmi szolgálat feladatává teszi.
S hát természetes, a légi határsértés is ma már nem katonai eset, hanem légirendészeti eset. A légi közlekedésről szóló törvény pontosan meghatározza, hogy mely szerveknek a feladata ezeknek az ügyeknek a kivizsgálása. S ez nem a határőrség feladata.
Úgy hiszem, elnök asszony, hogy már túl is léptem a 27. pontot, és akkor itt befejezem, mert biztosan lesznek további felszólalások, addig rendezem az anyagaimat.
(18.40)
